Stresszbetegség, alkoholizmus, társfüggőség, depresszió. Mind hallottunk már ezekről. De mi a helyzet a koroval, a hwabyunggal vagy azzal, hogy amuk? Ezek éppen olyan pszichés problémák, mint az előzőek, csak éppen nem a mi a kultúránkban.
A mentális betegségek, és az, ahogy címkézzük őket, kultúrafüggőek, ahogy kultúrafüggő az is, milyen okokat látunk az egészség és a betegség hátterében, hogyan reagálunk a betegségre, mennyire veszünk részt aktívan a kezelésében, mennyi munkát fektetünk a gyógyulásba. Az egymástól eltérő kultúrák, a különböző társadalmi berendezkedés, az emberekkel kapcsolatos különböző elvárások, a különböző értékek más és más mentális zavarokat – vagy legalábbis más és más tüneteket – termelnek ki. Nem véletlen, hogy a mentális zavarokat osztályozó nemzetközileg használt és elismert kézikönyv, a DSM külön ki is tér a kultúraspecifikus zavarokra. Ezekből válogattunk.
Amikor a vállalhatatlanság szigetel el
A taijin kyofusho olyan kifejezetten Japánban felbukkanó szorongásos zavar, melyben az ember attól retteg, hogy megjelenése, szaga vállalhatatlan, bántó és zavaró a többiek számára, így inkább nem is megy emberek közé. A pszichiáterek és pszichológusok szerint ez a szociális fóbia japán megfelelője, azzal a különbséggel, hogy az individualista nem bírom elviselni az embereket helyett itt egy kollektivista nem vagyok mások számára elviselhető formában tör elő.
Amikor a szellemek őrjítenek meg
Etiópiában, Szomáliában, Egyiptomban, Iránban, Észak-Afrikában és a közel-keleti országokban fordul elő a zaar, ez a kiabálással, nevetéssel, sírással tarkított pszichotikus roham, mely során az emberek – főleg nők – hajlamosak például a saját fejüket is a falnak csapdosni. A zaart a helyi hiedelmek szerint a szellemek okozzák, akik megszállják az ember testét. A pszichotikus rohamok mellett a zaartól szenvedőkre jellemző az apátia és befordulás is. A miértre nincs tudományos válasz, talán a gonosz szellemek erről többet tudnának mesélni.
Amikor a vagina és a pénisz gyilkol
Délkelet-Ázsia rettegett nyavalyája a pánikrohammal, szorongással járó koro (Kínában shuk yang, Thaiföldön rok loo, Indiában jinjinnia bemar), a zavar, melyben az ember attól fél, hogy nemi szerve összezsugorodik, majd eltűnik, ő maga pedig meghal. A koro férfiakra és nőkre egyaránt jellemző, és gyakran hullámokban, járványszerűen, tömegpánikot okozva jelenik meg. Annak ellenére, hogy a nemi szervek eltűnésére valójában semmi nem utal, súlyos esetben a korótól szenvedők mechanikusan (például kampókkal) próbálják megakadályozni a nemi szervek zsugorodását. Nem szokott jó vége lenni. Az okosok szerint a jelenség hátterében talán a pszichoszexuális fejlődési zavar, vagy promiszkuitásból fakadó lelkiismeret furdalás állhat.
Amikor az elfojtott düh esz meg belülről
Tudjuk, hogy a düh ösztönös, romboló, de rosszabb, ha bent ragad. Például azért, mert a bent ragadt düh belülről rágja az embert, ahogy teszi ezt a hwabyung nevű, Koreában jellemző zavar esetében is. A hwabyung azokra jellemző, akik hosszú időn át fojtották magukba a dühüket, indulataikat, ami aztán testi és lelki tünetekben egyaránt kibukik. A tipikus beteg alacsony társadalmi státuszú, középkorú nő, akinek az életére a teljes alkalmazkodás, az önfeláldozás jellemző, és aki olyan testi problémáktól szenved, mint a mellkasszorítás, légzési nehézségek, fejfájás és álmatlanság, és emellett jellemző rá a rosszkedv, a gyűlölet érzése, a szorongás és a bűntudat. A hwabyung egyfajta passzív szenvedés, ami bár hasonlíthat a depresszióra, a gyökerei máshol, a koreai társdalom jellemzőiben keresendők.
Amikor a jég és a sötét ragadja el az elmét
A piblokto, vagy sarkvidéki hisztéria az eszkimókra jellemző emlékezetkieséssel járó pszichotikus roham, ami leginkább a sötét téli időszakban fordul elő. A piblokto egy rövid, általában fél órás őrjöngéssel, rongálással, üvöltözéssel vagy egyéb irracionális, veszélyes viselkedéssel kezdődik, amit egy kényszeres viselkedéssel töltött periódus, majd fél nap kóma követ. A roham előtt az emberek gyakran félrevonulnak társaiktól, ingerlékenyebbek, az esemény után pedig nem emlékeznek semmire. A jelenség egyébként gyakoribb a nők körében, de az eszkimókkal hosszabb időt eltöltő nyugati embereknél is tapasztalták már. A piblokto oka még nem tiszta, de valószínűleg az A-vitamin túladagolás, egyéb vitaminok hiánya, és a kihűlés is szerepet játszhat benne.
Amikor a spermahiány okoz elgyengülést
Persze a Kínában ismert shenkui esetében valójában nem a spermahiány felelős a szédüléssel, fáradtsággal, álmatlansággal, szexuális problémákkal járó tünetegyüttesért, de a kínai néphit hajlamos ezt ennek, pontosabban a yang, a pozitív, a férfi energia csökkenésének betudni. A hiedelem szerint a gyakori szex és a maszturbálás is okozhat spermahiányt, ami aztán felborítja a test egyensúlyát kellemetlen, fájdalmas tüneteket és szexuális funkciózavart okozva. Hogy mi áll valójában a jelenség hátterében? Hát, pontosan ez a hiedelem.
Amikor rátör az emberre a gyilkolhatnék
Amikor a tűnődéssel töltött félrevonulás agresszív őrjöngésbe, emberek és tárgyak rongálásába csap, a malájok csak annyit mondanak: amuk. Ez a tipikusan férfiakra jellemző viselkedés egy szélsőségesen agresszív, pszichotikus epizód, amit gyakran valamilyen veszteség, trauma, hosszabb depressziós periódus vált ki. Akit elkap az amuk közveszélyes, belátás nélkül akár az élete árán is tombol.
A fentiekhez hasonlóan még sok, egy adott kultúrára jellemző, leginkább abban értelmezhető mentális zavar létezik, bár számos szakember szerint ezek a jelenségek csak a globálisan létező zavarformáknak kultúrára jellemző variációi. Akárhogy is, a lényeg, hogy akár a testünk, a lelkünk is számtalan formában betegedhet meg. Érdemes vigyáznunk rá.
