Mostanában Pannonhalma az újságírók által gyakran emlegetett helyek közé került, de nem azért, amiért ők szeretnék. Pedig botrány ide vagy oda, a Pannonhalmi Apátság és környéke tökéletes kirándulóhely, a bencések szorgos munkával (na meg sok pénzzel) fantasztikus helyet varázsoltak a környezetükbe. Egy napig kirándultunk ott, hogy kiderüljön, mi mindennel lehet eltölteni az időt, ha az ember nyugat felé turistáskodna.
A bencésekről nagyon dióhéjban annyit kell tudni, hogy ők a katolikus egyház első szerzetesrendje, akik Szent Benedek reguláját követik. Meglepő módon Szent Benedek alapította meg az első kolostort, Monte Cassinóban, majd ezt több is követte a térségben. Hazánkba 996-ban jutottak el, és Szent Márton hegyét kiválasztva alapították meg a Pannonhalmi apátságot, melynek alapítólevelét 1001-ben adták át. A törökök és a reformáció nem tett jót az egyháznak, ekkor még Pannonhalma sem működött.
Aztán a szerzetesek újra benépesítettek az akkori Magyarországot, ám II. József két kivétellel az összes kolostort bezáratta. 1802-ben alakult újra a kongregáció. A kommunizmus persze betette a kaput a rendnek, ám pont Pannonhalmán az akkori szociális otthont állami kézbe adták, ám a szerzetesek legalább ott maradhattak az idősek mellett, így vészelve át a nehéz időket. Jelenleg világszerte 260 kolostor található, Magyarországon Pannonhalmán kívül Bakonybélben, Győrben, Budapesten, és Tiszaújfaluban élnek bencések. Egyébiránt magyar irányítás alatt áll Szent Gellért Apátság,amely Saõ Pauloban található meg.
Az rend jelenleg számos épületnek és tevékenységnek ad helyet, könyvkiadót és gimnáziumot működtetnek, szociális otthonuk van, gyógyfüveket és bort termelnek valamint ásványvizet is palackoznak. Nem utolsósorban pedig fogadják a zarándokokat és turistákat, akik egyre nagyobb számban keresik fel a szakrális helyeket.
Enni mindenhol lehet
A Pausa cukrászda és kiállítótér nem messze található az apátságtól, az egykori major az évtizedek alatt lepusztult, ám végül megmentették. 1,6 milliárd forintot költött a kormány és az unió a felújításra, az épületegyüttest a Czita stúdió tervezte. A cukrászda erőteljesen épít a gyógy- és fűszernövényekre, kapható itt levendulás csokoládékosárka, zsályás málnafagylalt és persze egy csomó klasszikus sütemény is, de itt azon sem lepődik meg senki, ha valaki májtisztító teát kér.
A Viator étterem egy hatalmas tiszta üveg téglatestnek tűnik a távolból de annál azért jóval koncepciózusabb épület, melyet Dick Sikkes irodája tervezett. Gyakorlatilag az emelet a földszint,és a mélyben bújik meg a garázs, és a kiszolgáló helyiségek. Az immár 5 éves születésnapját ünneplő hely séfje Gyurik Gábor, aki szívesen komponálja bele ételeibe a bencésektől származó alapanyagokat, fűszernövényeket. A szezon sztárja az eper és a spárga, a zsályás-kakukkfüves kacsamáj viszont megunhatatlan kedvenc, le sem tud kerülni az étlapról. Az étterem egyrészt simán veri egy csomó budapesti hely színvonalát, a kiszolgálás profin barátságos, mésrészt az árak is teljesen vállalhatóak. A kilátás pedig 10 pontos.
Kultúra itt és ott
A barokk épületegyüttes a bencés életről és hitvallásról szóló kiállítást mutatnak be. Itt található meg az az Adelheid-kereszt, melyet Szent László felesége rendelt meg, és állítólag ott van benne a Keresztfa egyik szilánkja is. A 83 cm-es ereklyetartó kereszt tele van drágakövekkel és gemákkal, egy csomó arany veszi körül, és egészen fantasztikus a kidolgozása, mi jó 10 percig bámultuk ezt a fantasztikus munkát. A lavanttali bencés monostor kódexgyűjteménye is fantasztikus látvány, az iniciálék aprólékos kivitelezése, az aranyozások, a gyönyörű betűk még azokat is elbűvölik, akiket nem érdekel a vallás. Ők persze lemehetnek a pincébe, ahol borászati leletekkel lehet találkozni.
