Ebben a mesebeli országban lesznek a legtöbben öngyilkosok

Olvasási idő kb. 2 perc

2015-ös adatok alapján Európában 100 ezer felnőtt közül egy évben átlagosan 11-en lesznek öngyilkosok, míg Magyarországon 19-en, ám ennél is súlyosabb a helyzet Litvániában, ahol 100 ezer lakosból évente harmincan vetnek véget az életüknek.

Nem, nem azért, mert a litvánokat kevesebb napfény éri, hiszen például a napsütéses Szlovéniában jóval magasabb az öngyilkosságok száma, mint Norvégiában. És nem is kimondottan a szegénységgel függ össze a probléma, elég megnézni a leggazdagabb és a legszegényebb európai állam, Luxemburg és Bulgária helyzetét a statisztikákban: előbbinél 14/100 ezer, utóbbinál 9/100 ezer az öngyilkossági arány. Ugyanakkor az sem igaz, hogy a gazdasági helyzetnek nincs beleszólása az emberek mentális egészségébe, de a jelenség ennél valamivel összetettebb. 

Akkor kezdett emelkedni Litvániában az öngyilkosságok száma, amikor a II. világháború után szovjet fennhatóság alá került az ország, és a következő negyven évben, egészen a gorbacsovi peresztrojkáig folyamatosan nőtt az arány. A ‘80-as évek végi reformmozgalomnak, egy reményteli időszaknak köszönhetően visszaesett az öngyilkosságok száma, majd a ‘90-es évek fennforgásai (pl. az orosz gazdasági válság), valamint az azt követő társadalmi-gazdasági átmenet újabb hullámot indított el, amin aztán az EU-hoz csatlakozás enyhített - írja a Newsmavens.com.

Öngyilkosság
Fotó: Shutterstock

2013-ban pedig, miután egy híres litván színész megölte magát, ismét drámai növekedés indult meg. Ez volt az az év, amikor a probléma olyan súlyossá vált, hogy nem lehetett nem beszélni róla a médiában, a növekvő figyelem pedig megtette hatását.

Litvániában a férfiak körében ötször gyakoribb az öngyilkosság, mint a nők körében, és a helyzetet nehezíti, hogy pont a középkorú férfiak azok, akik a legkevésbé nyitottak a terápiára. 

2016-ban a 15-64 éves férfiak körében az öngyilkosság volt a második leggyakoribb halálok. A szakértők szerint ennek legfőbb befolyásoló tényezői az egészségügyi szolgáltatásokhoz való nehézkes hozzáférés, a mentális betegségek megbélyegzése, a halált okozó tárgyakhoz való könnyű hozzáférés, valamint az öngyilkosságok torz ábrázolása a médiában.

A helyi hatóságok ezért gyors intervenciós algoritmusokat kezdtek el kidolgozni, hogy kezelni tudják a problémát, és számos, az utóbbi években indult prevenciós projektnek már jól látható pozitív eredményei vannak: az öngyilkosságok abszolút száma a legalacsonyabbra csökkent azóta, hogy 1990-ben az ország visszanyerte függetlenségét. A www.15mins.lt hírportál egy cikksorozatban fogja szemléltetni, hogy helyi szinten milyen módszerek segítettek a megelőzésben.

Ha ön is úgy érzi, segítségre lenne szüksége, hívja a krízishelyzetben lévőknek rendszeresített, ingyenesen hívható 116-123, vagy 06 80 820 111 telefonszámot! Kérjük, olvassa el ezt az oldalt! Amennyiben másért aggódik, ezt az oldalt ajánljuk figyelmébe.

Mák Gabi
Mák Gabi
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.