A DIY krémek receptjeit reklámozó bloggerek százai állítják, hogy a boltban vásárolt, vegyszerekkel teli fényszűrő termékek sokszor veszélyesebbek lehetnek a bőrre, mint a napfény. Az orvosok szerint azonban nincs garancia arra, hogy a házi készítmények faktorszáma és összetétele teljes körű védelmet nyújtana az UV-sugárzás ellen.
„A fényvédő krémeket forgalmazó vállalatok dollármilliókat fektetnek termékeik hatékonyságának ellenőrzésébe. A laboratóriumi vizsgálatokkal és egyéb tesztekkel bizonyosodnak meg arról, hogy az összetevők akkor is stabilak és hatásosak amikor összekeverik azokat, illetve amikor hőhatásnak, valamint napfénynek vannak kitéve” – nyilatkozta a DailyMailnek Whitney Bowe New York-i bőrgyógyász.
Persze a témáról mindenkinek más a véleménye, más indokokat és érveket tud felhozni, egyetértés pedig valószínűleg soha nem lesz, mindig jönnek majd olyan kutatások, amelyek rácáfolnak az előzőekre. Azért nézzük az érveket, amik alapján óvatosabban kell bánni a házi kencékkel.
Az olajok – mint a kókuszolaj, a csipkebogyó- vagy a répamagolaj – sem feltétlenül kedvezőek, sőt, szakértők szerint csak elősegítik a leégést. „Az olajok elnyelik a napfényt, az UV-sugarak így könnyen a bőr alá jutnak. Ennek ugyanolyan káros hatása van, mint amikor babaolajat kenünk magunkra strandoláskor” – állítja Joshua Zeichner bőrgyógyász. A kozmetikai vegyészek szerint akkor sem mehetünk biztosra, ha a megfelelő összetevőket (pl. cink-oxid) használjuk, hiszen nem tudhatjuk, hogyan kell azokat összekeverni, és mitől lesz házi fényvédő készítményünk hatásos vagy épp hatástalan.
Van benne valami
A figyelmeztetések ellenére a bloggerek továbbra is terjesztik saját receptjeiket, mondván az üzletekben kapható, különböző vegyi anyagokat tartalmazó krémek bőrünkbe jutva megváltoztatják hormonjainkat. Érvelésük nem alaptalan, hiszen a fényvédő anyagok a bőrön át valóban a véráramba jutnak.
„A tizenöt fényvédőből kilenc károsítja az endokrin rendszert, vagyis zavarja a hormonok – elsősorban az ösztrogén, a progeszteron és a tesztoszteron, valamint a pajzsmirigy normális működését” – nyilatkozta Arthur Perry amerikai plasztikai sebész. Mindez korai pubertáshoz, lányoknál korai emlőfejlődéshez, nőknél meddőséghez, emlő- és petefészekrák kialakulásához, férfiaknál alacsony spermiumszám, hereproblémák és prosztatarák kialakulásához vezethet. Az Environmental Working Group vizsgálatai alapján a legártalmasabb az oxibenzon, az oktinoxát, a homoszalát és az oktokrilén.
A fotostabilitás a fontos
Joggal kérdezheti ezek után, hogy létezik-e az egészségünkre ártalmatlan napozószer. A bőrgyógyászok szerint a vegyszermentes krémeket kell keresni, amik nem tartalmaznak méreg- és illatanyagokat sem. „A gyártásnál nagyon fontos szempont a fotostabilitás, vagyis az, hogy a krém napfény hatására se veszítsen hatékonyságából, ne legyen mérgező, rákkeltő, ne allergizáljon és ne gátolja teljesen a D-vitamin szintézisét. Nem nehéz elképzelni, hogy mindezt az otthon kikevert 'természetes' krémek semmilyen formában nem garantálják, növelve ezzel a bőrrák kialakulásának kockázatát” – magyarázza dr. Csernus Krisztina bőrgyógyász-kozmetológus szakorvos.
„A legbiztonságosabbak a fizikai szűrőket (titanium, cink-oxid) tartalmazó naptejek, hatóanyagaik ugyanis szemcsés jellegüknél fogva visszaverik az UV-sugarakat. Gyermekek és érzékeny bőrűek is biztonsággal használhatják ezeket a napvédő szereket, mert nem allergizálnak. A kémiai szűrős fényvédők elnyelik az UV-sugarakat és egyes összetevők esetében felmerült, hogy energiaátadás következtében akár rákkeltőek is lehetnek. Ma már azonban a legtöbb kémiai szűrő fotostabil, ezért ilyen veszélyt nem rejt magában” – teszi hozzá a szakértő.
Az orvosok és a bloggerek abban egyetértenek, hogy a legjobb megoldás az ásványi alapú naptejek használata, amikben a cink-oxid és a titanium-dioxid nyújt védelmet a napsugarak ellen. Ha mégis a házi receptre esküszik, akkor vegye figyelembe, hogy azokban a faktorszám alacsonyabb, ezért sűrűbben kell felvinni a krémet a bőrfelületre.
