Bár egyre több közegészségügyi szerv ért egyet abban, hogy az illegális drogok használatát nem bűncselekményként, hanem egészségügyi problémaként kellene kezelni, az élsportolók, a kormányzati kémek vagy a megszállottan szigorú szülők gyerekei valószínűleg mind jól tudják, hogy sokkal könnyebb megbukni egy-egy drogteszten, mint ahogy azt sokan gondolják - írja az IFLScience. Számos kábítószer kimutatható a vizeletből, a vérből, a verejtékből, a nyálból vagy a körömből, de még a haj- és szőrszálakból is, hiszen a várt hatás elmúlását követő néhány nap alatt még egy csomó olyan kémiai és biológiai folyamat zajlik le, ami miatt pozitív lesz a drogteszt. Eláruljuk, pontosan mi történik a szervezetben a kábítószer-fogyasztás után, és azt is, hogy mennyire pontosak a drogtesztek.
Mi történik a szerrel?
Miután kifejtette hatását, az egyetlen módja, hogy megszabaduljon tőle a szervezet, a kiválasztás. A különbségek az egyes anyagoknak az ürülési sebességétől függnek: vannak kábítószerek, amik viszonylag gyorsan átmennek rajtunk; nagy részük a széklettel együtt, a maradék pedig a vizelettel és izzadással távozik a szervezetből. Mielőtt azonban ez megtörténne, a kábítószer-vegyületek olyan jellegű változáson mennek keresztül, amelynek során közvetlenül, vagy bomlást, esetleg egyéb vegyülettel való kapcsolódást követően az eredetinél vízben jobban oldódó egy vagy több vegyületté alakulnak, vagyis metabolizálódnak. Ez a folyamat főként a májban megy végbe, ahol olyan katalizátorok találhatók, mint a citokróm P450 enzimek, amik elősegítik a szer oxidálódását. Ennek következtében polaritás nélküli, vízben nem oldodó molekulák negatív töltésűvé válnak. Normális esetben ezek a metabolitok újra ionizálódnak - biztosítva ezzel, hogy mire a máj elvégzi a munkáját, készen álljanak a feloldódásra. Ebben a szakaszban a drog akut hatásai már elmúltak és a metabolitok a szerhasználó vérében mielőtt a vesék kiszűrnék azokat és a vizelettel távoznának. Ez a folyamat eltarthat egy jó darabig, ami miatt nagyobb az esélye, hogy egy vizelet- vagy vérvizsgálat során valaki lebukik.
Egyes drogok gyorsabban távoznak
A feloldódás és kiürülés üteme attól függ, hogy milyen típusú metabolitok jönnek létre és azok mennyire koncentráltak. Az LSD-t például olyan kis dózisokban szedik – ritkán haladja meg a 100-200 mikrogrammot -, hogy utána csak csekély mennyiségű metabolit mutatható ki a szerhasználó szervezetéből, ráadásul a legtöbb LSD-metabolit nagyon gyorsan felszívódik. A leggyakoribb például, a 2-oxo-3-hidroxi-LSD, ami a vérből egyáltalán nem mutatható ki, és csak nagyon kis mennyiségben van jelen a vizeletben, ráadásul csak néhány napig.
Érdekesség, hogy az ürülési sebesség semmilyen kapcsolatban sincs az egyes szerek függőségi potenciáljával vagy káros hatásaival. A legkevésbé veszélyes illegális szerek, a kannabisz-származékok (pl. fű és hasis) ürülnek ki a leglassabban a szervezetből: fogyasztásuk még egyszerű vizelettesztekkel is kimutatható a vizeletből a fogyasztástól számított 14-18 napon belül. A heroin vagy más ópiátszármazékok ehhez képest 4-5 napon túl már nem kimutathatók, az amfetaminszármazékok pedig akár 2-3 nap alatt kiürülnek. A tesztek tehát bizonyíthatóan kontraproduktívak, hiszen például a péntek este bulizó munkavállaló vagy diák sokkal kisebb lebukási kockázattal indul neki az esetleges hétfői tesztnek, ha nem füvet, hanem extasyt fogyaszt.
