A felelőtlen és túlzásba vitt napozás miatt ugrásszerűen nőtt a bőrdaganatos elváltozásainak gyakorisága az elmúlt egy évtizedben. Ezen belül a legsúlyosabb ráktípus, a melanóma előfordulása emelkedett a legnagyobb mértékben, csaknem másfélszeresére - derült ki nemrég a Semmelweis Egyetem közleményéből. De a manapság töretlen divatnak számító szoláriumozás káros hatásait sem győzik hangoztatni a bőrgyógyászok. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat, hogy nyugodt lelkiismerettel, felkészülten kirándulj, strandolj vagy csak járj-kelj a városban.
Ezért égünk le
Bőrünk festékanyagát, a melanint a felhám alaprétegében található nyúlványos pigmentsejtek termelik és apró szemcsék formájában adják át a szomszédos hámsejteknek. Itt elraktározódnak és UV-fényre sapkaszerűen a sejtmag köré rendeződnek.
Az UV-A sugarak hatására a bőr védekezésképpen gyorsan és sokat termel a festékanyagból, ettől leszünk barnák. (A bőr öregedése egyébként 10-20 százalékban genetikus öregedés, 80-90 százalékban viszont fényöregedés. Ezt nem árt észben tartani, amikor éppen azért sütkérezel a napon, hogy jobban nézz ki.) Néha azonban a melanin nem elég, hogy megvédjen minket a DNS-károsító ultraibolya-sugaraktól.
UV-B sugárzás hatására a sejtek egyszerűen elpusztítják magukat, aminek azért kell örülni, mert ez az immunrendszer védekezése arra, hogy az így roncsolódott sejtek inkább hősi halált halnak, mintsem elinduljon bármilyen mutációs folyamat és azzal együtt a rákosodás. Sajnos ez a kamikaze önpusztítás (amit tévesen napégésnek vagy leégésnek neveznek) pirosodással és fájdalommal jár, de ennek is megvan az oka, ami nem más, mint a gyógyulás. A vér odaáramlik és próbálja minél hamarabb orvosolni a helyzetet - ezért olyan meleg és piros a leégett bőr -, az elhalt bőrsejteknek pedig hámlás útján vehetünk végleges búcsút.
Így kerülheted el
Tény, hogy a napsütés jó hatással van az egészségre és a D-vitamin pótlására, de a nyári hónapokban, “különösen délelőtt 11 és délután 3 óra között a legnagyobb a leégés veszélye. A leégés és a melanóma közötti összefüggést pedig senki nem vitatja” - figyelmeztet dr. Wikonkál Norbert, a Semmelweis Egyetem Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinikájának tanára. A napozást persze nem kell feladnod, de azért akad még néhány szabály, amit fontos betartani.
Ha azt hiszed, hogy árnyékban vagy felhős időben nem lehet leégni, akkor tévedsz. Igaz, hogy ilyenkor nem közvetlenül a tűző napnak van kitéve a bőröd, attól még éri káros sugárzás, és bár lassabban, de barnulni és leégni is tud. Ennek megfelelően a fényvédő krémek használata az árnyékban is ajánlott, bár ilyenkor alacsonyabb faktorszám is elegendő lehet.
Vannak, akik a nyári időszakban vízparton tartózkodnak először huzamosabb ideig napsütésben, ami miatt a tejfehér bőr gyorsan és fájdalmasan leég, még magas faktorszámú krémek mellett is. (Nyilván te is hallottad már, hogy ha vízpart közelében napozol, sokkal gyorsabban tudsz lebarnulni, mert a vízfelszínről nagyobb százalékban verődik vissza a fény.) Ha kifejezetten fehér a bőröd, akkor csak óvatosan tedd ki közvetlen napsütésnek, mindenképp naptej és textília takarásában, és fogadd el a tényt, hogy bőröd jelentősebb barnulásra nem képes, az UV-sugárzás károsító hatása pedig fokozott kockázatot jelent szervezeted számára.
A kencék használata is külön tudomány
Az elsőszámú szabály, hogy 30-40 perccel azelőtt kend be magad, hogy kimész a napra, mert az átlag fényvédők ennyi idő alatt szívódnak fel és fejtik ki hatásukat. Fontos az is, hogy bőrtípusodhoz megfelelő napozókrémet válassz, és ha hozzászokott bőröd a napsugárzáshoz, kicsit csökkentheted a faktorszámot. Ha nagyon világos bőröd van, erősebb faktorszámú fényvédőt kell használnod, mint a sötétebb tónusú bőrrel rendelkezőknek, a 30-as éppen meg is felel. Közepesen barna bőrre már jöhet a 15-20-as faktorszámú krém, míg a kreolbőrűek akár kezdhetik elsőre az olajjal, amiben általában maximum 10-es faktorszámú készítmény van.
A faktorszám megmutatja, hogy a napozószer használatával a bőr saját védelmi idejéhez képest (porcelánbőr esetén: 5-10 perc, világos bőrnél 10-20 perc, sötétebb bőrnél 15-25 perc, kreol bőrnél 20-30 perc) hányszor több idő tölthető napon a károsodás veszélye nélkül. A laboratóriumi adatokat természetesen nagyban módosítja az alkalmazott az évszak, a napszak, a környezet vagy a rétegvastagság, de azért ne gondold, hogy növelheted ezt az időtartamot azzal, hogy egyszerre több rétegben kened magadra a krémet. Mindenképpen rendszeresen újra kell kenned magad, hogy elkerüld a napégést.
