A hasmenés egy kisebbfajta csoda. Legalábbis amennyiben az emberek esetében is úgy működik, mint a bakteriális fertőzések sújtotta egerek kálváriája során. Az egerek hasmenését elemző kutatócsoport által publikált tanulmány tanúsága szerint nem árt csínján bánni a hasmenés mielőbbi megszüntetését célzó gyógyszerekkel - írja a Science Alert. A hasmenés ugyanis általában a kórokozóktól való gyorsabb megszabadulást szolgálja, az pedig, ahogy a víz a hasmars során átszűrődik a bélfalon, gyakorlatilag széklet-költészet.
Az egérutazók hasmenése
A kutatás során tanulmányozandó egereket az egérvilág E. colijával, a Citrobacter rodentium névre hallgató baktériummal fertőzték meg a tudósok, hogy az utazók hasmenésére jellemző tüneteket létrehozva megvizsgálhassák, mi történik az állatok bélhámjával, és hogyan lehetséges, hogy olyan nagy mennyiségű víz kerül ilyenkor a székletükbe. A fertőzés után nem sokkal immunsejtek jelentek meg a állatok bélfalának közelében, és beindították az interleukin-22 nevű fehérje termelését. Ez a fehérje aztán a bélhám sejtjeivel egyesülve egy másik, claudin-2 névre hallgató fehérje termelését idézte elő, amely a bélhám sejtjeivel együttműködve elég nagy réseket nyitott a bélfalon ahhoz, hogy a szokásosnál jóval több víz juthasson át azon. Minderre már 2 nappal a fertőzés után sor került, jóval azelőtt, hogy a gyulladásos tünetek egyértelművé tették volna a fertőzés jelenlétét.
A hasmenésmentes egerek szenvedtek a legtovább
A claudin-2 fehérje az emberi szervezetben való jelenléte eddig is ismert volt, a claudin-2 termelést beindító interleukin-22 erre a funkciójára azonban csak most derült fény. Azzal kapcsolatban is szolgált újdonsággal a kutatás, milyen hatással van a fertőzés lezajlására a hasmenés jelenlére, vagy éppen hiánya. A kutatók erre 3 különböző egértípus, egy a claudin-2 fehérje túltermelésére „átállított”, egy normál mennyiségű fehérjét előállító, és egy a fehérje előállítására képtelen egértípus a fertőzésre adott reakciójának megfigyelése során jöttek rá.
A fehérjét normál vagy annál nagyobb mennyiségben előállító egerekkel szemben a fehérje-blokkolt egereknek nem lett ugyan hasmenése, de a fertőzés egyéb tünetei sokkal nagyobb mértékben voltak jelen az esetükben, és tovább is tartott, míg végre legyőzték a betegséget. Ráadásul a megfertőződés után 11 nappal ezek az egerek is heves hasmenésbe fogtak, hogy megszabaduljanak a kórokozóktól, méghozzá minden valószínűség szerint úgy, hogy a gátakat megnyitó fehérje hiányában egyszerűen elkezdték lebontani a saját bélhámukat.
Ti ne bontsátok le a bélhámotokat
Az egyelőre nem egyértelmű, hogy pontosan ugyanez a folyamat játszódik-e le az emberi szervezetben is, de úgy tűnik a hasmenés megakadályozhatja az elhúzódó és súlyosabb fertőzések kialakulását, éppen ezért nem biztos, hogy jó ötlet az azonnali, gyógyszeres úton történő megszüntetése.