Jó, de mégis meddig maradnak a szervezetben?
A leggyakoribb drogtesztek a különböző szereknek a vérben, a vizeletben és a haj- és szőrszálakban lévő metabolitjait képesek kimutatni. A haj és szőrzet a közelmúltban történt alkalmi fogyasztás bizonyításához nem megfelelő mintahordozók, mivel csak hosszabb idő múlva - a szálak növekedésével - biztosítható a vizsgálathoz minta, viszont több hónapon keresztül is hordozója az elfogyasztott kábítószerek maradékának.
Kannabisz: 7-30 napig a vizeletben, 90 napig a hajban, 14 napig a vérben
Kokain: 3-4 napig a vizeletben, 90 napig a hajban, 1-2 napig a vérben
Heroin: 3-4 napig a vizeletben, 90 napig a hajban, kb. fél napig a vérben
LSD: 1-3 napig a vizeletben; 3 napig a hajban; kevesebb mint 5 óráig a vérben
MDMA (ecstasy): 3-4 napig a vizeletben, 90 napig a hajban, 1-2 napig a vérben
Metamfetamin: 3-6 napig a vizeletben, 90 napig a hajban, 1-3 napig a véráramban
Mi minden befolyásolja a kiválasztás ütemét?
Nehéz megállapítani, hogy egy bizonyos kábítószer pontosan mennyi ideig marad a szervezetben, hiszen ez a szerhasználó anyagcseréjén is nagymértékben múlik. Azok, akiknek kimondottan gyors a metabolizmusuk, hamarabb szabadulnak meg a szer maradványaitól, mint azok, akiknek lassú az anyagcseréjük. Mivel pedig az anyagcsere az életkor előrehaladtával lassul, az idősebbek szervezetében általában még tovább megmaradnak a kábítószer maradványai mint a fiatalok szervezetében. De ugyanígy befolyásoló tényező az életmód, hiszen akik fizikailag fittek, azoknak az anyagcseréje is jobban működik, mint az ülő életmódot folytató droghasználóké. Ezenkívül, mivel a szerek kiválasztódása azon is múlik, hogy milyen gyorsan tudnak feloldódni a metabolitok, sokan abban a hitben élnek, hogy ha rengeteg vizet fogyasztanak, azzal elősegíthetik a kémiai anyagok kimosását a szervezetükből. Elméletben ez még működhetne is, a legtöbb drogteszt eredményei azonban úgy születnek meg, hogy a vizsgálat során figyelembe veszik a vér víztartalmát is, vagyis ki tudják szúrni, ha valaki ehhez a trükkhöz folyamodna.
Mennyire pontosak a drogtesztek?
Eléggé, bár néhány vizsgálat rámutatott arra, hogy nem mindegyik módszer atombiztos, és előfordulnak olyan valótlan eredmények, amik alapján ártatlan embereket is meg lehetne gyanúsítani kábítószer-használattal. Egy új tanulmány szerint például a marihuánás cigaretta füstje a nemdohányzók hajába ivódik, és emiatt náluk is pozitív lehet a drogteszt. Egy másik kutatás pedig arra hívja fel a figyelmet, hogy a kokaint soha nem fogyasztó emberek hajmintája laboratóriumi körülmények között könnyen beszennyeződhet a drogot valóban fogyasztók hajmintáitól.
Hangsúlyozni kell, hogy a kábítószerek, illetve azok metabolitjának szervezetben való jelenléte nem kizárólag kábítószer fogyasztását követően állhat elő. Például a gyógyszerek között több olyan készítmény van, amely hatóanyagának lebomlási terméke kábítószernek minősül. Azt is tapasztalták, hogy például máktartalmú élelmiszerek fogyasztása után is megjelennek olyan vegyületek a vizeletben, amelyek például heroin fogyasztása után is kimutathatók. Ilyen esetekben, tévesen, kábítószer-fogyasztásra lehet következtetni. Mindezek alapján nagy jelentősége van az elemzési eredmények megfelelő értékelésének, amelyhez gyakran a vizsgált személy gyógyszer- és élelmiszerfogyasztási "előéletének" ismerete is nélkülözhetetlen.
