Az alapokat biztosan tudod: szappan, víz, tisztogatás alul-felül és körkörösen. Remek. A Prevention néhány extra információja segíthet a technikát is tökéletesíteni.
Minél melegebb, annál jobb?
„Kutatások bizonyítják, hogy a tisztítóhatást tekintve nincs érdemi különbség aközött, hogy hideg, langyos vagy kifejezetten meleg vízzel mosol kezet” – mondja Donald Shaffner mikrobiológus. Ha a meleg vizet mindössze pár másodpercig bírod, teljesen oké, ha kicsit lejjebb adsz a hőfokból, így hosszabb ideig tarthatod a csap alá a kezed, mert ez utóbbi szempont már igenis számít. Hogy meddig is kell súrolni? Szintén laboratóriumi kutatásokból származó infó, hogy 20 másodperc után lényegesen kevesebb baktérium marad a kezünkön, mint egy 5 másodperces kézzuhanyt követően, szóval tarts ki legalább eddig!
Víz+szappan vagy kézfertőtlenítő?
A kézfertőtlenítőknek elég nagy divatja van mostanság, és hosszabb utazáskor például tényleg praktikus ez a holmi. Viszont ha a kezed láthatóan szurtos, a hagyományos szappanos-vizes lemosással jársz a legjobban, mert ezzel a dörzsöléssel és öblítéssel nemcsak a koszt, hanem a baktériumokat is le tudod sikálni. David Berendes epidemológus szerint „a kézfertőtlenítőknek közvetlen kapcsolatba kell kerülniük a mikrobákkal, hogy megölhessék őket, a kosz viszont megakadályozza ezt a reakciót.” Vagyis, ha ragad a kezed a kosztól, a kézfertőtlenítő nem fog érdemben segíteni. A kis üvegcsét inkább akkor kapd elő, ha nem nagyon piszkos a kezed, viszont attól tartasz, hogy kórokozóktól hemzsegő felületekhez értél. Egy legalább 60 százalékos alkoholtartalmú kézfertőtlenítő alapos bedörzsölés után és lemosás nélkül tényleg elpusztít egy rakás potenciális betegségforrást.
Kis piszok, kis kézmosás?
A téma kapcsán mindig eszembe jut az Én, reméljük, megúszom című gyerekkönyvből, amikor a kissrác meséli, hogy veri át a kézmosás kapcsán a szüleit. Napjában többször is kezet mosni egy gyerek szempontjából tök felesleges időpocsékolás, és az élelmesebbje nem is vesztegeti ilyesmivel az idejét. Ebéd előtt hangosan csobogtatja a vizet, sőt bele-bele is paskol, hogy a konyhából úgy hangozzék, megcsinálta a nemszeretem feladatot. Ördögien ravasz – még akkor is, ha ezzel az erővel éppenséggel meg is moshatta volna. Ráadásul egy gyors vizes kézzuhany elég sok baktériumot el tud takarítani. A baj csak az, hogy elég sok marad is, ilyen-olyan okból.
Egy grammnyi széklet például milliárdnyi kórokozót tartalmaz, elég, ha a te kezeden ennek mondjuk milliomod része tapad meg valahogy, hiszen már egy baktérium is simán megbetegíthet. Inkább moss akkor is alaposan kezet, ha nem érzed nagyon koszosnak.
A szappan a baktériumok melegágya?
A puha és sikamlós kis eszköz tényleg úgy néz ki, mint amin kényelmesen tábort verhetnek a bacik, főleg, ha már jól fel is ázott, és szivacsszerű is lett szegény. Egy széles körben idézett (és egyébként a folyékony szappant gyártok által szponzorált) tanulmány tényleg kimutatta, hogy ha a szappan belsejébe baktériumokat fecskendeznek, akkor azok a megtisztított kézre is átkerülhetnek. Hát lehet, de akár a sima, akár a folyékony szappan is biztosan jobb, mint a semmi, úgyhogy ha nincs folyékony szappan a láthatáron, bátran használd a simát.
Papírtörölköző vagy kézszárító?
A kézszárítók nemrég keveredtek rossz hírbe, kiderült ugyanis, hogy amellett, hogy pikpakk megszárítják a kezedet, tele is permetezik egy csomó olyan kórokozóval, amihez közöd sem volt, mielőtt bementél volna a nyilvános mosdóba. Még ha nem is halsz bele ezekbe, ha van papírtörlő, inkább azt használd – biztos, ami biztos.
