Szeretne jobban koncentrálni a feladataira? Szeretne többet barátkozni? És boldogabb is szeretne lenni? Ha igen, van erre egy új, tudományosan igazolt módszer. Ráadásul teljesen ingyenes. Elkezdheti most, azonnal. Nem kell hozzá pszichológus, sem gyógyszer, de még megmozdulnia sem kell hozzá. Egyszerűen kattanjon le a Facebookról egy hétre.
Akármilyen banális módszernek is tűnik a boldogabb élet elérésére a közösségi oldal hanyagolása a dánoknál működik. Legalábbis ez derül ki a Happiness Research Institute kísérletéből. A dán civil szervezet 1095 olyan felhasználóval végezete vizsgálatát, akiknek 94 százaléka napi rendszerességgel lógott a Facebookon, 78 százalékuk több mint napi 30 percet töltött az oldalon, 69 százalékuk pedig rendszeresen posztolt. A kutatók véletlenszerűen két csoportba osztották az embereket, a csapat fele továbbra is ugyanúgy használta a közösségi oldalt mint eddig, a többiek viszont egy héten át kerülték a Facebookot. A Happiness Research Institute emberei vizsgálat előtt és után is számos tesztet vettek fel a résztvevőkkel, és az eredményekből az derült ki, hogy a Facebook hanyagolása szignifikánsan magasabb élettel való elégedettséggel jár.
A kísérleti csoport tagjai az egyhetes szünet után boldogabbnak érezték magukat, jobban élvezték az életet, kevésbé voltak magányosak és kevesebb negatív érzésről is számoltak be társaiknál. Érdekes eredmény, hogy a közösségi oldal használata nélkül az emberek elégedettebbek voltak szociális életükkel, aktívabbak lettek a számukra fontos társas kapcsolatokban, kevesebb koncentrációs problémát tapasztaltak, és úgy érezték kevesebb időt pazarolnak el az életükből. Hogy miért? Mert kevésbé voltak irigyek. Bizony.
Kiderült ugyanis, hogy az emberek jelentős része irigyli mások klassz élményeit, boldogságát és sikereit. Nem azért, mert rosszfejek, hanem mert másokkal összehasonlítva az emberek bénábbnak értékelik saját életüket. A kutatók szerint a vizsgálat tanulsága az, hogy a boldogsághoz a saját igényeinkre, szükségleteinkre, életünkre kell koncentrálnunk, nem arra, hogy mije van másoknak, vagy méginkább mit mutatnak magukból mások.
