8 tévhit a HIV-fertőzésről (amit sokan még mindig tényként kezelnek)

Olvasási idő kb. 11 perc

Közeledik az AIDS Elleni Küzdelem Világnapja. A száz százalékos halálozású tünetegyüttes kórokozója az emberi immunhiány-előidéző vírus, azaz a HIV, melyről a mai napig számos tévhit kering a köztudatban. Ezeket tisztázzuk most.

Karanténba kellene helyezni a HIV-pozitív embereket, hogy megállítsuk a vírus terjedését. Georgia állam egyik törvényhozója, Betty Price töprengett ezen nemrég, aki megnyilvánulásával nemcsak annak megbélyegző volta miatt verte ki sokaknál a biztosítékot, hanem azért is, mert világosan látszik: a HIV-fertőzéssel kapcsolatos mítoszokat még mindig nem sikerült kiirtani a köztudatból. A Women's Health ezért most össze is szedett néhány makacs téveszmét, amit ideje tisztázni. 

#1 Minden HIV-pozitívtól nagy eséllyel elkapjuk a betegséget

Évtizedeken át igaznak bizonyult ez az állítás, „nem véletlenül soroltuk a járványos betegségek közé a HIV-fertőzést, ám az 1980-as évek óta igen nagy fejlődésen ment keresztül az orvostudomány, többek között a fertőzések kontrollálásában is. Olyan új gyógymódoknak köszönhetően, mint az antiretrovirális szerek, amelyek csökkentik a szervezetben a vírus szintjét (ezt nevezik vírusterhelésnek), a kezelt HIV-betegek nem fertőznek. Ma már gyakran használják a fertőző betegségek világában az U=U (undetectable=unlikely to be transmitted) képletet, ami annyit tesz, hogy ha a HIV nem észlelhető (a vírusterhelés olyan alacsony, hogy a vérteszt sem mutatja ki), akkor nem sok esély van fertőzésre” – nyilatkozta a Women's Health magazinnak dr. Carlos Malvestutto, az Ohio Állami Egyetem járványos betegségekre specializálódott kutatója.

shutterstock 526023502

Mindezt az Egyesült Államok Járványügyi Hivatala (CDC) és számos tanulmány is megerősítette már. „Így bár továbbra is ösztönözzük az óvszerhasználatot más szexuális úton terjedő betegségek megelőzése miatt, a HIV kockázatától nem kell félni, ha az óvszer elszakad” – fűzte hozzá az epidemiológus. Ugyanakkor a CDC arra is felhívja a figyelmet, hogy a vírusterhelés vizsgálat csak a vérben lévő HIV-szintet méri, míg például az ondóról semmit nem mutat ki, és az is előfordul, hogy a terhelés mértéke ingadozik a tesztelések között.

Ez a helyzet nálunk

  • Magyarországon 1980-as évek közepétől összesen mintegy 3400 HIV-fertőzöttet regisztráltak, akiknek döntő többsége férfi.
  • Az elmúlt 30 évben 379 ember halt meg AIDS-ben.
  • Az elmúlt időszakban a statisztikák szerint átlagosan 10-12 ember hal meg évente a betegségben, többségük meleg férfi.
  • Tavaly 196 új HIV-fertőzöttet regisztráltak itthon, szinte mindannyian a 18-49 korcsoportba tartoznak.
  • Az utóbbi években a heteroszexuálisok között is több esetet jelentettek, a becslések szerint a fertőzöttek 10 százaléka nő, további 5 százaléka pedig heteroszexuális férfi, azonban hazánkban a fertőzés nem terjedt el az intravénás droghasználók között.

#2 A HIV-fertőzöttek hamarabb halnak meg

Aki antiretrovirális kezelésben részesül és a vírusterhelése nem kimutatható, annak a várható élettartama nem különbözik a HIV-negatív emberekétől. A The Lancet című szaklapban megjelent friss tanulmány szerint azoknál a betegeknél, akik 2008 és 2010 között kezdték el az antiretrovirális terápiát 350 fölötti CD4+ sejtszámmal, egy évvel később az átlag népességéhez hasonló várható élettartamot mutattak ki. Egyes vizsgálatok néhány hónap eltérésről számoltak be, de arra a következtetésre jutottak, hogy általánosságban a HIV-fertőzöttek is átlagos élethosszra számíthatnak.

