Általában jobb az otthonról dolgozók viszonya a főnökeikkel és munkatársaikkal, és még a munkájukhoz is jobban ragaszkodnak.
Ahogy a Science of Us cikke is mutatja, sokakban felmerül a kérdés az otthonról végezhető távmunkákkal kapcsolatban, hogy nincs-e rossz hatással a szociális készségekre, magyarul nem farag-e az otthon dolgozókból remetét a magány. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy sok esetben még ebből a szempontból is előnyösnek bizonyulhat az otthonról való munkavégzés.
Kitartanak a munkájuk mellett
Az otthoni munkavégzés egyre népszerűbb, 2016-ban például az amerikaiak 43 százaléka dolgozott legalább egy kis ideig otthonról. Márpedig azok, akiknek megadatik, hogy legalább időnként otthon maradjanak, általában elégedettebbek a munkájukkal, mint az állandóan az irodában sínylődő társaik. Egy 2015-ös kutatás szerint mindez olyannyira igaz, hogy a szorgos kis távmunkások nem csak produktívabbak voltak a bejárósoknál, de jóval nagyobb arányban kitartottak a munkájuk mellett: egy nagy kínai cég esetében egészen konkrétan megfeleződött, 50 százalékról 25 százalékra csökkent a munkahelyüket elhagyó dolgozók száma az otthonról dolgozók körében.
A lélekörlő, üres csevegés is kiküszöbölhető
A modern technika kommunikációs lehetőségeinek hála nem romlott az otthonmaradók viszonya a nekik kedves kollégákkal sem, ráadásul tökéletes megoldást jelent a távmunka arra is, hogy végre ignorálni tudjuk az irodában körmöt vágó, vagy épp megállás nélkül az előző napi Pink koncertről vitázó munkatársakat. A legtöbb alkalmazott egyébként a főnökökkel való kommunikáció szempontjából is előnyösnek érzi a távmunkát: a dolgozók egyrészt eldönthetik, mikor teszik magukat elérhetővé egy-egy gyors chatre/emailváltásra, másrészt úgy érzik, megbíznak bennük a munkáltatóik, ezért sok esetben megbízhatóbbak és jobban teljesítenek, mint az irodában ragadt munkatársaik. Mindemellett a távolságtartás sok esetben lényegre törőbb, precízebb, érzelemmentes kommunikációt eredményez alkalmazott és főnöke között.
Távmunkást barátjáról
Jefreey Stanton, egy információtudománnyal foglalkozó egyetemi tanár szerint azonban nem csak az összességében sokkal kisebb jelentőségű munkatársi kapcsolatoknak tehet jót – paradox módon - a távolság. Az otthonról dolgozók természetesen sokkal könnyebben elérhetőek a gyerekeik és párkapcsolataik esetében, de ami talán még fontosabb, sokkal tudatosabban kezelik a barátaikkal való kapcsolataikat is. Stanton szerint ugyanis azok, akik egész nap kollégákkal csevegnek apró-cseprő ügyekről, a nap végére annak ellenére elfáradnak szellemileg, hogy semmi érdemlegesről nem beszéltek, éppen ezért hajlamosabbak arra, hogy lehúzzák a rolót és a munkanap végeztével azonnal hazafelé vegyék az irányt. Ezzel ellentétben azok, akik egyedül töltik a munkanapjaikat, sokkal tudatosabbak és motiváltabbak a tekintetben, milyen kapcsolatot ápolnak a barátaikkal, és kikkel barátkoznak, mit csinálnak a szabadidejükben.
