Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Keressük a kihívásokat, hogy agyunk működése tökéletes legyen, és hosszan megtarthassuk mentális frissességünket!
Az idő előrehaladtával sajnos kivédhetetlen, hogy a szellemi aktivitás csökkenni kezd, azonban nem mindegy, hogy ez a fajta állapotromlás mikor következik be. Már egész fiatalon észrevehetjük magunkon azt, hogy nem vág úgy az eszünk, mint korábban. Ezt érzékelhetjük 50, de akár 30 évesen is, ezért fontos, hogy ne hagyjuk el magunkat, és mindent megtegyünk, hogy minél tovább maradhassunk szellemileg frissek.
Ahhoz, hogy testileg jó formában legyünk, értelemszerűen edzeni kell, máskülönben izmaink petyhüdtté válnak, bőrünk megereszkedik, állóképességünk leromlik. Azonban nem csak a fizikai, hanem a szellemi jóléthez is szükséges – a megfelelő táplálkozás mellett – agyunk rendszeres karbantartása, tornáztatása . Azt már jó ideje tudjuk, hogy különféle szellemi gyakorlatokkal megőrizhető a mentális frissesség. A kérdés azonban az, hogy vajon milyen fajta edzés a leghasznosabb?
Dr. Anne Fabiny, a Cambridge-i Egészség Szövetség vezető gerontológusa (az öregedéssel foglalkozó szakember – a szerk.) szerint bármely agyat megtornáztató gyakorlat jobb, mintha nem tennénk semmit. A Buffalo News-ban megjelent cikk szerint azonban a legideálisabb mégis az, ha olyasmiket csinálunk, melyek megdolgoztatnak, viszont még könnyűek számunkra. Továbbá fontos az is, hogy csakis akkor segít, ha valóban meg kell küzdenünk, ha túl könnyűnek találjuk az adott feladatot, akkor nem ér semmit.
A gyakorlatokat el lehet végezni akár játékos formában is, például több, gondolkodásra késztető társasjáték is fejleszti szellemi képességünket, csakúgy, mint néhány kártyajáték. De akár a munkák is lehet ilyen, ha kihívást jelent, és sikerélményünk is van benne. Természetesen elérhető célokat kell magunk elé tűzni, hogy nehogy elvegyék a kedvünket és lerombolják a lelkesedésünket és az önbizalmunkat a kudarcok. Viszont ahogy fejlődünk – csakúgy, mint az izomépítésnél –, egyre nehezebb és bonyolultabb dolgokat leszünk képesek megoldani. Ekkor persze nehezíteni kell, hogy formában maradjunk.
Életünk első részét azzal töltöttük, hogy felépítsünk azt, amit a tudósok úgy hívnak, hogy „kognitív tartalék”. Ez az agysejtek közötti kapcsolatok, összeköttetések sűrű hálózata, és ezt a tapasztalatok, illetve a tanulás tartja fenn. Fabiny állítása szerint azért fontos újabb és újabb kihívásokat és fejlődésre való lehetőségeket keresni, mert olyan dolgokat használunk ekkor, amiket egyébként nem: így új idegpályákat hozunk létre, ami rendkívül fontos a szellemi egészséghez,és ahogy öregszünk, igyekeznünk kell ezt fenntartani.
Tehát amennyiben sokféle szellemi tevékenységet végzünk, akkor az segít megőrizni a kognitív tartalékainkat. Minél nagyobb a kihívás, annál nagyobb hatással van ránk. Azonban ez nem jelenti azt, hogy innentől kezdve minden nap a könyvárban kell ücsörögnünk új információk után kutatva, hanem egyszerűen nyitottnak kell lenni a világra, az ott zajló történésekre. Próbáljuk meg másképp szemlélni az életet és a környezetünket, mivel ez többek között azt is eredményezi, hogy máshogy fogunk reagálni bizonyos dolgokra.
Ha új szituációkba csöppenünk, akkor könnyen előfordulhat az, hogy kényelmetlenül érezzünk benne magunkat. Ez főleg az idősebbekre jellemző, mivel nem szeretik a változásokat. Sokakkal megesik, hogy elkényelmesednek, és félnek új dolgokat tanulni, megtapasztalni, ráadásul ez több időt is vesz nekik igénybe.
Hogy mentális képességeinken javítani – illetve megtartani – tudjunk, elengedhetetlen, hogy időről időre kilépjünk a komfortzónánkból. Ez megtehetjük úgy is, hogy ellátogatunk valami olyan helyre, ahol még nem jártunk korábban, mivel ez arra késztet, hogy feltaláljuk, illetve el tudjuk navigálni magunkat. Sajnos ezt sokan fordítva csinálják: egyre inkább beszűkítik a mozgásterüket. Ez odáig fajulhat, hogy vannak, akik alig mozdulnak ki a négy fal közül. Ez persze szociális elszigetelődést is von maga után, ami szintén nagyban hozzájárul ahhoz, hogy szellemi hanyatlásnak induljunk, mivel a már meglévő agysejtek közti hálózatok szép lassan visszafejlődnek.
Jó módszer arra, hogy ezt elkerüljük, hogy olykor elmegyünk önkéntesnek valahová: ezzel egyrészt új szituációban találjuk magunkat, másrészt pedig új embereket ismerünk meg.
Természetesen azt sem szabad elfelejteni, hogy a testedzés is remek hatással van szellemi frissességünkre, mivel sportolás közben a vérkeringés fokozása miatt az agy is extra oxigénhez jut. Tehát a lényeg, hogy semmilyen szempontból ne hanyagoljuk el magunkat, máskülönben mind a külsőnkön, mind a mentális képességeinken nyomot hagy a lustaságunk.
