Kezdjük az elején. A stressz mai értelemben „folyamatos feszültség” vagy „tartós idegesség”, mely rendszerint egy vagy több állandó negatív ingerre adott tartós válaszreakció. Őseinknél pedig egyszerűen ez volt a harcolj vagy menekülj válasz működtető rugója. De mi történik ilyenkor a szervezetünkben? Olyan anyagok szabadulnak fel, amik gondoskodnak arról, hogy el tudjunk menekülni a veszélyforrás elől, vagy éppen szembe tudjunk szállni vele.
De nézzük ezt részletesebben: a hipotalamusz a stressz hatására kortikotropint felszabadító hormont termel, ami az agyalapi mirigyben stimulálja az adrenokortikotrop hormon termelést. Ez pedig arra ösztönzi a mellékvesekérget, hogy kortizolt állítson elő, ami ugye az egyik fő stresszhormon. Ez nagyon jól jön, amikor tényleg komoly erőfeszítésre van szükségünk, de ha csak gubbasztunk, akkor ezek a hormonok felhalmozódnak a testünkben, és hatással lesznek egészségünkre, például gyulladást okoznak a szervezetben, gátolják az immunválaszt.
És akkor itt elérünk a válaszhoz is. Igen, az aknét okozó baktériumok így igazán jól fogják érezni magukat. Ugyanis ha stresszesek vagyunk, az előbbiek mellett fokozódik bőrünk faggyútermelése is, és eltömődnek a pórusok, a mikroorganizmusok pedig szépen elszaporodnak, és a helyzeten a gyulladásos folyamatokban résztvevő neuropeptidek sem feltétlenül segítenek. A férfiak pedig még nehezebb helyzetben vannak, hiszen a tesztoszteron hatására is olajosabb lesz a bőr.
A pattanásokkal rengeteg fronton tudunk szembeszállni, és nyilván nehéz a stresszt teljesen kiiktatni az életünkből, de próbálkozni azért lehet.
