A testömegindex sok esetben félrevezető dolgokat közöl a lelkes méricskélőkkel, és hozzájárulhat egy-egy elhízásból adódó egészségügyi probléma rejtve maradásához is.
A testömegindex (TTI) méricskélése (testtömeg osztva a méterben mért magasság négyzetével) idejétmúlt és pontatlan módszer, ideje volna éppen ezért végleg leszámolni vele, és valamilyen új eljárás után nézni. Így gondolja ezt többek között a Popular Science szerzője is, aki szerint a TTI egyszerűen alkalmatlan arra, hogy megbízhatóan meghatározható legyen a segítségével, ki mennyire egészséges vagy egészségtelen.
A TTI-et az 1800-as években találta ki Adolphe Quetelet, egy belga matematikus, azóta azonban igencsak eljárt felette az idő. A TTI besorolásai szerint 25-29.99-es érték esetén túlsúlyosságról, 30 fölött pedig már elhízottságról beszélhetünk. A jelenlegi rendszer azonban gyakran az elhízott kategóriába sorol nehézatlétákat és sportolókat is, a „normális” címkével segíti ugyanakkor a magas, de hastájékon jelentős felesleget cipelő emberek önámítását. Egy 2015-ös tanulmány szerint a hasi, centrális elhízás ellenére a „normális” (18.5-24.99) kategóriába kerülő emberek halálozási kockázata kétszer akkora, mint egy a TTI alapján túlsúlyosnak számító, de kevésbé almaszerű emberé.
Sokat tévézik vagy amerikai focis, egyre megy
Egy másik, 2016-os felmérés szerint a TTI alapján az „elhízott” kategóriába került emberek 29%-a egészséges anyagcserével rendelkezett, míg – és ez az igazán riasztó adat – a „normális” TTI-vel rendelkezők 30%-a ugyanezen mutatók alapján egészségtelennek minősül. Mindez annak az eredménye, hogy a TTI figyelmen kívül hagyja a zsír, az izmok, és a csontok eltérő sűrűségét, nem méri tehát a testzsírszázalékot, és nem foglalkozik a különböző testalkatok jelentette különbségekkel sem. Az Egyeült Államokban ráadásul a biztosítási cégek automatikusan többet fizettetnek a rosszabb kategóriába került emberekkel a kórházi ellátásért, még akkor is, ha olimpiai bírkózókról, nem pedig örökösen a tv előtt söröző, klasszikus délvidéki suttyókról van szó.
Elő a mérőszalaggal
Annak ellenére azonban, hogy a TTI-vel kapcsolatos aggályok rengeteg ember előtt ismertek, és az elhízás egyre több halálos áldozatot szed globálisan is, még mindig ezt a rendszert használja a legtöbb hivatalos szerv, egyszerűen azért, mert túl bonyolult lenne a váltás. Nyilvánvaló, hogy nem a költséges és időigényes komputertomográfia lesz a megoldás a problémára, de rendelkezésre állnak kifejezetten egyszerű, kis eszközigényű módszerek is. Ilyenek a derék-csipő arány mérése, vagy a még egyszerűbb, és a legtöbb esetben hatékonyabb derékkerület mérés. Csak ne csalj a mérőszalaggal!
