A diabetesz kockázatát is csökkenti a D-vitamin

Olvasási idő kb. 4 perc

Eddig is tisztában voltunk a D-vitamin fontosságával, hiszen köztudottan segíti a csontképződést, jó hatással van a hangulatra, illetve erősíti az immunrendszert. Azonban az American Journal of Epidemiology című folyóiratban megjelent tanulmány szerint mindezek mellett a diabétesz kockázatát is csökkenti.

Védelem a cukorbetegség ellen

A vizsgálatban összehasonlították az amerikai hadsereg 1-es típusú cukorbetegséggel diagnosztizált, illetve egészséges tagjainak D-vitamin-szintjét. A tanulmány vezetője, Kassandra Munger szerint a nem latin-amerikai fehér egyének 75 nmol/l (vagy több) D-vitaminnal rendelkeztek, és náluk fele akkora volt a betegség kialakulásának kockázata, mint a fókuszcsoport többi résztvevőjénél.

Dr. Michal L. Melamed orvostudományi és járványtan professzor azt is hozzátette, hogy bár még nem bizonyított, azonban valószínű, hogy ha nincs elegendő mennyiségű D-vitamin a szervezetben, akkor a test elkezdheti megtámadni saját magát. (Ez azért fontos, mert az 1-es típusú diabétesz egy olyan betegség, mely során az immunsejtek megtámadják a hasnyálmirigyet, ami az inzulint termeli.)

Dr. Barna István belgyógyász egyetemi docens és a Quintess Egészségközpont orvosigazgatója szerint a D-vitamin a cukorbetegség megelőzésén kívül a következő pozitív hatásokkal rendelkezik:

  • normalizálja a vérnyomást
  • véd az influenza és a tbc ellen
  • elősegíti a csontképződést
  • csökkenti a daganatok, illetve a szklerózis multiplex kialakulásának esélyét
  • erősíti a csontokat
  • véd a depresszió ellen

Ajánlott napi adagja

Felnőtteknek a D-vitamin ajánlott napi adagja 600 NE (nemzetközi egység), a időseknek (70 év felett) 800 NE. Fontos azonban, hogy a testsúly is befolyásolja a szervezet vitaminszintjét, ugyanis a zsír megköti a D-vitamint, így nem engedi hasznosulni!

Ezek a legjobb D-vitamin-források

Leginkább a napsütésből lehet „kinyerni”, de néhány ételben is megtalálható, az ilyen úton magunkhoz vett vitaminadag azonban mindenképp kiegészítésre szorul. A szervezet képes ugyan önmaga is előállítani D-vitamint, ám ehhez mindenképpen UV-sugarakra van szüksége. Igaz, hogy néhány élelmiszer tartalmazza – pl. a lazac, tonhal, illetve valamivel kisebb mennyiségben a dúsított tej és a gabonafélék –, ám ha csakis ezekből akarná fedezni a szervezete szükségletét, akkor például napi 15-20 tojást, vagy 1,5 kilogramm májat kellene elfogyasztani.

A legjobb természetes D-vitamin-forrás a nap, de sajnos ennek is köztudottan vannak hátulütői: ha valaki egész nap a szabad ég alatt sütkérezik, mindenképp be kell tartania a szükséges óvintézkedéseket.

Téli vitaminpótlás

Fontos megjegyezni, hogy a hidegebb hónapokban az ember szervezete nem képes ugyanannyi vitamint előállítani, mint nyáron, és a napsütésből sem tud annyit magához venni. Ilyenkor tehát mindenképp érdemes tablettákkal vagy cseppekkel kiegészíteni a szükséges mennyiséget (egy egyszerű vérvétellel egyébként megállapítható, hogy pontosan mennyire is van szüksége).

„Mivel az őszi/téli hónapokban kevesebb D-vitaminhoz jut a szervezet, ezért októbertől március végéig érdemes táplálékkiegészítő formájában is szedni (ez érvényes azokra is, akik valamiért nyáron sem jutnak hozzá elegendő napfényhez). Ellenőrzéssel felnőtteknek összességében 4000 NE-re van szükségük télen, ellenőrzés nélkül 1500-2000 NE az ajánlott mennyiség. Nem árt azzal is tisztában lenni, hogy az idős emberek kevesebb D-vitamint képesek előállítani, így nekik ennél nagyobb adag ajánlott” – javasolja a szakember.

D-vitaminnal a gyerekek egészségéért

Mivel világszerte a terhes nők  90%-a D-vitamin hiányos, ezért (hogy saját szükségletük mellett az anyatejen keresztül a magzatot is el tudják látni) a kismamáknak 4000 NE-t kéne szedniük. A megszületett csecsemőknek is szükségük van D-vitaminra a megfelelő csontképződéshez, de ezt a szükséges ellenőrzésekkor az orvos fel is írja nekik (naponta 500 NE-t érdemes adni).

Dr. Barna István szerint nem kell aggódni amiatt, hogy bárki is túladagolná a D-vitamint, mivel problémákat csak napi 10.000 NE felett okozhat (pl. vesekövesség, kálciumszint- emelkedés), életveszélyt pedig csak egymillió nemzetközi egység beszedésével sikerülne előidézni.

Oszd meg másokkal is!
Ezt olvastad már?

Érdekességek