A petesejtek lefagyasztását és raktározását - vagyis lényegében a spermabank női megfelelőjét - az Apple és a Facebook social egg freezing néven tette ismertté. Pontosabban ezen a néven csinált belőle személyes lehetőséget, társadalmi vitát és etikai dilemmát egyszerre. A két óriáscég ugyanis egyfajta cafeteriaként kínálta fel női munkavállalóinak a szolgáltatást. Az ajánlat elsősorban azoknak a fiatal nőknek szól, akik a jövőben szeretnének majd gyereket vállalni, egyelőre azonban inkább a karrier-vonalra koncentrálnának. A cégek által támogatott eljárás lényege, hogy a fiatal és termékeny petesejtek lefagyasztva akár évtizedekig is elvannak, míg természetes körülmények között 35 éves kor felett jelentős visszaesés tapasztalható a petesejtek termékenysége és minősége tekintetében. A lehetséges genetikai problémák előfordulásának valószínűségét ráadásul elsősorban nem a nő biológiai kora, hanem éppen a petesejt genetikai állományának kora határozza meg. Így azután nem csak a gyermekvállalás idejének elhalasztása, de az idősebb kori teherbeesés genetikai kockázatainak elkerülése is lehetővé válik a módszerrel.
Karriertervek
A petesejtfagyasztást a vállalatok is éppen a karriertervezés megkönnyítéseként kommunikálják, vagyis azt a munkaerőpiaci rést igyekeznek betölteni, ami a nők és a férfiak között húzódik. A klasszikus példában ha egy állásra két huszonéves, nagyjából azonos képességű jelölt pályázik, egy nő és egy férfi, a férfit fogják felvenni, méghozzá azért, mert az ő esetében nem kell azzal számolni, hogy mi van, ha elmegy szülni, ha beteg a gyerek, ha baj van a gyerekkel, stb. Ez pedig önmagában még csak nem is diszkrimináció, hanem egy teljesen racionális gazdasági érv, egy megfogható, konkrét kockázat. Diszkrimináció ezzel szemben az, hogy ezeket a kockázatokat nem tudja kompenzálni, vagyis nem tud egyenlő feltételeket teremteni az adott társadalom, állam vagy akár az adott piac. A karrier-család konfliktus éppen azzal válik egy kimondottan női problémává, ha a gyermekvállalást és gyermeknevelést nem társadalmi felelősségként, hanem egy klasszikus női feladatként értelmezzük.
Párbeszéd valami újról
De mennyire lehet képes egy ilyen hipermodern eljárás korrigálni a munkaerőpiaci egyenlőtlenségeket? Egyáltalán ezen az úton érdemes-e elindulni, ha az a cél, hogy mindannyian ugyanolyan esélyekkel induljunk a karrierépítésben? Mit gondolunk a módszerről, és mit gondolunk a nőkről, akik élnek vele? Ezeket a kérdéseket járja körbe egy friss hazai tanulmány, melyben a kutatók gyermekvállalás előtt álló, és gyermekes nőket is meghallgattak a témában. Bár az interjúk során a legkülönbözőbb vélemények hangoztak el, a kutatás legfontosabb tanulságai talán mégis azok a szempontok, amelyek mentén a social egg freezing jelenségéhez viszonyulni, illetve arról beszélgetni lehet.
Hol vagytok, magyar politikusnők?Okok, tények, megoldások. Körbejártuk, miért van olyan kevés nő a magyar politikában.
Tovább olvasomAmi a petesejtfagyasztás módszerének megítélését illeti, az első szempont a gyermekvállalás elhalasztása volt, vagyis hogy milyen okai lehetnek annak, hogy a többség egyre később szeretne gyereket. Ezen belül a párválasztás problematikája, az utódtervezés tudatossága, a szülésre és a karrier megalapozására legoptimálisabb időszakok egybecsúszása és az egzisztenciális biztonság merültek fel.
Egy másik téma, a mesterségesség kapcsán arról volt szó, hogy mivel a social egg freezing mégiscsak egy ún. asszisztált reprodukciós eljárás, van ebben valami falanszteri, valami Szép új világ-szerű. "Mintha csak bemenne az egyén a boltba és megvenné a gyereket, kielégítve fogyasztói igényeit" -foglalják össze a kutatók. Kérdés, hogy mindezt hogyan élik meg a szülők, és hogyan éli meg a születendő gyermek, illetve hogyan hat a társadalom egészére.
