Mindenki a szívéhez kapott, amikor a WHO bejelentette, hogy a feldolgozott hústermékek rákkeltőnek bizonyultak, a vörös húsok (pl. marha, sertés és birka) pedig valószínűsíthetően növelik az ilyen jellegű megbetegedések kockázatát. A jelentésükben az is szerepelt, hogy a vastag- és végbélrák esélye már akkor 18 százalékkal nő, ha napi 50 gramm, azaz mindössze 5 dkg feldolgozott húst fogyasztunk. Persze nem kell teljesen kiiktatni ezeket az étkezésünkből, de azért megnéztük, hogy ránézésre ez mennyi sonkát, szalámit, felvágottat jelent, egy húsimádó és zömében csak fehér húsokat fogyasztó kolléga pedig mellépakolta, hogy ő mennyit eszik ezekből.
Amit jó, ha tud
Persze előtte nem árt tisztázni pár dolgot. Nem újdonság, hogy a húsfogyasztás és a daganatok kialakulása között összefüggés lehet, de messze nem olyan káros mint mondjuk a dohányzás - írja a Cancer Research UK saját blogján. Ez az ábra meg is mutatja, hogy mekkora a különbség, de azért le is írjuk: a dohányzás felelős a tüdőrákos megbetegedések 86 %-ért, és 19%-ban az egyéb daganatokért, a feldolgozott és vörös húsok 21%-ban tehetőek felelőssé a béldaganatokért, és 3%-ban az egyéb rákos megbetegedésekért. Azt is kiszámolták, évente mennyi rákos megbetegedést lehetne megelőzni az Egyesült Királyságban azzal, ha senki nem dohányozna vagy enne vörös és feldolgozott húst: a cigistopnál 64500 kevesebb eset lenne, a hússtopnál pedig 8800.
Az International Agency for Research on Cancer (IARC) pedig nem azt vizsgálja, hogy adott dolog mennyire veszélyes, hanem azt, hogy okozhat-e rákot vagy sem. Ahogy ők magyarázták: tudjuk, hogy a banánhéjon el lehet csúszni, de ez nem történik meg olyan gyakran, és ha megtörténik a baj, akkor sem sérülünk meg olyan komolyan mint mondjuk egy autóbalesetben. Vagyis ha hosszú távon sokat fogyaszt a most besorolás alá került húsokból, akkor az valószínűleg nem használ az egészségének, de ha ésszel eszik, azzal csökkenti a kockázatot, és a húsevésnek vannak pozitív hatásai, hiszen a hús fontos tápanyag-, fehérje- és vitaminforrás.
A kutatóknak még tisztázniuk kell, hogy pontosan miért lehet rákkeltő a feldolgozott hús és miért keveredhettek gyanúba a vörös húsok. Az előbbieket azért pakolták be az 1. csoportba a cigifüst és a napsugárzás mellé, mert a feldolgozás során rákkeltő anyagok kerülhetnek bele a termékbe. A Cancer Research UK tartósítószerként használt nátrium-nitritet és nátrium-nitrátot emeli ki. És ami mindkét csoportra vonatkozik: a sütés, grillezés közben olyan vegyületek jöhetnek létre, amelyek növelhetik a rákos megbetegedések kialakulását.
Persze vannak olyan tanulmányok is, amelyek szerint a bélbaktériumok is közrejátszhatnak a folyamatban, és több helyen említik a hemoglobin alkotóelemét, a hem makromolekulát, ami a World Cancer Research Fund szerint károsíthatja a bélcsatorna felszínét.
Ennyi az annyi
A cikk elején ugye írtuk, hogy a vastag- és végbélrák esélye már akkor 18 százalékkal nő, ha napi 50 gramm, azaz mindössze 5 dkg feldolgozott húst fogyasztunk. (A vörös húsoknál ugyanez napi 100 gramm és 17 százalék, de ez további igazolásra vár.) Fogtuk hát magunkat, és a boltban vettünk 50 gramm vastagkolbászt, csemegeszalámit, sertéspárizsit, füstölt sonkát és egy pár frankfurti virslit. Ha olyan madárétkű mint az egyik kolléganőnk, akkor nem fog összejönni a napi 5 gramm, de a másik tesztalanyunk sem eszik meg egy ekkora adagot - derült ki a nyilvánvalóan nem annyira reprezentatív felmérésünkből, amit csak a látvány és magunk megnyugtatásáért végeztünk el.
A Daily Mail és Cancer Research UK is számolt. Az utóbbi ábrája akkor fontos, ha kíváncsi, hogy mit ehet reggelire, ebédre és vacsorára. De nézzük, hogy mire jutott a brit lap: 50 gramm az 1,7 húsgolyót, 2 szelet füstölt sonkát, 10 szelet chorizót és fél hotdogot jelent. Persze még szükség van arra, hogy a döntéshozók és a szakemberek pontos ajánlásokat dolgozzanak ki, de ha ezt nem akarja kivárni, akkor bele kell nyugodnia, hogy a galériában láthatónál nagyobb adagokat nem fogyaszthat.
