A labdarúgó Európa-bajnokságon nyilván mindenki a saját nemzetének drukkol, de tegyük fel, hogy egy nagy sportesemény elején teljesen objektíven választunk ki egy csapatot, akinek szurkolni fogunk, mert győzelmét esélyesnek tartjuk. A mérlegelés nem egyszerű feladat, és a szövetségi kapitányoknak ugyan lehet, hogy jók a megérzéseik, amikre egy keret összeállításakor és a felkészülés során gyakran hagyatkoznak, de valljuk be, ez a módszer nem egy egzakt tudomány. Sanszos azonban, hogy a labdarúgó reménységek sikerét az intuíciónál sokkal pontosabb eszközökkel előre lehet jelezni. Olyan információk felhasználásával, amik a legújabb kutatásokon alapulnak.
Egy sor tudományos vizsgálat és a futballisták végrehajtó funkcióit, illetve munkamemóriáját elemző neuropszichológiai tesztek segítségével megjósolható, hogy a játékosok hány gólt fognak rúgni, hányszor fognak passzolni, vagy hogy összességében mennyire lesznek sikeresek - írja Morten L. Kringelbach és Predrag Petrovic idegtudósok, valamint Torbjörn Vestberg pszichológus a The Conversation oldalon.
A focireménységeket általában tizenéves korukban válogatják be a készségeik és a fittségük alapján, de ez a procedúra meglehetősen összetett és homályos. Az angol rendszerben a játékosok általában 16 éves koruktól szerződnek le, hogy teljes munkaidős sportolók legyenek, a lemorzsolódás aránya azonban már 21 éves kor előtt 75 százalék, vagy annál nagyobb.
A kiválasztás folyamata ugyan a fizikai képességekre fókuszál, a labdarúgás legalább ilyen mértékben szól a mentális képességekről és készségekről. Nem újdonság, hogy a labdarúgóknak nagy mennyiségű információt kell rövid időn belül feldolgozniuk extrém mentális és fizikai körülmények között, illetve nagy nyomás alatt. A villámgyors döntések úgy születnek meg, hogy a játékosok az irreleváns információkat elnyomják, miközben igyekeznek egy rendkívül dinamikus környezethez alkalmazkodni. Ezenkívül kreatívnak és nagyon precíznek kell lenniük a döntéshozatalok során, mivel mindig a megfelelő helyen és megfelelő időben kell cselekedniük ahhoz, hogy pozitívan hozzájáruljanak a csapat összteljesítményéhez.
"A jelenlegi rendszer éppen ezért aggasztó, hiszen olyan világszínvonalú labdarúgókat hagy figyelmen kívül, mint Xavier „Xavi” Hernández Creus, az Al Sadd katari labdarúgóklub és a spanyol válogatott középpályása, vagy Spaniard Andres Iniesta, az FC Barcelona és a spanyol válogatott klasszisa. Mindketten igen kistermetű sportolók, ugyanakkor olyan kiemelkedő mentális képességeik vannak, amik lehetővé teszik számukra, hogy az elvártnál is jobban teljesítsenek egy-egy mérkőzés alatt" - érvelnek a kutatók.
Játékintelligencia
A labdarúgáshoz szükséges kognitív képességeket a sportpszichológiában játékintelligenciának nevezik. Korábban úgy hitték, hogy ezt a jelenséget nem lehet mérni, a kognitív pszichológia képviselői azonban kifejlesztettek olyan módszereket, amelyekkel mérhetők az úgynevezett végrehajtók funkciók; egy sor összetett szabályozó agyi folyamat, ami a magasabb rendű gondolkodást és cselekvést vezényli - különösen a nem rutinjellegű helyzetekben. Eddig négy különböző vizsgálat során több száz junior és szenior elit sportoló teljesítményét elemezték és hasonlították össze félprofi, valamint amatőr játékosokéval.
