A mai világban szerencsésnek tudhatja magát az, akinek van munkahelye, néhány ember számára azonban a munkahely maga a pokol, az állandó stressz, a kollégák kegyetlensége, a felettes folyamatos zaklatása idegileg felőrli őket. Csak akkor nyerhet az áldozat, ha kiáll magáért.
Számtalan élethelyzet stresszel jár, legnagyobb dózisban mégis a munkahelyén kap belőle az ember. A szituációk kimenetelét pedig legtöbb esetben az dönti el, hogy ki hogyan tud megküzdeni az adott problémával, mennyire bízik önmagában, saját erejében, döntései helyességében, mennyire képes tulajdon hibáit fel- és beismerni, ezek tükrében pedig megfelelően lépni.
Objektív és szubjektív munkahelyi stressz
Az objektív stressz szükségszerűen együtt jár az adott munkával, előre látható, tudható, kiszámítható, éppen ezért munkába álláskor mindenki szabadon el tudja döntheti, hogy mindezek ellenére vállalja-e a megbízatást. Ilyen objektív körülmény például a monoton munka, az egyhelyben ülés, a zaj vagy az összezártság. Szubjektív stressz esetén azonban már kiszámíthatatlan körülményekről beszélünk, melyek oka gyakran legbelül, a személyiségben keresendők, leggyakrabban önismereti vagy toleranciahiány, önértékelési zavar, és önbizalomproblémák és/vagy váratlanul előálló krízishelyzet áll a háttérben.
A munkahelyi közösségek nagyon gyakran úgy vezetik le a nyomást, a munkahellyel kapcsolatos problémát és frusztrációt, hogy a probléma átgondolása, a helyzet javítása helyett tovább nehezítik egymás helyzetét, „ha nekem rossz, legyen neked is rossz” alapon bántják, megalázzák, rossz helyzetbe hozzák egymást.
Hat hónapig bírtam az előző munkahelyemen
"Két férfi felettesem volt, együtt ültem velük egy alig húsz négyzetméteres irodában. Reggelente gyomorgörccsel mentem be dolgozni, mert már előre tudtam, hogy mi vár rám. Pajzán viccek, kétértelmű beszólások, falánk tekintetek, ez ment minden áldott nap. Képtelen voltam megvédeni magam, egyszerűen nem tudtam uralni a helyzetet. Két irányból kaptam a támadást, meg se próbálták visszafogni magukat. Ez az egész helyzet nemhogy megerősített, de lelkileg szépen lassan összetört. Az tette be a kaput, amikor egyik este egyikük magához húzott, és a combomat tapogatta. Másnap beadtam a felmondásom" - meséli Anna (29), aki egy pályázatíró cégnél szenvedte el a megaláztatásokat.
Kiközösíteni, megalázni, tönkretenni, kikészíteni
A fenti magatartásforma mai fedőneve a mobbing. A kiszemelt kolléga háta mögött sugdolózni, jelenlétében elhallgatni, öltözékét gúnyosan végigmérni, a cigarettafüstöt az arcába fújni, közösségi kávézásból, ebédből kihagyni vagy konzekvensen a legunalmasabb munkával megbízni, mind e jelenség velejárói lehetnek.
Emberi játszma és védekezés
De mindig voltak és mindig lesznek olyanok, akiknek az a jó, ha a másiknak rossz, ennek érdekében pedig bármire képesek. Kevesen tudják, de ez a fajta játszma csak akkor működik, ha ebben a másik fél is aktívan részt vesz. A pszichológia a jelenséget emberi játszmának nevezi, ami azonnal működésképtelenné válik, ha a szenvedő fél másképp reagál, vagyis megvédi magát, kiáll önmagáért. Ilyen helyzetben a mobbingoló törekvése sikertelen lesz, hiszen a játszma nem úgy zajlik, ahogy elképzelte, ezzel pedig a stressz megszüntethető. Vagyis a munkahelyi stresszhelyzetek kezelésében fontos a pozitív énkép, a reális önértékelés, a valós eredményeken nyugvó önbizalom, a változtatni tudás képessége és a bátorság.
Amikor a hátad mögött beszélnek ki
"Sok közösségben dolgoztam már, nem is rendszeres az ilyen, de az nagyon tipikus, amikor belépsz a szobába, a folyosón még hallod a beszélgetést, de mire meglátnak téged, egyből elhallgat mindenki. Feltételezések alapján kibeszélik a magánéletedet, amit szándékosan nem osztasz meg velük, és meg vannak győződve arról, hogy minden úgy van, ahogy azt ők kitárgyalták. A mindig minden, mindenki szar, és mindent utálni kell elv nagyon fárasztó, ha te nem teszed, ki vagy közösítve. Ha nem beszélgetsz velük egész nap, mert éppen dolgozol, el vagy foglalva, épp nincs kedved dumálni, akkor úgy érzik, szándékosan eltitkolsz valamit, de minimum lelki sérültnek vagy beállítva" - meséli Nikolett (30), ő egy ingatlanfejlesztő cégnél szenved a kollégák támadásaitól.
A vezető felelőssége
A munkahelyi állapotok ellehetetlenülése a munkaadó felelőssége is egyben, egy jó vezető odafigyel a munkahelyi stressz okozta ártalmakra, dolgozói számára rendszeres feltöltődést, pihenést, tréningeket biztosít. Utóbbiak pontosan azt a célt szolgálják, hogy a munkatársak olyan módszereket tanuljanak meg, amelyek a hatékony konfliktuskezelést, a megértést segítik.
Pozitív énkép és relaxáció
Egy erős pszichével, a legjobb vezetővel és egy ideális munkahelyen is megesik, hogy munkavégzés közben az ember elfárad, telítődik és elveszik a sok információ között. Ilyenkor nagyon jót tesz a relaxáció, az autogén tréning, de sokat segít néhány egyszerű mozdulatsor, jógagyakorlat, az agykontroll és néhány korty folyadék vagy egy rövid séta a friss levegőn.
