A hidradenitisz szuppurativa korai diagnózisa kulcsfontosságú lehet, ám éppen ez jelenti a legnagyobb kihívást; mivel a HS egy nagyon összetett és nehezen felismerhető kórkép, 7-10 év is eltelhet az első tünetek megjelenésétől a helyes diagnózisig. Dr. Wikonkál Norbertet, a Semmelweis Egyetem Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinikájának professzorát kérdeztük erről az alattomos betegségről.
Mi ez és mi okozza?
A hidradenitisz szuppurativa (HS) jellemzően a hónalj és a lágyék területét érintő krónikus gyulladásos bőrbetegség. “A tünetek rendszerint azokon a testtájakon jelentkeznek, ahol a verejtékmirigyek egy speciális típusa, az úgynevezett apokrin - a váladékot szakaszosan, hormonális behatásra ürítő - mirigyek megtalálhatók, valamint ott, ahol az összefekvő bőrfelületek egymáshoz dörzsölődnek az emlők alatt, a farpofák között és a combok belső oldalán” - mondta a Díványnak Dr. Wikonkál Norbert bőrgyógyász. A gyulladt területeken ráadásul gyakoriak a fájdalmas csomók és kelések is. Egy jó oldala van a betegségnek; az, hogy nem fertőző, a tüneteket nem egy kórokozó váltja ki.
“Bár a HS pontos okát nem ismerjük, feltételezik, hogy a betegség a szőrtüszők kóros működésére vezethető vissza. Újabb kutatások arra utalnak, hogy a HS-re jellemző bőrelváltozások oka, hogy a szőrtüszők elzáródása akadályozza a verejték útját, és a mirigyek következményesen kitágult kivezetőcsövei végül szétrepednek vagy súlyosan begyulladnak” - magyarázta dr. Wikonkál Norbert, majd azt is hozzáfűzte, genetikailag meghatározott hajlam kell a megbetegedéshez, de nem lehet előre megmondani, hogy kinél alakul ki. Ismert provokáló tényező azonban a jelentősebb túlsúly és a dohányzás.
Mennyire gyakori?
A verejtékmirigy-gyulladás általában a húszas évek elején jelentkezik, elsősorban a nőket érinti, és a betegek egyharmadánál a családban volt már érintettség. “A becslések szerint a hidradenitisz szuppurativa az átlagnépesség 1-3%-át érinti, ami Magyarországon 100-300 ezer beteget jelent. Mivel azonban a kórképet sok esetben nem ismerik fel, valamint a betegek egy jelentős része kényelmetlennek érzi, hogy tüneteivel orvoshoz forduljon, a diagnosztizált HS-es betegek száma ennél jóval alacsonyabb” - magyarázta a szakember.
A tünetek elszigetelik a betegeket
Enyhe formájában az érintett bőrterületen pattanásszerű apró göbök, mitesszerek vagy néhány ciszta figyelhető meg, míg súlyosabb esetekben a gyulladt területeken gyakoriak a fájdalmas csomók és kelések, a kiújuló tályogokból pedig akár váladék is ürülhet, aminek az illata sem valami kellemes. (A bőrgyógyász rendszerint egy skálán értékeli a tünetek súlyosságát. Az értékelőskálák közül sok más országhoz hasonlóan hazánkban is a Hurley-féle osztályozási rendszer terjedt el.)
“A nyár a betegek legnagyobb ellensége, hiszen a kellemetlen szagok mellett a verejtékezés miatt csípő, égő fájdalmat is éreznek. Mivel a tályogok a hajlati lokalizációban jelentkeznek, nyomásnak, dörzsölésnek vannak kitéve, ezért zavarják a nyugodt alvást és komoly pszichés terhet okoznak, nem véletlenül romlik az érintettek életminősége. Sokan emiatt veszítik el az állásukat, de a betegség a magánéletre, párkapcsolatra is rányomja a bélyegét” - mondta dr. Wikonkál Norbert.
A tünetek egyébként nem feltétlenül súlyosbodnak az idő előrehaladtával, de az esetek egy részében kiújulhatnak, és ilyenkor van rá esély, hogy egyre súlyosabb formában jelennek meg. Emiatt óriási a korai diagnózis jelentősége, mert minél előbb kap megfelelő kezelést a beteg, annál enyhébb a betegség kimenetele. Csakhogy pont a korai diagnózis jelenti a legnagyobb kihívást az orvosok számára; egyrészt azért, mert...
...nem könnyű felismerni
Egy brit egészségügyi szaklap, a British Journal of Dermatology statisztikái szerint, míg rák esetében átlagosan két hét, IBD (gyulladásos bélbetegség) esetén 4 év, pikkelysömör esetén 5 év, addig HS esetén 7-10 év is eltelik az első tünetek megjelenésétől a helyes diagnózisig. Ennek oka, hogy ez egy nagyon összetett és nehezen felismerhető betegség, emiatt az érintettek sokszor éveken át klinikáról klinikára járnak.
“Gyakran sebészetet keresnek fel a betegek, ahol csak az éppen aktuális tályog megnyitása történik - nem csekély fájdalom árán. Antibiotikumot ugyan kapnak, de az csak átmenetileg hat. Másrészt előfordul, hogy a HS-t valamilyen fertőzéses bőrbetegséggel tévesztik össze, ezért van az, hogy a helyes diagnózis felállításáig hosszú idő telik el” - tette hozzá a szakember.
Gyógyítható?
Sajnos nem, de megfelelő bőrgyógyászati kezeléssel enyhíthetők a panaszok és sokat segítenek az életmódbeli változtatások is, például ha a beteg leszokik a dohányzásról. "Kutatások igazolják, hogy a HS és a dohányzás összefügg. Vitatott ugyan, hogy vajon a dohányzás vezet-e a HS-hez, vagy a HS - és a társuló egyéb kórállapotok, például a depresszió és a mozgásszegény életmód - a dohányzáshoz. Bármi is legyen a háttérben, a dohányzás abbahagyása mindenképpen kedvező hatású az egészségre” - mondta dr. Wikonkál Norbert.
A túlsúly is egy nehezítő körülmény, ezért törekedni kell a fogyásra, és ebben a sport nem akadály. “Minden érintett másként éli meg a betegségét. Érthető tehát, hogy a testmozgás iránti igény és a fizikai aktivitásra való képesség is egyénenként eltérő lehet. Kérdéses esetben az adott mozgásformát illetően célszerű a bőrgyógyásszal konzultálni, de az biztos, hogy aki rendszeresen sportol, annál a betegség lényegesen enyhébb és könnyebben is kezelhetővé válik” - fűzte hozzá a professzor.
A krónikus verejtékmirigy-gyulladásról további hasznos információkat találsz a www.hidradenitisz.hu weboldalon.