A Szent Márton Bazilika valójában nem egy, hanem három templomot foglal magába. Egyik része a XIII. század elején épült, kora gótikus stílusban, 1224-ben szentelhették fel. A magyar mesterek mellett felső-rajnai és észak-francia mesterek dolgoztak az épületen. Mátyás király alatt bővítették a helyet, a Szent Benedek kápolna is ekkor épült meg. A török hódoltság nem tett jót a helynek, 1720-as években kezdték el tatarozni. Utoljára 2012-ben nyúltak hozzá, John Pawson angol építész tervei alapján. A kerengőt és a Porta Speciosát (ékes kapu) már csak azért is érdemes megnézni, mert csodás graffitik vannak az oldalában, különböző évszázadokból, és be lehet lesni a belső kertbe is, amelyet a középkorban csak Paradicsomkertnek neveztek. A bencések egy csomó programmal készülnek, a teljes listát itt érheti el. Van ebben jazzkoncertől néptáncig minden.
Fűszerkert - testnek és léleknek
Potyondi Ákos bencés diák volt, kertész lett és ezzel együtt az apátság 11 hektáros fűszerkertjlnek a vezetője. Hitvallása, hogy főzni lehet, de fűszer nélkül nehéz és ennek szellemében termeszti az apátság számára a jobbnál jobb fűszereket. Az egykori ispotály mellett már 996-ban is kert volt, nem véletlenül, mert a bencések gyógyítottak is. Az égtájak szerinti tájolás során keleti irányba kerültek a növények, mert az akkoriak abban hittek, hogy a nap felkelésének helye a megújulás kezdete is. Jelenleg 30-35 gyógynövény terem a területen, ennek fele a levendula. Potyondi szerint a levendula mostanában reneszánszát éli, "amit lilára festünk, azt el tudjuk adni"- fejtette ki. Ennek ellenére a bencések számára a levendula nem múló hóbort, ők évszázadok óta termesztik. A mintegy 6 hektáron temesztett fő gyógynövény mellett, kakukkfüvet, zsályát, citromfüvet és borsosmentát termesztenek. A kiválasztás szempontje volt, hogy ne egyszerre legyen a növények beérése és munkacsúcsa. A növényeket lepárolják, olaj készül belőlük. A lepárlás ideje nagyon fontos, akár egy hidegebb reggel is befolyásolhatja a növény olajtartalmát.
A 2014-es év jó volt, elégedettek voltak vele. A lepárlás során 300 kg-nyi virág került üstbe, ebbe forró gőzt engednek. Itt 1-1,5 órát áll a növény, majd egy csőspirállal visszahűtik a folyadékot. A víz és az olaj pedig különválik. Azt érdemes tudni, hogy míg 300 kg levendulából 2-2,5 liter olaj lesz, addig a citromfűből mindössze 1-1,5 dl. Tehát a túl olcsó citromfűolaj esetén érdemes gyanakodni. A lepárlás során keletkező növényi hulladék egyrészt a biomassza fűtőműbe kerül, másrészt vissza a földbe, így biztosítva a megfelelő tápanyagot a talajnak. Annak ellenére, hogy nincs minősítve, Panonnhalmán nem használnak vegyszereket, itt csak olyan növényvédőszerek kerülhetnek a földbe, melyeket a biogazdák is használnak. Amelyik növényből nem lesz olaj, az a Herbáriához kerül. Van egy szappanfőzdéjük is, ahol Reisch Elek 1734-ös recepteskönyvének felhasználásával állítják elő a növényi szappanokat. Kókusz és olívaolaj az alap, ebbe kerülnek az illatos gyógynövények.
Bor és pálinka - még hogy, a szerzetesek puritánok
A bor és a pálinka szintén évszázados hagyomány a bencéseknél, pálinkát egészen 1953-ig főztek, de az államosítás véget vetett a főzőcskének. A borászat szerencsére maradt, sőt, a Czita stúdió tervei alapján fel is újították, borásznak pedig megfűzték a Gál Tibor pincészetet, akiknek neve nem cseng rosszul a szakmában. Létre is hozták a nehezen kimondható nevű, de annál könnyebben fogyasztható boraikat. A Prior, a Tricollis, az Infusió vagy a Hemina mind jólhangzó nevek a borszeretők számára. A furcsa névválasztás nem véletlen, mindegyiknek meg van a maga története. Ezek közül kedvencünk a Hemina, mely egy egészen cseles mértékegység neve. A hemina az a mennyiség, amit ha megiszol megtalálod Istent, de még nem kísért meg az ördög.“ - vélte Szent Benedek, aki regulába foglalta, mennyit ihatnak a szerzetesek. Ugyanis naponta egy heminányit ihatnak a csuhások, ám azt mindenki maga dönti el, mennyi az annyi.