Azt azonban hozzá kell tenni, hogy a kutatások alapján a HIV-fertőzöttek esetében majdnem kétszer akkora a szívinfarktus kockázata, mint az egészséges emberek esetében. Dr. Malvestutto szerint további vizsgálatokra van szükség ahhoz, hogy fény derüljön a pontos okokra, de valószínűsíthető, hogy a fertőzés okozta krónikus gyulladás állhat a háttérben.

Ez tehát azt jelenti, hogy a HIV-pozitív betegeknek különösen oda kell figyelniük arra, hogy életmódbeli szokásokkal (rendszeres mozgás, kiegyensúlyozott táplálkozás, dohányzás kerülése, magas vérnyomás kontrollálása) csökkentsék a szívroham és a stroke kockázatát. 

#3 A gyógyszerelés egy csomó szenvedéssel jár

Az egyes számú mítoszhoz hasonlóan korábban ez is ténynek bizonyult, de ma már nem feltétlenül igaz. A HIV-fertőzés kezelésének kezdeteikor a vírust hordozó betegeknek gyógyszerkoktélokon kellett élniük, amelyek gyakran olyan kellemetlen mellékhatásokkal jártak, mint a komoly izomfájdalmak, a fáradtság, az émelygés, a hányás vagy a fejfájás – különösen akkor, amikor az állapotuk rosszabbodott és kialakult az AIDS” – állítja dr. Malvestutto.

Bár ma is vannak, akiknek többféle gyógyszert kell alkalmazniuk ahhoz, hogy kontroll alatt tudják tartani a vírust - attól függően, hogy mennyire előrehaladott állapotban van a betegség -, a hordozók többsége naponta egy antiretrovirális tablettát szed be (erre többféle opció is létezik), aminek csekély mértékű mellékhatása van és a toxicitása is minimális. 

„Vannak, akik azért nem akarják megkezdeni a kezelést, mert attól tartanak, hogy állandóan rosszul lesznek tőle, de ma ez már nem jellemző. A legtöbb beteg csak beszedi a gyógyszert, hogy féken tartsa a vírust, és nem észlel semmilyen mellékhatást” – fűzte hozzá a szakember.

#4 Csak a homoszexuális férfiak és az intravénás droghasználók fertőződhetnek meg

„Sok heteroszexuálissal találkoztam már, akik azt gondolták, hogy ők nem kaphatják el a HIV-fertőzést, de ez hatalmas tévedés. Tény, hogy az anális szex jelenti a legnagyobb kockázatot, mivel a végbél nyálkahárytája vékony és közösülés közben könnyen előfordulnak apró mikroszakadások, sérülések, amik lehetővé teszik, hogy a vírus az ondón keresztül a másik véráramába kerüljön. Ugyanígy az intravénás drogokat használók is könnyen átadhatják egymásnak a vírust a közös tűhasználat által, de ez nem jelenti azt, hogy mindenki más biztonságban van” – magyarázza Gabriel Rebick, a NYU Langone Health kórház immunológusa.

A CDC egy tavalyi jelentése alapján a 2010-ben az USA-ban regisztrált új fertőzöttek negyede heteroszexuális ember volt, ezen új hordozók 34 százaléka pedig férfi. Fontos tisztázni, hogy a HIV átvitele pontosan az alábbi módokon lehetséges:

  • Fertőzött személlyel létesített nemi kapcsolat, melynek során a szájüreget, a hüvelyt, a hímvesszőt vagy a végbelet borító nyálkahártya fertőzött testnedvekkel érintkezik (védekezés nélküli közösülés)
  • Fertőzött vér befecskendezése vagy bejuttatása, például vérátömlesztés, közös tűhasználat vagy vírussal szennyezett tűvel történő véletlen szúrás során
  • A kórokozót fertőzött anya adja át gyermekének születés előtt, illetve alatt, vagy utána az anyatejjel.