A vízálló és sport napkrémekkel is csak óvatosan: a víz és az izzadás, valamint a ruhák és törölközők lemossák a készítményeket, még a nagyon hatékonyakat is. Bár a kifejezetten erre kitalált krémek valamivel jobban bírják, úszás vagy egy kis kardiózás után mindenképpen kend be magad újra.
A faktorszámon túl
Felröppentek mostanában olyan hírek, hogy a naptejek többet ártanak, mint használnak, ám a helyzet nem olyan szörnyű, mint ahogy egyes bulvárriportok lefestik. Természetesen, mint minden kozmetikumnál, a naptejek és napozás utáni krémek vásárlásánál is érdemes ellenőrizni a címkét, hiszen az allergének (pl. benzil-alkohol, etilhexil-triazon, etilhexil-szalicilátI) mellett más kockázatos összetevőket is rejthetnek. Simon Gergelytől, a Greenpeace vegyianyag-szakértőjétől megtudtuk, hogy a napozókrémekben tartósítószerként még mindig előfordulnak hormonkárosító parabének, illetve hasonló hatással bíró fényvédők, mint az oxibenzon (benzofenon-3), az oktinoxát (etilhexil-metoxicinnamát) és
"Az elterjedt kémiai fényvédő hatóanyagok közül jelenlegi ismereteink szerint az avobenzon (butil-metoxidibenzoilmetán) számít biztonságosabbnak. A sprayk helyett lehetőleg válaszd a kenhető termékeket, melyeket jó eséllyel nem fogsz belélegezni. Ez különösen a fizikai fényvédőknél fontos – például az elterjedt titánium-dioxid esetében, mert ez az egyébként hatékony szer belélegzéskor okoz problémát. A cink-oxidnak sem ismert igazán káros hatása, a titánium-dioxidnak viszont igen elterjedt a nanováltozata is – holott ennek alapvetően nem is ismertek a tényleges kockázatai, ezért nem állíthatjuk, hogy garantáltan biztonságos a használata” - írja a szakember a Greenpeace oldalán.
És hogy mi a helyzet a tavaly nyárról megmaradt készítményekkel? Az, hogy a kozmetikumokat általában úgy tartósítják, hogy legalább két évig ne veszítsenek hatékonyságukból. Simon szerint a fizikai fényvédőknek sem igazán árt az idő, így bátran elhasználhatjuk a tavalyi maradékot.
Hiába mész szoliba, attól nem úszod meg a leégést
Rossz hír, hogy minél több ideig tettük ki szervezetünket sugárzásnak, idősebb korban annál nagyobb az esélye valamiféle kóros bőrelváltozásnak. Azt is kimutatták, hogy az ajakrák az összeadódó UV-hatás eredménye lehet, és különösen nő a valószínűsége, ha valamiért - pl. szervátültetésnél vagy immunbetegségeknél - el kell fojtani az immunrendszert.
„Tulajdonképpen nem azzal van a baj, ha valaki egyszerre sokat napozik, hanem azzal, hogy az évek alatt napozással töltött idő összeadódik. Emiatt könnyebben öregedhet korábban a bőr, ráncosodhat és el is vékonyodhat, sőt, könnyebben alakulhatnak ki a bőrrák egyes fajtái” - mondta a Díványnak dr. Ujfaludi Adrienn bőrgyógyász szakorvos. Ezért is fontos a bőr folyamatos napfényhez szoktatása mellett a fényvédők használata.
A szakemberek szerint egyébként nincs ártalmatlan szolárium, és aki szoláriumbarnaként megy el nyaralni, az ugyanúgy leég, mivel a szoláriumos barnulás UV-A hatására történik és az úgy létrejött pigment nem véd semmit az UV-B káros hatása ellen.
Okostapasz a biztonságos napozásért? Már ilyen is van.
Ha egész nap a szabadban tartózkodsz és hajlamos vagy megfeledkezni róla, hogy bizonyos időközönként újra bekend magad naptejjel, vagy a tengerparti szieszta alatt képes vagy órákra elaludni a tűző napon, akkor van egy jó hírünk: létezik már olyan, fotoérzékeny festékeket tartalmazó szenzor is, ami figyelemmel kíséri az UVA- és az UVB-sugárzást és egy mobilapplikáción keresztül figyelmezteti a felhasználót személyes jellemzői (bőrtípus, szem- és hajszín) és napozási szokásai alapján, hogy mikor érdemes újra felvinni a naptejet. Ez az okostapasz az első olyan hordható UV-szenzor, melyet napokig lehet viselni úszás és sportolás közben is és idén nyártól már nálunk is kapható. Kérdés, hogy mennyire megbízható.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat szakemberei azt javasolják, hogy mindenki rendszeresen figyelje az UV-sugárzásról szóló tájékoztatókat. A friss országos előrejelzés mindig megtalálható az OMSZ honlapján. Egyes alkalmazások, például az ingyenes Meteora a bőrérzékenységtől függő leégési időről is tájékoztat, ha elvégezzük az egyéni beállításokat.
