A Világgazdaság a Központi Statisztikai Hivatalra hivatkozva nemrég azt írta, hogy tavaly minimum 31 500 magyar állampolgár távozott legalább egy évre külföldre, majdnem másfélszer annyi, mint egy évvel korábban, és csaknem hat és félszer annyi, mint 2009-ben. A váltás bizonyára senkinek sem könnyű, de zökkenőmentesebb lehet a költözés, ha kellően felkészülünk. Somogyi Máriával, a nyelvitrening.com ügyvezetőjével a külföldi munkavállalásról beszélgettünk, és persze szóba került az is, hogy mire kell figyelniük azoknak, akik itthon szeretnének elhelyezkedni.
Hogyan lehet csoportosítani az álláskeresőket?
Sokan friss diplomások, sokan a negyvenes éveikben járnak, akik nehezebben tudnak elhelyezkedni. Más-más problémával küzd mindkét korcsoport. A magabiztos, üzleti angol nyelvtudás és üzleti készség azonban hiányzik az álláskeresők döntő többségénél. Sajnos a hagyományos nyelviskolákban nem lehet folyékony nyelvtudást megszerezni manapság.
Melyek a legkedveltebb célországok?
Az angol nyelvterületek közül Nagy-Britannia a legnépszerűbb. Az Egyesült Államokba már kevesebben vágynak, és ennek részben a vízum az oka, de sokan jelentkeznek nálunk olyanok is, akik Ausztráliában szeretnének munkát vállalni. A német nyelvterületeken már nincsenek ennyire konkrét preferenciák, általában oda mennek, ahol ismerősök vannak. Nagyon kevés az olyan ember, aki csak úgy rábök a térképre.
Milyen szempontokat kell még figyelembe venni, ha valaki országot választ?
A nyelvtudás, valamint az ismerősök mellett fontos lehet az is, hogy milyen az adott országban élő emberek habitusa. Amikor elkezdünk tanulni egy nyelvet, akkor nem biztos, hogy ezt megérezzük. Az amerikaiak gyakorlatiasak, és a lexikális tudás helyett tényleg fontosabb a készségek elsajátítsa, hangsúlyosabb az érzelmi intelligencia fejlesztése. Az olaszok pedig tényleg szeretik az édes semmittevést és így tovább. Aki nem tud azonosulni ezzel a mentalitással, vagy legalábbis elfogadni, az nem fogja magát jól érezni kint.
Milyen munkakörök a legnépszerűbbek a külföldre költöző munkavállalók között?
Nagy a szórás, van, aki vezető pozícióban szeretne elhelyezkedni, van, aki fizikai munkát szeretne elvégezni pedig diplomás, és vannak olyanok is, akik saját vállalkozást indítanának.
Hogyan és hol érdemes utánanézni a külföldi munkalehetőségeknek?
Ha komolyan gondoljuk a kiköltözést, érdemes egy közvetítő céggel felvenni a kapcsolatot, ami kifejezetten egy adott célországba közvetít munkaerőt. Sajnos sok a lehúzás, ahol regisztrációs díjat kell fizetni, és a pénzünket vagy a szolgáltatás ellenértékét sosem látjuk viszont. Az interneten minden megtalálható cenzúra nélkül, de az adott ország álláskereső portáljai talán a legjobbak ilyen szempontból. Természetesen ez elég magas nyelvtudást követel, de ez éri meg a legjobban.
Hogyan érdemes felkészülni a külföldi munkavállalásra?
