A vörös húst mégsem szabad száműzni az étrendünkből

Olvasási idő kb. 7 perc

A vörös hús sokak számára igazi mumus, mert állítólag rákot okoz, árt a szívnek, és amúgy is túl sokat eszünk belőle. Azonban egy közelmúltban készült kutatásból kiderül, hogy ennyire nem kell tartanunk tőle, sőt, ha teljesen lemondunk róla, akár vas-, cink- és vitaminhiányosak is lehetünk.

A vörös hús és az egészség kapcsolatáról szóló eddig publikált bizonyítékok felülvizsgálata azt bizonyítja, hogy sovány vörös húsok fogyasztása pozitív hatást gyakorol a mikro- és makroelemek bevitelére egyaránt, anélkül, hogy kockáztatnánk bármilyen kedvezőtlen egészségügyi fejleményt - írja a Reuters.

Az újraértelmezés szerint a vörös hús és az egészség kapcsolata pozitív. A Brit Táplálkozási Alapítvány hivatalos jelentésében az áll, hogy a brit népesség nagy része mérsékelt mennyiségben ugyan, de eszik vörös húst.

Kevesen esznek 70 grammnál többet naponta

A táplálkozási Tudományos Tanácsadó Bizottság valószínűleg a héten egy olyan megállapítást tesz közzé: annak, aki napi hetven gramm fölött fogyaszt vörös húst, érdemes megfontolnia, hogy csökkentse adagját. De a legtöbben ennél kevesebb esznek, ezért valójában nincs szükség nagy változatásra.

Az elmúlt harminc évben csökkent a vöröshús-fogyasztás a brit szigeteken, így most kevesebb, mint sok más európai országban. A szervezet egyik tanácsadója azt mondta: a vörös hús mértékletes fogyasztása lényeges része az egészséges, kiegyensúlyozott étrendnek. A kutatás nyugdíjba küld több téveszmét a hús és az egészség kapcsolatáról. A  sovány vörös hús sok létfontosságú tápanyag forrása és - a modern mezőgazdasági eljárásoknak köszönhetően - kevesebb benne a telített zsír és alacsonyabb kalóriaértékű mint bármikor korábban. Így a család minden tagja számára egyaránt ajánlható.

Néhány jótékony egészségügyi hatás

A vörös hús egy sor vitamint és ásványi anyagot tartalmaz, ezek közül néhányat jelentős mennyiségben. Ezek mind fontosak az egészség és a kondíció szempontjából.

Vas - A vas a helyes táplálkozás fontos része, mert az az oxigént szállító vörös vérsejtek képződésének alapfeltétele.

Cink - A cink elengedhetetlen a növekedéshez és elősegíti a sebek gyógyulását. A vörös hús gazdag a könnyen felszívódó cinkben. Egy vöröshúsmentes étrend mellett a cink hiánya még a vasénál is kritikusabb lehet, mert a cink legnagyobb részét húsokból nyerjük.

B-vitaminok- A vörös húsokban többféle B-vitamin rejtőzik. Ezek közül kiemelendő a B12 vitamin, amire a vérsejtek termelődéséhez van szükség, és az idegpályák egészségéhez is hozzájárul. A B12 vitamin csak állati és mikrobiológiai eredtű ételekben fordul elő, tehát, akik kerülik az ilyen ételeket, azoknak vitaminhiányuk keletkezhet. B3-vitamin (más néven: niacin) van a marha-, a bárány- és a sertéshúsban. A B3 a sejtek energia-háztartásáért felelnek és részt vesznek a DNS-lánc kijavításában. Továbbá egy természetes koleszterinszint-szabályozó anyag.

D-vitamin - Ételekből kevéssé lehet D-vitaminhoz jutni; leginkább a napozás során kerül a szervezetbe. A vörös húsból viszont könnyen lehet.

Protein - Elengedhetetlen a növekedéshez, a test karbantartásához és energiát is ad. A protein az aminosavakból származik. Egy hányada testünkben szintetizálódik, de egy másik részét táplálkozásunk során kell bevinnünk. A vörös húsok az aminosavak fontos forrásai.

Szelén - A vörös húsok tartalmaznak szelént, de mennyisége változó. Függ az állatállomány étrendjétől és a talajtól, amin a takarmányt termesztették. Antioxidáns, valamint a pajzsmirigy működéséhez is szükséges.

Egyéb ásványi anyagok - Hús és húskészítmények tartalmaznak hasznos mennyiségű magnéziumot, rezet, kobaltot, foszfort, krómot és nikkelt.

A vörös hússal kapcsolatos tévhitek

Túl sokat eszünk belőle - Pont az ellenkezője igaz: egyre kevesebb a vöröshús-fogyasztás és legtöbb embernél nincs szükség csökkentésre.

A vörös hús növeli a rák kockázatát - Nincs meggyőző összefüggés a vörös hús fogyasztása és a rákos megbetegedések között. A szakértők általában inkább abban értenek egyet, hogy a magas zsírtartalmú ételek és bizonyos főzési metódusok - mint a túlfőzés és a húsok szenesre sütése - a rákkeltő.

A vörös hús növeli a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát- Nincs döntő bizonyíték a vörös hús fogyasztása és a szív- és érrendszeri bajok között. A sovány és nyers vörös húsnak alacsony a telített zsírsav- és nátriumtartalma, és a kutatások inkább a sovány vörös hús kedvező hatását mutatták ki a vér koleszterinszintjére és a vérnyomásra.

A feldolgozott hús kedvezőtlenül hat a kettes típusú cukorbetegségre- A kutatás azt valószínűsítette, hogy a feldolgozott hús nagyarányú fogyasztása  növeli a  2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát  a túlsúlyos emberek esetében, de további kutatásokra van szükség annak megállapítására, hogy mekkora mennyiség rendszeres fogyasztása jár kockázattal, és hogy vajon a tényleges hústartalommal vagy esetleg más felhasznált összetevőkkel áll fenn  ez a kapcsolat.

Húsevőknek magasabb a testtömeg-indexe - Egyes tanulmányok kimutatták, hogy a húsfogyasztóknak nagyobb a testtömeg-indexe a vegetáriánusokhoz képest, de a vegetáriánusok amúgy is jobban figyelnek az egészségükre, beleértve a nagyobb fizikai aktivitást és az egészségközpontú étrend-választást is.

Azonban a tanulmány összefoglalásként azt is megállapítja, hogy a sovány vörös hús hasznos összetevője lehet a fogyókúrás étrendeknek, ugyanis magas fehérjetartalma jótékony hatással bír. 

Oszd meg másokkal is!
Érdekességek