Kultúránk egyik fontos értéke a reprodukciós autonómia, az a jogunk, hogy akkor lehessen gyermekünk, amikor mi szeretnénk. Jelen esetben ez azért is lehet lényeges, mert e szabadság megsértése nem csak konkrét, durva formában, de érzelmi erőszakkal vagy nyomásgyakorlással is történhet. Utóbbira lehet példa a félelemkeltés ("Ketyeg az óra!") vagy éppen az a korántsem kellemes helyzet, amiben egy nő találhatja magát, ha az eljárás mellett dönt. Nevezetesen, hogy ha a munkahelyed rengeteget fizet azért, hogy lefagyasztassa a petesejtjeidet későbbi "felhasználásra", azzal kimondatlanul elvárja azt is, hogy most akkor aztán a munka legyen az első. Vagyis valószínűleg nehezebb szívvel döntesz úgy néhány hónappal később, hogy te mégis most szeretnél gyereket.
A legtöbb új jelenség megértéséhez nagy segítséget jelenthetnek a már létező dolgokkal felfedezhető hasonlóság vagy párhuzam, melyek egyben ki is emelik az újdonság egy-egy aspektusát. Ha tehát a petesejtfagyasztás kerül szóba, esélyes, hogy más, fontos társadalmi kérdésekre is kitér majd a beszélgetés. Jó példa erre a fogamzásgátlás (mint a reprodukciós autonómia egyik alappillére) vagy az abortusz (a születés feletti emberi döntés) témaköre. Érdekes, hogy a kutatásban felmerült a plasztikai sebészet analógiája is, mint egy kezdetben szintén jó célért (például baleseti sérülések korrekciójáért) létrejött eljárás, mely később mégis önálló életre kelt, és óriási üzletté hízott.
A fogamzásgátlók az egész életünket összekuszáljákTerhesség elleni védelem versus depresszió, tönkretett szexuális élet és totál elcseszett párválasztás. Minden, amit a pszichológia a hormonális fogamzásgátlók pszichére gyakorolt hatásáról tud.
Tovább olvasomEgy ilyen érzékeny és megosztó téma kapcsán megszokott, hogy a beszélgetések alatt intenzív érzések törnek felszínre. Az egyik oldal a megnyugvás, a felszabadulás, az öröm, a kíváncsiság, az izgatottság érzéseivel viseltetik az eljárás felé, míg mások inkább döbbenettel, bizonytalansággal, félelemmel, ijedtséggel reagálnak. Ezzel párhuzamosan pedig lesz, aki lehetőségként tekint a módszerre, mellyel maga is szívesen élne, lesz, aki inkább azoknak ajánlaná, akik valamilyen módon akadályoztatottak a természetes gyermeknemzésben, és persze lesz, aki teljesen elutasítja az egészet.
Ki csinál ilyet?
Érdekes kérdés még az is, mit gondolunk azokról a nőkről, akik a fagyasztás mellett döntenek. Karrierista, önző, csak magával foglalkozó ember, aki belemegy ebbe? A férfiközpontú társadalom áldozata (hiszen "ennyire ilyen dolgokat kell megtennie, hogy egyenlőnek érezze magát")? Bölcs és előrelátó, hiszen tervezetten és tudatosan készül a későbbi gyermekvállalásra? Bátor, mi több: vakmerő, hogy az egész gyermekvállalás-kérdést felteszi egy olyan lapra, ami egyelőre a legnagyobb jóindulattal sem nevezhető rutineljárásnak? Mit gondolunk akkor, ha a karriertervezés miatt döntött a social egg freezing mellett, és mit gondolunk, ha azért fagyaszttatott le egészséges petesejteket, mert másnaptól rendszeres sugárkezelésekre kell mennie, ahol nem csak ezek károsodhatnak, de termékenységét is elveszítheti.
Végül, a kutatók felvetették azt is, milyen társadalmi hatásai lehet(né)nek a social egg freezing elterjedésének, különös tekintettel a nemek közötti egyenlőség egyes aspektusaira. Felmerült így, hogy egy ilyen lehetőség mennyire képes csökkenteni a munkaerőpiaci egyenlőtlenségeket, hogyan hat az anyaság társadalmi megbecsültségére, képes lehet-e oldani a család-karrier konfliktust, illetve hogyan értelmezhető a cégek anyagi hozzájárulása a dologhoz.
Mindent összevetve egyelőre úgy tűnik, a nők és a férfiak társadalmi helyzetének kiegyenlítődését nem az orvosi technológiától várjuk. A kutatásban részt vevők legalábbis egyetértettek abban, hogy folyékony nitrogén nélkül is rengeteg mindent tehetünk a helyzet javításáért. Elsősorban az anyagi (segélyek, adókedvezmény, bérkiegyenlítés stb.) és természetbeni (óvodák, reintegrációs programok, rugalmas munkaidő stb.) juttatásokról, valamint a férfiak felelősségvállalásáról van itt szó, vagyis arról, hogyan támogatható a nők minél teljesebb jelenléte a munka világában. Érdemes lehet ugyanakkor a magánélet (ami talán nem csak egy plusz akadály a karrier útjában) szempontjából is elővenni a kérdést, például, hogy hogyan támogatható a férfiak (vagy még inkább: az emberek) minél teljesebb jelenléte otthon.