A legtöbben abban a hitben élnek, hogy külföldön kolbászból van a kerítés. Ugyan a munkabérek valóban magasabbak, mint itthon, de a megélhetési költségek is magasabbak. Kevesen vannak, akik tudatosan építik a karrierjüket, pedig egy jó lehetőség az is, ha valaki elhelyezkedik itthon egy multinál, majd később kérelmezi, hogy helyezzék át egy másik országba. Ennek megvan az az előnye is, hogy ilyenkor a munkáltató intézi a szükséges papírokat. A legtöbben viszont legfeljebb félévre gondolkodnak előre. Nem gondolnak bele például, hogy mi fog történni az ingatlanukkal, ha kiköltöznek, nem járnak előzetesen olyan iskolákba, amelyek a külföldi munkaerőpiacnak is megfelelnek, és persze a nyelvtudásuk sem elégséges. A megtervezett külföldre költözés folyamata 2-3 év, mely igényel némi komolyságot, kockázattűrést és tervezést.
Mennyire jelentenek gondot a nyelvi akadályok?
Az ügyintézés nyelve a jogi és a pénzügyi szaknyelv keveréke. Még magyarul is nehéz megérteni bizonyos kifejezéseket az ügyintézésben, hát még odakint. Még a felsőfokú nyelvtudással rendelkezők sem biztos, hogy boldogulnak. A Google fordítószolgáltatása pedig nem tud segíteni, ha nincs telefon, kinti SIM-kártya, vagy éppen wifi a hivatalban, ráadásul lehet, hogy az ügyintézőnek éppen rossz napja van, és azt mondja, hosszú a sor, majd jöjjünk vissza, ha megtanultuk a nyelvet. Az sem segíti a nyelvtanulást, hogy ha kint magyarokkal vesszük körül magunkat, mert így nem vagyunk rászorulva, hogy használjuk az idegen nyelvet. Sokan emiatt ugyanolyan nyelvtudással jönnek vissza 1-2 év múltán is, mint amilyennel kimentek. Ez esetben teljesen felesleges mindent felégetni magunk mögött. Egy ilyen ember számára hasznosabb lenne egy egyhetes külföldi nyaralás egyedül, hogy tényleg teljesen magára legyen utalva. Így megmarad az esély arra, hogy a nyelvtudására és kommunikációs készségére támaszkodjon és ezeket fejlessze.
A biztos nyelvtudás önmagában elég ahhoz, hogy valaki kiköltözhessen?
Sokat számít az ember alaptermészete. Aki jól tűri a bizonytalanságot, kedveli a kockázatot, könnyen alkalmazkodik, sokkal hamarabb átverekedi magát a nyelvi akadályokon, aki viszont nem elég rugalmas, stabil nyelvtudással sem biztos, hogy boldogul. Nálunk részt lehet venni egy ún. Survivor Teszt-en, ami felméri mennyire tudna boldogulni valaki külföldön. Volt, aki ennek hatására döntött úgy, hogy itthon marad, illetve hogy nem abban az országban vállal munkát, ahol eredetileg tervezte. A személyiségünk, hozzáállásunk azt is meghatározza, hogy mennyire lesznek segítőkészek a kint élők. Ha valaki itthon sem volt társaságkedvelő ember, akkor valószínűleg kint is ilyen emberekkel találkozik majd. Ha nyitottak vagyunk, akkor viszont külföldön is megtaláljuk azokat, aki segítenek majd, sőt, hosszú távon akár a barátaink is lehetnek.
Az interjúztatás menete nyilván cégfüggő, de nagy általánosságban elmondható, hogy külföldön már nem igazán kérnek fényképes önéletrajzot. Milyen egyéb különbségek vannak még?
Az interjúztatás nemcsak országtól függ, de cégkultúrától is és a pozíciótól is. Érdemes az ország kulturális és viselkedésbeli tudnivalóin kívül a céget is feltérképezni, mire számíthatunk. Az állásinterjú tréningünkön trénereink ebben is tudnak tanácsot, útmutatást adni.
Mit tanácsolsz, a tréning mellett még hogyan készüljenek fel a költözésre, hol és hogyan tudják gyakorolni a nyelvet, a különböző kommunikációs szituációkat?
