A munkahelyen kibontakozó kapcsolat mindig tartogat veszélyeket, kivéve akkor, ha egy gigavállalatnál dolgozunk, ahol az egyik fél az első emeleten, míg a másik a nyolcadikon dolgozik, és az éves céges bulin kívül sosem találkoznak egymással. A kapcsolat elmúltával roppant kínos kerülgetni egymást a konyhában vagy a meetingeken trükközni, hogy nehogy az ex mellé üljünk.
A Randstad kutatásában azt nézték meg, hogy a munkahelyeken milyen arányban alakulnak ki párkapcsolatok. Nálunk ez a szám 39 százalék, míg a nemzetközi felmérések azt mutatják, hogy a munkavállalók 57 százaléka kezd hosszabb-rövidebb viszonyt egymással. Kínában és Indiában úgy tűnik, az emberek a munkahelyeken élnek, mert ott 70 százalékos volt ez az arány.
Nem meglepő módon az USA-ban ezt is szabályozzák a munkahelyeken, a nagyvállalatok mintegy 30 százalékánál van a szerelmi viszonyra vonatkozó előírás.
A magyarok úgy tűnik toleránsak, háromnegyedük szerint nem probléma a munkahelyi románc, de 40 százalék azért biztos ami biztos, más osztályra helyezné át a kollégát. A magyarok 88 százaléka nem támogatná, hogy valamelyik fél kilépjen emiatt a munkahelyéről, a lengyelek nem ennyire toleránsak. Negyedük szerint távoznia kéne valamelyik félnek.
Persze lehet érveket és ellenérveket keresni, de ha valakibe beleszeret az ember, akkor a józan ész felett a szív veszi át a hatalmat. Mi az, amire még akkor is nagyon kell figyelni, ha besírunk a szerelemtől?
1. Főnökkel ne!
Számtalanszor leírták, mégis újra és újra megtörténik. Pedig a főnökkel való viszony számos csapdát rejt magában. Ha egyéjszakás kalandról van szó, és kiderül, akkor az embert könnyen törtető kurvának könyvelhetik el a kollégák, és hamar kirekesztés lehet a vége, ez pedig számos nehézséget tud okozni a munkahelyen. Ha szerelmesek lettünk felettesünkbe és ő is viszonozza, az mindkét fél életét meg tudja nehezíteni. Egyrészt nem lesz objektív a megítélésünk, másrészt az egész kollektívára rossz hatással lehet, a teljesítményünkről nem is beszélve. A szakítás külön történet, ilyenkor általában az alacsonyabb pozícióban lévő távozik.
2. Semmi barcogás!
Nincs annál idegesítőbb, amikor a pár kávé vagy ebédszünetben a kollégák előtt éli szerelmi életét. Nem a munkahelyen kell kézen fogva andalogni, ölelgetni a másikat, ennek megvan a maga helye és ideje. Aki csak a párjával foglalkozik, hamar kívülállóként fogja érezni magát a közvetlen kollégái között. Azonkívül, ha folyton a kedvessel lógunk, egy idő után nem lesz miről beszélgetni, főleg ha együtt is élünk vele. Érdemes reális távolságot tartani – ez mindenkinek jobb lesz.
3. Őrizzük meg a józan eszünket!
Nem kell mindenben egyetérteni kedvesünkkel, nyugodtan kerülhetünk vele szakmai vitába. Azért mert összetartoznak, nem kell bólogatós kutyaként viselkedni, és bármire helyeselni. A józan ész megőrzése egyébként is ajánlott, mert a rózsaszín köd elmúltával másképp fogjuk látni a dolgokat, de lehet, hogy addigra már késő lesz.
4. Szakításkor viselkedjünk úriemberként/úrihölgyként!
Talán a legnehezebb, ha szakítunk, de utána nap mint nap látjuk a másikat. Nincs lehetőség távolságot tartani, az érzéseket feldolgozni, mert nap mint nap szembejön az, akit szerettünk. Ilyenkor ha megoldható, érdemes legalább ideiglenesen átkérni magunkat egy másik részleghez (persze ez csak nagyvállalatok esetében működőképes), vagy megbeszélni az exszel, hogy hogyan fogunk viselkedni a jövőben, és mik azok a játékszabályok amiket minden körülmények között betartunk.
