Azt már sokan és sokszor leírták, hogy a karrierépítés egyik szükséges velejárója a csapatmunka, és a kapcsolatok építése. Az érdeklődés olyan kollégák iránt, akiket nem kedvel különösképpen, vagy olyan ötletek támogatása, amikkel nem ért egyet, jót tesz a karrierjének. Hittük eddig. Ám most készült egy új kutatás, mely szerint ez mégse jó taktika, mivel az ember így nem tud önazonos lenni.
A munkavállalók önmagukra, mint immorális lényre tekintenek, mely boldogtalanságba, frusztrációba és kiégésbe csaphat át – állítja egy tanulmány, mely a Psychological Science-ben jelent meg. Maryam Kouchaki, a tanulmány egyik szerzője, valamint szervezet és menedzsment tanár szerint nagyon fontos, hogy ne vegye félvállról az aggodalmat, mert viselkedése hamissá válhat.
"Csakúgy, mint az erkölcstelen tett, ami sérti a széles körben elfogadott társadalmi normákat, és negatív érzéseket indukál, egy hamis tett, amivel az ember önmagát sérti meg, hasonló károkat okoz" – fejtette ki Kouchaki egy interjúban, amit a Kellogg Insightnak adott.
A tanulmányból az is kiderült, hogy több kísérletet is végeztek a szakértők, melyben olyan emlékeket idéztettek fel a résztvevőkkel, ahol a magánéletükben vagy a munkájuk során nem voltak önazonosak, másokat pedig arra kértek, idézzenek fel olyan szituációkat, amikor önmagukat adták. A szerzők azt a konklúziót szűrték le, hogy azok, akik hamisan viselkedtek, immorálisabb és kevésbé tiszta embernek érezték magukat.
A kutatók felfedezték, hogy ezek az érzések az öntisztulás vágyát hozták elő a résztvevőkből, szó szerinti értelmében. Miután írtak egy esszét a viselkedésükről, megkérték őket, hogy töltsenek ki egy szókiegészítéses tesztet. Az eredmény azt mutatta, hogy szívesebben használtak olyan szavakat, melyek a tisztasághoz kötődnek, mint a mosás, a zuhany és a szappan, nagyobb érdeklődéssel fordultak a tisztasági termékek felé, többször tusoltak és mostak kezet, mint amikor teljesen neutrális érzésekről és szavakról volt szó.
Az emberek egy része kompenzálni igyekszik a tetteit, ezért adományoz, vagy segít másoknak. Kouchaki szerint ennek az az oka, hogy ez a proszociális viselkedés segíthet az embert visszazökkenteni a komfortzónájába. "Az immorális érzések fenyegetik az ember morális énképét. Ezért, amikor ez a kép kerül veszélybe, az ember megpróbálja kezelni" – nyilatkozta a tanulmány szerzője.
Kouchaki szerint a munkavállalók akkor érzik a morális szenvedést, amikor nem önazonosak a munkájuk során. Ezért azt javasolják a vezetőknek, hogy ha elkötelezett és elégedett beosztottakat szeretnének, értsék meg, hogy a munkavállalóknak pozitív érzésekre van szükségük önmagukkal kapcsolatban, és akkor majd dolgoznak mint a ló.