Sokszor a kezdő, újrakezdő diákjainkat kiküldjük a Váci utcába, hogy beszélgessenek turistákkal. Volt már olyan diákunk is, akit bankba küldtünk, hogy próbáljon angolul ügyintézni.
Egy állásinterjún hány százalékban számít nyelvtudás, illetve a megfelelő fellépés? A nyelvi vagy az egyéb készségek fejlesztése jelent komolyabb gondot az álláskeresők számára?
Az állásinterjún a kommunikáció csak a jéghegy csúcsa. Leginkább az számít, milyen emberek vagyunk valójában. Természetesen vannak készségek, amiket életünk során elsajátítunk egy-egy tréningen vagy egy-egy munkahelyen, esetleg önkéntes munkában. Azonban az alapvető jellemünk gyermekkorunkban alakul ki. Mennyire tudunk csapatban együttműködni, mennyire vagyunk empatikusak, precízek, tettre készek, stb. Minden készség fejleszthető egy bizonyos szintig. A kommunikációnk sokat elárul rólunk, többet, mint gondolnánk. Nem csak a kommunikációnkat kell csiszolni, hanem a munkához való alapvető hozzáállásunkat is.
Nemcsak külföldre készülő munkavállalókat készítetek fel a tréningeken, hanem azokat is, akik itthon keresnek állást. A tapasztalataitok szerint az álláskeresők legnagyobb és legáltalánosabb hibái?
A friss diplomások nincsenek tisztában a munkaerőpiaci követelményekkel. Sem az önéletrajz formai-tartalmi követelményeivel, sem az interjú és a kiválasztási folyamat lépéseivel, sem az álláskeresés fajtáival. Sajnos valahogy ez kimarad az egyetemi felkészítések közül. Vannak, akik nem tudnak erről a területről semmit, és sajnos vannak olyanok is, akik téves információt kapnak az egyetemi éveik alatt. De később sem lesz jobb a helyzet, az emberek nem gondolják, hogy szükségük lehet segítségre. Azt hiszik, hogy az álláskeresés abból áll, hogy feltöltik az önéletrajzukat az álláskereső portálokra, és a századik sikertelen pályázat után is úgy gondolják, hogy ez a piac sajátossága, nem pedig azzal van a baj, hogy rossz szegmenst, vagy állást céloztak meg, esetleg az a gond, hogy nem megfelelő az önéletrajzuk. Ezzel párhuzamosan persze hajlamosak áldozatként tekinteni magukra, és várják, hogy valaki megmentse őket. Ráadásul az internet tele van szakmaiatlan cikkekkel, és emiatt nagyon sok a nem megfelelően megírt önéletrajz. Minden álláskeresőnek személyre szabott tanácsra van szüksége, persze van néhány általános tartalmai és formai elem, amihez mindenkinek érdemes tartania magát.
Mik a típushibák az önéletrajzoknál?
Mindenki egyéniség akar lenni. Találkoztam már rózsaszín önéletrajzzal, illetve olyannal is, aminek a háttere egy egész alakos fotó volt. Nem baj, ha az önéletrajz grafikailag is szép, de azért arra ügyeljünk, hogy például a telefonszám ne maradjon le róla, és az angol és a magyar nyelvű CV-n minden egyezzen, még a fotó is. A készségeket és a hobbikat pedig nyugodtan hagyjuk le, a tettek többet mondanak a szavaknál, és a magát precíznek nevező álláskereső elég rosszul jöhet ki abból, ha fél órát késik az interjúról, vagy az is, akinek állítólag remek vezetői készségei vannak, pedig még csak végzős egyetemista. Sokat elárul rólunk, milyen öltözékben jelenünk meg, követjük-e az épp aktuális internetes álláskereső guru tanácsait, vagy nem. Óvatosan bánjunk a tömegtájékoztatással, mert akkor épp az egyediséget, az egyéniséget hagyjuk figyelmen kívül épp azon a területen, aminek középpontjában elég erőteljesen az ember áll.