#5 Ránézésre is megállapítható, hogy valaki HIV-pozitív

A HIV-fertőzés felismerésének legfőbb oka a tünetek hiánya, többek között ennek is köszönhető, hogy széles körben elterjedt a betegség. Ugyanakkor sokan még mindig azt gondolják, hogy a HIV-betegeknek influenzaszerű panaszai, vagy más, jól látható tünetei vannak, így aki egészségesnek tűnik, azzal kockázat nélkül lehet közösülni. Csakhogy ez sem ilyen egyszerű. 

A HIV-fertőzés átadása szempontjából általában azok a frissen fertőzött HIV-pozitívok tehetők felelőssé, akik nincsenek tudatában betegségüknek. A fertőzést követő hetekben ugyanis a szervezet még nem termel ellenanyagot, így igen magas a vérben és a fertőzés közvetítésében szerepet játszó testnedvekben (ondó, hüvelyváladék, anyatej) a víruskoncentráció, ami ilyenkor milliós nagyságrendű 1 köbmilliliternyi vérben.

„Különösen a korai szakaszban nincs semmi jele a fertőzésnek, éppen ezért olyan fontos a szűrővizsgálat, főleg, ha valaki aktív szexuális életet él és gyakran váltogatja a partnereit, vagy intravénás drogokat használ. Minden felnőttnek legalább egyszer kellene HIV-tesztet csinálnia, a magas rizikójú csoportba tartozóknak pedig ajánlott rendszeresen, évente legalább egyszer eljárni szűrésre” – javasolja Rebrick.

shutterstock 84373900

#6 Az óvszer és a steril tű használata az egyetlen módja a megelőzésnek

Tény, hogy ezek valóban nagyon fontos szempontok az elkerülés érdekében, de ma már elérhető egy Truvada nevű PrEP (pre-expozíciós profilaxis) készítmény is, melynek szedésével szintén megelőzhető a fertőzés, és a szernek állítólag semmilyen vagy csak minimális mellékhatása van. Az más kérdés, hogy a legtöbb országban, így nálunk sem adják olcsón (potom 300 ezer forintba kerül), a TB pedig csak akkor támogatja, ha már megtörtént a megfertőződés. Fontos azonban tudni, hogy a PrEP csak a HIV-vel szemben véd, más nemi betegségek ellen továbbra is az óvszer a leghatékonyabb megoldás.

#7 Aki ki van téve a HIV veszélyének, az már semmit nem tehet, hogy elkerülje azt

Dr. Malvestuttónak erre is van egy B terve, amit úgy hívnak, poszt-expozíciós profilaxis (PEP). Ezt az antiretrovirális kezelést 72 órán belül – de lehetőleg minél előbb - el kell kezdeni, ha fennáll a megfertőződés gyanúja, és 28 napig kell szedni a gyógyszert ahhoz, hogy az jelentős mértékben csökkentse a fertőzés kockázatát.

#8 Nyálcsere - így orális szex - útján is terjed

Az egyik legnagyobb tévhit a HIV-vel kapcsolatban, hogy akár ölelés, érintés, közös használati tárgyak vagy csókolózás és orális szex által is átadható, holott a HIV sem nyállal, sem vizelettel, sem széklettel, sem hányadékkal, sem verítékkel nem terjed. A könnyben és a testen található pattanások, kelések váladékában csak elhanyagolható mennyiségben található meg és csak nagyon kevés embernél lehet jelen a nyálban.

Önmagában tehát a nyállal nem tud terjedni a fertőzés, mivel az elenyésző mennyiségű vírust tartalmaz – másrészt a vírusnak a véráramba kell jutnia ahhoz, hogy fertőzést okozzon –, ki kell azonban emelni a csókolózás és az orális szex esetleges veszélyét: ha ugyanis a fertőzött személy és a partner szájüregében vagy nemi szervén is található egy pici nyílt seb (vérző fogíny, sérült szájpadlás vagy nyelőcső), akkor fennáll a veszélye a megfertőződésnek.

Te voltál már valaha HIV szűrésen?

Oszd meg másokkal is!
Érdekességek