2011 óta rendezik meg a Margó Irodalmi Fesztivált, melyre idén október 18-21. között kerül sor a Várkert Bazárban. Az esemény igazi közösségi élmény sokszínű programokkal, kortárs magyar írókkal és külföldi meghívottakkal, friss megjelenésekkel, s az első prózakötetes szerzőket jutalmazó Margó-díj átadásával.
Azonban manapság sok embertől hallani, hogy mindennapi teendői mellett nem fér bele az életébe, hogy szépirodalmat olvasson. Ráadásul órákon keresztül egy könyv társaságában üldögélve viszonylag kevés külső inger ér minket, ami szokatlan lehet a hétköznapi működésünkhöz képest, s nehézséget okozhat figyelmünk fenntartásában.
Egy kutatás szerint míg az emberek átlagos figyelmi terjedelme 2000-ben 20 másodperc volt, addig ez az érték 2015-re 8 másodpercre csökkent. Azért nem kell teljesen megijedni: arról a teljesítményről van szó, amikor egy inger átmenetileg ragadja meg a figyelmünket. A szándékosan fenntartott figyelem ennél jóval hosszabb időintervallumot képes elérni, kb. 20 percet, jelentősebb elkalandozás nélkül.
Annyi bizonyos, hogy az online térben sokkal felszínesebb, szkennelésszerű, ugrándozó olvasást végzünk. Egy regény fiktív valóságában elmerülni azonban egészen más élmény.
Mikor olvastál utoljára szépirodalmat?
Hiába, hogy megváltozott a világ és benne az ember is, pszichológiai kutatások szerint is érdemes kitartanunk a könyveink mellett. Összegyűjtöttük neked a legfontosabb okokat.
1. Minél több szót ismersz, annál differenciáltabban látod a világot
Egy 2012-es kutatás szerint azok a gyermekek, akikkel olvasnak a szüleik, több szót ismernek és használnak az érzelmi állapotok leírására. Ez azért nagyon fontos, mert a nyelvi relativitás hipotézise szerint a szókincsünk alakulása és a gondolkodási, érzelmi, észlelési folyamataink kölcsönösen hatnak egymásra.
A sokat emlegetett példa szerint az eszkimóknak több tucat szavuk van a hóra, s látni is képesek ennyi különbséget az egyes hótípusok között. De gondolhatunk egy festőre is, aki nap mint nap színekkel dolgozik: rengeteg kifejezést ismer, s érzékeli is a színek közötti különbségeket. Ha azonban nem vagyunk jártasak valamiben, sokkal egysíkúbbnak tűnik a körülöttünk lévő világ: így lesz minden fás szárú növényből “fa”, s autókból “az a piros kocsi”. Ezzel az elmélettel magyarázható részben a főzőműsorok elsöprő sikere: ahogyan a zsűri az ételekről beszél, textúrák, ízek, állagok egész világa tárulhat fel a nézők előtt.
Bár a nyelvi relativitás elméletét később vitatták, feltételezhető, hogy minél több érzelemkifejezést ismerünk, annál árnyaltabban tudunk gondolkodni a saját és mások érzelmi állapotáról. Az érzelmek differenciálásának és felismerésének képessége pedig az érzelmi intelligencia egyik kulcseleme.
2. Megtanulsz mások bőrébe bújni
Raymond A. Mar és munkatársai több vizsgálatban ismételten kimutatták, hogy a szépirodalom fogyasztása magasabb empátiapontokkal társul. Ez az összefüggés akkor is tartotta magát, ha más, alternatív magyarázatokat is figyelembe vettek (például hogy a nők tendenciaszinten empatikusabbak és többet is olvasnak). Az olvasás nemcsak az empátia fejlődésére hat pozitívan, hanem a mentalizáció magasabb szintjét is eredményezi.
A mentalizáció azon képességünk, hogy önmagunk és mások mentális állapotait megértsük, illetve értelmezni tudjuk az emberek viselkedéseit és a mögöttük meghúzódó szándékot. A mesekönyvek olvasása 4-6 éves gyermekeknél akkor is elősegítette a szándéktulajdonítás fejlődését, ha az életkort, a nemet, a szókincset és a szülők jövedelmét mint lehetséges magyarázó tényezőket kizárták.
Ezek az eredmények mind azt mutatják, hogy aki rendszeresen fiktív regényhősök fejével gondolkodik és megéli az örömüket-bánatukat, az a való életben is könnyebben boldogul az őt körülvevő emberek megértésével, s hajlamosabb együttérezni velük. Kutatók ráadásul azt is megerősítették, hogy ugyanazok az agyi területeink aktiválódnak, amikor egy könyv lapjain helyezkedünk bele mások nézőpontjába, mint amikor a valóságban.
