Az álmatlanság és a sötétségtől való félelem jó eséllyel összefügg – legalábbis egy friss felmérés szerint, amelynek eredményét a Science Daily ismertette. A torontói Ryerson University alvás- és depressziókutató csoportja alvászavaros fiatatokat vizsgált, akiknek csaknem fele úgy nyilatkozott, hogy fél a sötétben. Utánajártunk, a magyar pszichológusok, szakértők mennyiben értenek egyet ennek a felmérésnek az eredményeivel.
A kutatók a tesztalanyok hirtelen hanghatásra bekövetkező szemmozgás-aktivitásának megfigyelésével igazolták elméletüket. Az eredmények azt mutatják, a jó alvók hozzászoktak a hangokhoz, a rossz alvóknak ez világítás híján nehezükre esett. A vizsgálat vezetője, Taryn Moss kifejtette: az alvászavarral küzdők rosszabbul érzik magukat a sötétben. „[...] úgy véljük, azért, mert a rossz alvók feszültek lesznek, amikor kialszanak a fények, hiszen az ágy gondolatától rögtön az álmatlanságra asszociálnak. Most azt próbáljuk kideríteni, hányuknak van valódi, kezeletlen fóbiája.” Colleen Carney, a kutatók vezetője úgy nyilatkozott: az insomnia kezelésének ismert módjai működőképesek, de nem mindenki reagál rájuk, vagy gyógyul meg teljesen, ezért más módszerekre is szükség lenne. „A leghatékonyabb módszer például arra bátorít, hogy hagyjuk ott a sötét hálószobát, és menjünk át egy másik, világos helyiségbe. Ez azonban nem alkalmas arra, hogy kigyógyítson a sötétségtől való félelemből.” Hozzátette, arra lenne szükség, hogy új elemekkel frissítsék fel a már meglévő kezelési módszereket, figyelembe véve a sötétségtől való félelmet. Carney szerint még sok kutatásra van szükség a témában, de már az eddigi eredmények is hasznosak.
Az álmatlanságnak számtalan oka lehet. A sötétségtől való félelem csak egy az álmatlanság ma már diagnosztizált okai közül.
Az alvás-ébrenlét zavarai, „Az alvászavarok nemzetközi osztályozása” (1997)
I. csoport: Dissomniák – alvás-ébrenlét szabályozás zavara. Az alvás mennyisége, minősége és időzítése eltér a fiziológiástól. Az elalvás és az alvás fenntartásában figyelhető meg zavar.
1. Az alvászavar oka a szervezeten belül van – lényegében a szervezet regulációs zavara. Ebbe a csoportba tartozik az idiopátiás insomnia és hypersomnia, a narkolepszia,
a poszttraumás hypersomnia, az obstruktív és alvási apnoe, a nyugtalan lábak szindróma, valamint az alvás alatti periodikus lábmozgás.
2. Az alvászavar oka a szervezeten kívül van - külső zavaró tényezők okozzák a problémát. Ide tartozik a nem megfelelő alváshigiéné, az alváskészséget gátló szokások,
a környezeti ártalmak (pl. zaj), bizonyos gyógyszerek, drogok, valamint az alkohol.
3. A cirkadián ritmus zavara - a fiziológiás alváskészség és a valós időzítés diszharmóniája okozza az alvászavart. Kialakulhat külső okok miatt, mint pl. az időzónaváltás, a váltott műszak, és okozhatják egyéni adottságok, mint az előretolt vagy késleltetett alvás-ébrenlét ciklus.
II. csoport: Parasomniák az alvásperiódus alatt jelentkező, zavaró jelenségek következménye, az alvás- ébrenlét-szabályozás nem károsodott.
1. Ébredési zavarok - alvajárás, éjszakai felrettenés, zavart ébredés
2. Az alvás-ébrenlét átmenetének zavarai - elalvási myoclonus, lábgörcsök, alvás közbeni beszéd
3. REM-parasomniák - lidérces álom, alvási paralízis
4. Egyéb - bruxismus, enuresis nocturna, hirtelen csecsemőhalál stb.
III. Pszichiátriai, neurológiai vagy más megbetegedésekkel együtt járó alvászavarok
Azt már évek óta tudjuk, hogy a magyar nők rosszul alszanak, de sajnos a helyzet azóta sem változott.
Hostyánszki Tóth Judit pszichoterápiás tanácsadó szerint az, hogy valaki éppen a sötétségben lesz álmatlan, összefügghet azzal, hogy a szorongás természetéhez hozzátartozik az is, hogy „tárgyat” keres magának. A szorongás ugyanis gyakran valami olyan tudatos, elfogadható félelemhez kötődik, ami tulajdonképpen egy mélyebb, kevésbé elfogadhatatlan aggodalmat leplez. Ilyenkor a szakembernek és páciensnek együttes feladata annak feltárása, hogy a sötétségtől való félelem valójában milyen tudattalan szorongást fed el.
Tehát a sötétségtől való félelem helyett akár az is lehet az oka az álmatlanságnak, hogy félünk a pókoktól, vagy a tücskök ciripelésétől. A torontói kutatók felfedezése valószínűleg nem hoz akkora áttörést az álmatlanság gyógyításában, ám mégis figyelemreméltó, hogy ennyi pénzt öltek bele kutatásaikba.
Hostyánszki Tóth szerint az álmatlanságnak – azaz ha nehezen alszunk el, éjszaka felébredünk, felszínesen alszunk – legvalószínűbb oka a szorongás. Aki szorong sokszor maga sem éli át, hogy valójában mit érez, annak tudatosítása nem történik meg, elfojtódik. A szorongás emiatt szomatizálódhat, testi tünetek, például alvászavar képében jelentkezhet. Hostyánszki Tóth és az alváskutatók mind egyetértenek abban, hogy az altató nem megoldás a helyzetre, ugyanis az altatószedés során nagyon könnyen és hamar kialakulhat a függőség, megszokás, ami miatt az adagot folyamatosan növelnünk kell, hogy elérjük a kívánt hatást. Az altatószer használta során egyre több mellékhatást tapasztalhatunk (nappali fáradtság, figyelemzavar, finom motoros koordináció zavara) majd, ha a gyógyszert a páciens abbahagyja, megvonási tünetek alakulnak ki.
Az álmatlanság kezelésére többféle módszer lehetséges. Hatékony módszer lehet az alvás-ébrenlét ritmus kondicionálása, feszültségmentesítő módszerek megtanítása (autogén tréning, progresszív relaxáció, biofeedback). A magatartásterápiás módszerek használatával különböző technikákat tanulhatnak a páciensek, amelyekkel szabályozhatják saját alvási szokásaikkal kapcsolatos viselkedésüket. Megoldás lehet a pszichoterápia is, mely során a páciens érzései kerülnek a középpontba, tehát azok az okok kerülnek felszínre, amelyektől ő szorong.
Amennyiben álmatlanságunk nem minden nap kínoz minket, hanem csak időszakosan üti fel a fejét, akkor bevethetünk különböző feszültségoldó praktikákat. Talpmasszázst, forró fürdőt, aromaterápiát, elalvás előtt megihatunk egy csésze citromfű teát, és lehetőség szerint használjunk gyapjú ágyneműt. Kerüljük a koffeintartalmú italokat, nikotint, gyógyszereket, az esti testedzést, mert felpörgeti a szervezetet. Kerüljük a nappali alvást, és az alkoholt is, mert az tény, hogy álmosít, de az alvás ritmusára rossz hatással van.