A neuropszichológiai értékelések és teljesítménytesztek - amiket általában számítógép és/vagy papír, toll segítségével végeznek el az alanyok – többek között a problémamegoldó, a tervező és szekvenáló képességet, a figyelmet, a gátlásokat, a visszacsatolás hasznosítását, a multi-taskingot, a kognitív rugalmasságot és az új helyzetekkel való megküzdés képességet mérik fel.
Az eredmények azt mutatják, hogy a végrehajtó funkciók egyértelműen kapcsolatban állnak a játékintelligenciával, illetve, hogy az adott szempontok alapján az elit labdarúgók jobban teljesítenek a félprofi focistáknál. „Vizsgálataink tanúsítják, hogy a játékosok teljesítménye számos gólt előre jelzett, illetve a teszt elvégzését követő több mint két évben hozzásegítette az alanyokat a gólszerzéshez. Xavit és Iniestát is teszteltük, és kiderült, hogy teljesítményük jelentős mértékben felülmúlja a többi tesztelt labdarúgó eredményeit” – írja Morten L. Kringelbach, Predrag Petrovic és Torbjörn Vestberg .
Csapatteljesítmény
A futball azonban nemcsak az egyéni játékról, hanem sokkal inkább arról szól, hogy az egyes játékosok mennyire jól passzolnak egy csapatba. „A laboratóriumunkban zajló jelenlegi kutatások a különböző posztokon játszó labdarúgók agyi profiljának azonosítására fókuszálnak. Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy az olyan sikeres középpályásoknak, mint Xavi vagy Iniesta, hosszabb távon is kiváló végrehajtó funkcióra van szüksége. A középpályások ugyanis képesek mentálisan nyomon követni a többi játékos pozícióját az egész mérkőzés alatt, és így olyan passzokat adni, amikkel előkészítik a teret (gólhelyzetet) a csapat számára - hozzájárulva ezzel a győzelemhez. Ezzel szemben a csatárok rövidtávú, ám ultragyors és impulzív döntéseket hoznak, ami lehetővé teszi egy-egy gólhelyzetben a határozott mozdulatok végrehajtását, míg a védőknek megint csak másfajta végrehajtó funkciójuk van. Nekik nem kell állandóan a tércsinálásra figyelniük, ugyanakkor kiemelkedően képzettnek kell lenniük a válaszgátlásokban és előrejelzésekben – ellensúlyozva és semlegesítve az ultragyors és impulzív támadókat, valamint az átfogóan taktikázó középpályásokat" - magyarázzák a szakértők.
Bár ezek a tesztek valóban fontosak az egyes játékosok képességeinek feltárásban, nem szabad megfeledkezni arról, hogy a futball egy csapatsport, ami azt jelenti, hogy a menedzsereknek a siker érdekében egy komplex egészet kell kirakniuk az egyéni készségekből. Erre nagyon jó példa a korábbi Európa-bajnokságok közül Dánia 1992-es, valamint Görögország 2004-es győzelme. A szövetségi kapitányok megérzései és módszerei tehát hamarosan az agykutatások során kifejlesztett precíz eszközökkel egészülhetnek ki, amiket többek között a fiatal tehetségek beválogatásánál, illetve a futball világában a háttérben meghúzódó tehetségek tesztelésében és kiválasztásában is hasznosíthatják.
"Arra számítunk, hogy a labdarúgók előszeretettel fordulnak majd ezekhez a tesztekhez annak érdekében, hogy felmérjék erősségeiket, illetve azonosítsák lehetséges hiányosságaikat, amiket az edzések alkalmával fejleszthetnek. Természetesen a menedzserek is kihasználhatják ezeket a módszereket egy sikeres, győztes csapat profiljának kialakításában, illetve meghatározhatják a kirakós játék hiányzó elemeit (játékosait)" - tették hozzá a szakemberek. Mindez pedig egyfajta versenyelőnyt, valamint látványosabb és izgalmasabb mérkőzéseket, illetve olyan győzelmeket eredményezhet, amilyenekre valamennyi szurkoló vágyik.