3. Egy jó könyv változásokat indíthat benned
Djikic és munkatársai leleményes kísérletükben Csehov A kutyás hölgy című novelláját használták fel, illetve létrehoztak egy hosszában, tartalmában, olvashatóságában és érdekességi fokában illesztett szöveget, amit egy válás tárgyalási jegyzőkönyvéből vett részletként prezentáltak a résztvevőknek. Azok, akiket megérintett az irodalmi mű olvasása, később máshogy értékelték saját személyiségvonásaikat, különösen a tapasztalatra való nyitottságukhoz tartozó tulajdonságaikban érzékeltek növekedést.
A tapasztalatra való nyitottság a mindannyiunkban megtalálható pszichés jellemzők egy olyan csoportja, melyhez például a fantázia, az esztétikai érzékenység, a belső érzésekre való odafigyelés, a változatosság kedvelése és az intellektuális kíváncsiság tartozik. Egyes vizsgálatok szerint az önmagunkról való gondolkodás nem azzal függ össze, hogy esszét vagy éppen novellákat olvasunk, hanem hogy mennyire ítélünk meg művészinek egy szöveget. Más kutatások azt találták, hogy akik szépirodalmat olvasnak, inkább hajlamosak akkor is segíteni másoknak, ha az számukra veszéllyel vagy áldozatokkal jár (az az altruista viselkedést mutatnak).
4. Ha sokféle könyvet olvasol, elfogadóbb leszel
Az előítéletek táptalaja a tudatlanság, a személyes kapcsolatok hiánya és ha emberek nem tudnak a másik csoport helyzetébe belehelyezkedni. Ugyanakkor, ahogyan Iselin C. Hermann dán író is fogalmazott:
Ha elolvasol egy könyvet, legfeljebb azt kockáztatod, hogy többet tudsz meg a világról.
Egy kísérlet tanulsága szerint azok a személyek, akik egy muszlim nő életéről szóló regényrészletet olvastak, a kontrollcsoporthoz képest kevésbé előítéletes módon viselkedtek egy képfelismerési helyzetben. A fotókon vegyesen szerepeltek arab és kaukázusi arcok, illetve olyan emberek, akiknek arab és kaukázusi felmenőik vegyesen voltak, vagy akikről szimplán nehezebben lehetett eldönteni ezt a jellemzőt. A szépirodalmi szöveg olvasói kevésbé gondolkodtak merev arab és kaukázusi kategóriákban, többször mondták emberekre, hogy vegyes családokból származnak és szignifikánsan kevesebbszer társították a dühös arcokat az arabokhoz.
Egy másik tanulmányban résztvevők egy csoportja egy fejezetet olvasott egy algír nő történetét bemutató regényből, míg a többiek egy ugyanolyan terjedelmű esszét olvastak az Algériában élő nők helyzetéről. Azok, akik a szépirodalmi művet olvasták, később elfogadhatatlanabbnak ítélték meg az algír nők és férfiak közötti hatalmi különbségeket.
Ugyanakkor azt is fontos megjegyezni, hogy az irodalmi kánonba és a mindenkori mainstream kultúrába bekerülni sokszor hatalmi kérdés. Gondolj csak bele, hogy az iskolában mennyi férfi és mennyi női szerző műveit elemeztük! Szapphó, Nemes Nagy Ágnes, Szabó Magda és körülbelül a végére értünk. Ezért arra buzdítunk, hogy szélesítsd a horizontot és aktívan keresd kisebbségi csoportokhoz tartozó - például nő, roma, afroamerikai vagy LMBTQ - szerzők írásait is, hogy minél több szemszögből tudj ránézni a világra.
5. Ha rendszeresen olvasol, tovább élsz és még többet olvashatsz
Bavishi és munkatársai évekig tartó longitudinális vizsgálatában közel 4000 fő vett részt. Eredményeik szerint
a rendszeresen olvasók között 20%-kal kisebb a valószínűsége annak, hogy valaki 12 éven belül meg fog halni.
Számításaik során természetesen kizártak olyan más lehetséges magyarázó tényezőket mint például az életkor, nem, faj, iskolázottság, vagy az önbevalláson alapuló egészségi állapot.
6. Minden könyv mentális kijárat
Egy felmérés szerint már 6 perc olvasás 68%-ra viszi le a stressz-szintedet. Ha elkezdesz olvasni egy történetet, mint a Sliders című sorozat szereplői, rögtön egy alternatív világba csúszol át. Ezeken a helyeken kiválaszthatod a hőseidet és sokat tanulhatsz tőlük, miközben végig biztonságban vagy.
Azon túl, hogy gyakorlatilag nincs olyan élethelyzet, amiről ne szólnának remek könyvek, ma már számos pszichológiai kutatás is megerősíti, hogy érdemes időnként lelassítani és olvasni a gyermekeinkkel, illetve elmélyült magányunkban is.
