Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
A hepatitis A-vírus évente itthon több száz embert fertőz meg, és összefoglaltuk, mik a fontosabb tudnivalók erről a fertőzésről.
Az elmúlt napokban 14 ember betegedett meg Rimóc községben hepatitis A-vírus által okozott fertőző májgyulladásban. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslései szerint a világon évente 1,4 millió új eset van, a magyaroszági arány több száz eset/év. Ez nem feltétlenül tűnik annyira soknak, de a számok egyre aggasztóbbak, ugyanis míg 2011-ben 82 fertőzött beteget regisztráltak, addig 2014-ben már 1556 embert fertőzött meg a vírus, és 2015-ben ugyan valamivel csökkent a regisztrált betegek száma, de még mindig mintegy ezer esetet jelentettek - írja a Hírnök Magazin. Persze az is igaz, hogy 25 éve tízszer ennyi betegség fordult elő.
A májgyulladás típusai
A hepatitisz a máj gyulladása, leggyakrabban vírusfertőzés okozza. Öt fő vírus van: A, B, C, D és E. Ez az öt típus okozza a legnagyobb gondot, mert további betegséget és halált, és esetleges járványok kitörését és terjedését okozzák. Különösen a B és C típus vezet több száz millió embernél krónikus betegségekhez, és együtt a leggyakoribb okai a máj cirózisának és a májráknak.
Mit tudunk a hepatitisz A-ról?
Elterjedése általában a rossz higiéniai körülményeknek köszönhető, illetve a fertőzött személyek a nem megfelelő minőségű ivóvízzel illetve étellel viszik be szervezetükbe a vírust. Ismertető jegye ennek a fajta vírusnak, hogy a fertőzés forrását aránylag könnyű megtalálni az esetek túlnyomó többségében. A betegség megszerzésének kockázata a nem immunizált egyéneknél havonta 3/1000-hez, de ez az arány rossz higiéniás körülmények között 20/1000-re is emelkedhet. A járványok kialakulásának esélye az intézményekben (iskolák, óvodák, nevelőotthonok, stb.) nagyban megnövekedik - olvasható a Hepatitisz.hu oldalon.
Mik a tünetei?
A vírus átlagosan több hét (14-28 nap) lappangás után okoz tüneteket, amik közé tartozik a láz, a rossz közérzet, a hányinger, a hasmenés, a hasi fájdalmak, az étvágytalanság és a sárgaság. A beteg lehet tünetmentes is, a fertőzés többnyire tartós májkárosodás nélkül elmúlik, és csak azt esetek 0,1 százalékában halálos kimenetelű. Több forrás is említi, hogy egy életre szóló védettséget szerez, aki egyszer átesett a betegségen, de az emberek mintegy 10–15 százalékánál a tünetek ismételten jelentkeznek a fertőződést követő hat hónapon belül.
Hogyan lehet megfertőződni?
A vírus emberről emberre a fertőzött ember székletével, szennyezett kéz vagy tárgy, illetve élelmiszerek útján terjed.
Hogyan lehet megelőzni?
A megfelelő higiéniás szabályok betartásával (pl. rendszeres kézmosás, az ételek alapos megtiszítása, stb.), illetve vakcinával (A-típusú fertőzés ellen vagy A és B elleni kombinált), ami nem szerepel a kötelező védőoltások között, az oltóanyag gyógyszertári forgalomban receptre kapható.
Apropó oltóanyag, létezik passzív és aktív immunizáció is. A betegek szoros kontaktjai passzív immunizációban részesülnek, azaz véradók plazmájából kivont ellenanyag készítményt, úgynevezett gammaglobulin injekciót kapnak. Ez azonnali védettséget ad. Aktív védőoltás esetében elölt vírust tartalmazó injekció készteti az immunrendszert ellenanyag termelésre- írja a Webbeteg.
A HáziPatika szerint az oltást érdemes mindenkinek beadatnia, aki trópusi és szubtrópusi, továbbá a mediterrán országokb utazik, aki alapbetegsége vagy életmódja miatt különösen veszélyeztetett (pl. vérzékenységben szenvedők, hajléktalanok, intravénás kábítószer-használók, krónikus májbetegségben szenvedők), aki a munkája miatt ki lehetnek téve fertőzésnek (laboratóriumi, egészségügyi és vízügyi dolgozók), illetve természetesen minden érintettnek egy adott közösségben, ahol járvány tör ki. Mivel a teljes, tartós védettség az aktív immunizációnál nem azonnal alakul ki, ezért ha nem áll rendelkezésünkre elég idő, akkor a passzív immunizáció is javasolt.
A Nemzeti Oltóközpont tájékoztatása szerint az oltás 3-5 évre nyújt védettséget, és a teljes otlási sorral (ez két védeoltást jelent) legalább 20 évre szóló védettség szerezhető.Az utazóknak az első adagot ajánlott legalább 4 héttel az utazás előtt megkapni, de minimum 2 hét kell, hogy megfelelő védettségi szint alakuljon ki. A hosszú távú védettség eléréséhez szükséges emlékeztető oltásra az első adag beadását követő 6 hónap és 5 év között bármikor sor kerülhet, de a beadás javasolt az első vakcinációt követő 6-12 hónapban.
Az oltás nem adható be akkor, ha valakinek egy korábbi alkalommal a vakcina beadását (hepatitis A) követően súlyos allergiás tünete volt, a valakinek ismert allergiája van bármilyen más oltásra, vagy az oltóanyag valamely komponensére allergiás, illetve egyéb súlyos akut betegség esetén.
Hogyan lehet gyógyítani?
A diagnózis felállításához vérvizsgálatra van szükség, mivel a tünetek hasonlóak számos más betegség tüneteihez. A betegség spontán gyógyul, de javasolt azért az ágynyugalom, meg persze megfelelő folyadék- és megfelelő energiabevitel, a lázcsillapítás, ha szükség van rá, és ha lehet, ilyenkor mellőzni kell minden olyan gyógyszer szedését, ami károsíthatja a májat. Kórházi kezelésre időseknél, súlyos társbetegségek, idült májbetegségek és és várandósság esetén lehet szükség.
