A múlt héten az egész világ sokkolódott Anthony Bourdain öngyilkosságának hírétől. Egy kivételesen tehetséges, magával ragadó, érzékeny embert veszített a világ. Sok millió ember, aki nézte a műsorait, vagy olvasta a könyveit, érzi úgy, mintha egy jó barátja távozott volna. Nem ő volt az egyetlen, aki a múlt héten önkezével vetett véget az életének, a szintén elképesztően sikeres és rajongott Kate Spade divattervező is így tett. Egyik esetben sem lehet tudni, hogy mi áll a háttérben, és ezt nem is fogom találgatni. Viszont az időbeli egybeesés, és az, hogy éppen akkor döntöttek így, amikor a tavasz nyárba fordul, meleg van és süt a nap, felhívja a figyelmet egy öngyilkosságokkal kapcsolatos tényre, amit nem feltétlenül sejtünk:
Tavasszal és nyár elején történik a legtöbb öngyilkosság
Másképp gondolnád
Ha az ember megtudja, hogy ebben a végzetes és szörnyű döntésben vannak szezonális mintázatok, tehát az év egy-egy szakaszában gyakoribb, mint máskor, és megkérdezik, hogy mire tippelne, mikor jellemző, a legtöbben novembert, vagy a telet mondanák. Hiszen ekkor még az érzelmileg kiegyensúlyozottabb emberek is hangulati gondokkal küzdhetnek, nem süt a nap, olyan szürke, nedves és rideg lesz a világ. Van is olyan szezonális affektív zavar, köznapi nevén téli depresszió, mely a tél beálltával ér el sokakat, és valódi probléma, kezelést igényel. Mégis, az adatok szerint éppen november és december azok a hónapok, amikor a legalacsonyabb az öngyilkossági kísérletek előfordulása – és a tavaszi nyári hónapokban a legmagasabb.
Marshall Shepherd klímakutató a Forbes-on szedte össze, hogy mit tudunk ma az időjárás és az öngyilkosságok kapcsolatáról. Nyilvánvaló, és egy pillanatig sem szeretném azt sugallni, hogy nem az időjárás az oka az öngyilkosságoknak. Számos egyéb lehet a kockázati tényező, elszigeteltség, magány, szerhasználat, gyerekkori bántalmazás, mentális betegségek, veszteségek, vallásos meggyőződés – és még sok más is. De az öngyilkosságok gyakoriságának vizsgálatakor egyértelmű az együtt járás azzal is, hogy az év melyik szakaszában vagyunk.
A meleg a legrosszabb
2014-ben az öngyilkosságok előfordulása és a hőmérséklet között találtak statisztikai összefüggést. Heti statisztikákat néztek két városban, és azt találták, hogy a melegebb heteken jelentősen megnő az öngyilkosságok előfordulásának gyakorisága. Ezekből az eredményekből még nem lehet hatásos segítő programokat kialakítani, de arra már alkalmasak, hogy bejósolják a hőmérséklet alapján, hogy milyen előfordulási valószínűség várható, és egy lépéssel közelebb visz ahhoz, hogy megértsük, hogyan függhet össze az időjárás, ezen belül a hőmérséklet az öngyilkosságok előfordulásával.
Az összefüggést régóta ismerik a kutatók, de mivel nehéz magyarázatot találni rá, sokan vitatják, hogy egyáltalán létezik-e, a világ minden táján releváns-e, és van-e jelentősége. Újabb kutatások azonban igazolni látszanak a jelenséget. 2017-ben India 47 év öngyilkossági és klíma adatait vetették össze, és azt találták, hogy a nagyon meleg időszakokban nőtt meg az esetek száma. Ez a kutatás mégis inkább gazdasági háttérokokra mutat: a reményvesztettek száma attól nőtt meg, hogy a nagy meleg tönkretette a termést, így a gazdálkodók elveszíthették mindenüket.
Kelet-ázsiai országokban, és Amerika kilenc nagyvárosában is kijött az összefüggés egy-egy tavalyi kutatás szerint: mindenhol együtt járt a hőmérséklet növekedése az öngyilkossági kísérletek számával korra, nemre és országra való tekintet nélkül.
Bár a hőmérséklettel függ össze a legjobban, azt is megnézték, hogy számít-e, mennyi ideig van meleg, és hogyan változik a napsütés és milyen évszak van. A napsütéssel is találtak – gyengébb – korrelációt, vagyis minél inkább süt a nap, annál jellemzőbb. És bármilyen is az időjárás, tavasszal, nyáron gyakoribb.
Javulást várunk a tavasztól
A magyarázat még csak hipotézisek formájában van meg. A rengeteg ilyen tárgyú kutatást végző Grady Dixon szerint az állhat a háttérben, hogy a téli hónapok a depresszióval küzdőket olyan mélyre taszítják, hogy nincs motivációjuk és erejük ahhoz, hogy egy öngyilkossági tervet kidolgozzanak és végrehajtsanak. A depresszió mindent elborító közömbösséget, kedvetlenséget okoz, egyszerűen túl nehéz lenne ilyen állapotban bármit is csinálni. Másik hipotézise, hogy a hangulati zavarral küzdő emberek pontosan tudják, hogy télen a legrosszabb. Abban bíznak, hogy állapotuk tavasszal, nyáron javulni fog. A tapasztalás, hogy hiába jött el a jó idő, mégsem érzik jobban magukat, katalizálhatja a szándékukat.
Hasonló magyarázatot talált Weinz is még hetvenhétben. Azt kérdezte meg, korábban már öngyilkossági kísérletet elkövető, tehát a legfokozottabban veszélyeztetett emberektől, hogy jelenleg mennyire érzik magányosnak magukat, és mire számítanak, hogyan fog alakulni a jövőben ez a magányosság érzésük. Leginkább télen és tavasszal érezték magukat a megkérdezettek magányosnak. Weinz is úgy gondolta, hogy télen az emberek jobban tűrik a magányt, és a tavasz megérkeztével határozzák el magukat.
Ha depresszióval vagy más érzelmi zavarokkal küzdesz, vagy olyan emberekkel foglalkozol, akik veszélyeztetettek, akkor hasznos ismerni ezt az összefüggést. Ha ön is úgy érzi, segítségre lenne szüksége, hívja a krízishelyzetben lévőknek rendszeresített, ingyenesen hívható 116-123, vagy 06 80 820 111 telefonszámot! Kérjük, olvassa el ezt az oldalt! Amennyiben másért aggódik, ezt az oldalt ajánljuk figyelmébe.
