Természetesen sok múlik azon is, honnan származnak az alapanyagok, hogy néz ki a szüret, a fermentáció, a szárítás és a pörkölés folyamata, de az átlagfelhasználót többnyire csak a származási hely és a felhasznált kakaó aránya segíti a tájékozódásban. A Greatist mindenesetre összegyűjtötte, mit érdemes tudni a különböző csokifélékről.
Csatlakozz a sötét oldalhoz
A csomagoláson látható százalékok a csokihoz felhasznált kakaótermékek, azaz a kakaómassza, a kakaóvaj és a kakaópor arányát jelzik. Ez azért is fontos, mert a nagyobb kakaótartalom nagyobb flavonoid-tartalmat jelent, a csoki előnyös élettani hatásai pedig ezeknek a tulajdonságainak köszönhetők.
De nemcsak a fent említett vegyületek miatt jobb választás az étcsoki a tejcsokinál, hanem azért is, mert a jóval magasabb kakaótartalomnak hála cukorból és más mesterséges adalékokból is kevesebb jut bele, kizárásos alapon is egészségesebb tehát ez a változat. Mindez 100 grammonként nagyjából 175 milligrmmos flavonoid-tartalmat jelent, szemben egy átlagos tejcsoki 75 milligrammjával.
Keserűség
Általában véve a kakaótermékek arányának növekedésével egyenesen arányos az is, mennyire keserű a csokink, de természetesen a talaj minősége, illetve a feldolgozás folyamata is hatással van a végtermék ízvilágára. Emellett a felhasznált kakaómassza és a kakaóvaj aránya is sokat számít az íz szempontjából. Az időjárási körülmények és a feldolgozás folyamata a végtermék antioxidáns-tartalma és az íze szempontjából is meghatározó, nem kizárt tehát, hogy egy 65 százalékos étcsoki több flavonoidot tartalmazz vagy keserűbb, mint egy 80 százalékos változat.
Erre érdemes figyelni
A százalékokon kívül ( a 70 százalékos már jó választás) a származási helyre érdemes még figyelni. Az Egyenlítőhöz közeli országok, például Ghána, Elefántcsontpart és Ecuador mind megbízhat forrás. Ezenkívül a növényi olajak, az alkalizált vagy holland kakaópor és az első helyen feltüntettet, magas cukortartalom az, ami rossz jel, és kerülendő termékre utal a Greatist szerint.
