A fanszőrzet eltávolítása az ókori Egyiptomban is szokás volt már, a közhiedelemmel ellentétben tehát korántsem a huszonegyedik század találmánya. A használt eszközök átmentek azért némi fejlődésen, így viszonylag biztonsággal mondható, hogy Kleopátrának nagyobb szenvedést okozott a bikinivonal kialakítása, a teljes szőrtelenítésről nem is beszélve. Bárhogy is legyen, a huszadik század második feléig a szexualitás kulturális elnyomásával párhuzamosan ez a kérdés is teljes zárójelbe került. Kétségtelen, hogy az aktfotózás és a pornográfia egyfajta trendet csinált a dologból, a gyakorlatban azonban célszerűségi és társas szempontok is szerepet játszanak.
Kopasz barack vagy perzsa macska
Míg a komolyabb fanszőrkutatás itthon még várat magára, két nagyobb amerikai vizsgálat eredményei is arra utalnak, hogy az intim szőrtelenítés trendje meglehetősen nagy változatossággal jelenik meg a mindennapokban. Az egyik ilyen tanulmányban 2451 nő válaszolt a kutatók kérdéseire. Az elemzésből az derült ki, hogy leglelkesebben azok a fiatal, párkapcsolatban élő nők szőrtelenítettek, akik elégedettek voltak saját nemi szerveik kinézetével, kielégítőbb volt a szexuális életük, és akiket a közelmúltban orálisan is kényeztettek. Utóbbi kettő vélhetően egyébként is összefügg egymással. Érdekes eredmény, hogy míg az 50 éven felüliek több, mint fele egyáltalán nem szőrteleníti az intim területeit, addig a 18-24 éves korosztályból minden ötödik nő teljesen csupaszon tartja. A szokások változatosságát mutatja az is, hogy egy másik kutatásban ez a megkérdezett 18-22 éves nők felére volt jellemző. Ebben a vizsgálatban megkérdezték azonban a férfiakat is. Náluk a fél társaság inkább csak trimmeli a szőrt, ötödük azonban tejesen megszabadul tőle.
Milyen legyen?
Hogy ki milyen stílust szeret, ha a partneréről van szó, a férfiak 60, a nők 24 százaléka válaszolta, hogy a teljesen csupasz intim zónát, és viszonylag kevesen, a férfiak 0,7, a nők 3,2 százaléka volt kimondottan szőrpárti. Az okokat tekintve a férfiak túlnyomórészt praktikus szempontokat hoztak fel, a nők indokai azonban valamivel összetettebbnek bizonyultak. Többségük a tisztaságra, a higiéniára és a kényelemre hivatkozott, mások szerint partnerük számára vonzó a csupaszság, de olyanok is akadtak, akiket az győzött meg, hogy mindenki körülöttük szőrtelenítette magát.
Higiénikus, jól néz ki és neki is bejön
Úgy tűnik tehát, mind célszerűségi, mind esztétikai, mind pedig társas megfontolásból dönthetünk úgy, hogy megszabadulunk fanszőrzetünktől, de legalábbis annak egy részétől. Az első kategóriába tartoznak a higiéniai, tisztálkodási szempontok, de persze a cipzárba való becsípődés elkerülése is, ezek mindenesetre saját kényelmünket szolgálják. Hogy mi számít szépnek, az már sokkal inkább egy kulturális kérdés, sokkal nagyobb mértékben befolyásolják a médiából érkező üzenetek, az adott kor szépségideálja. Számít továbbá az is, hogy környezetünknek, de leginkább partnerünknek mi a kényelmes. Ez a szempont vélhetően azzal együtt merült fel, hogy az orális szex az együttlétek természetes, megszokott részévé vált.
Ahogy a fenti tanulmányok szerzői is kiemelik, minden szempontok közül a legfonotsabb mégis az, hogy te magad a leginkább jól érezd magad a bőrödben.
