Közismert tény, hogy a gyerekek gyorsabban és hatékonyabban tanulnak új nyelveket, mint a felnőttek. Egy általánosan ismert magyarázat szerint ennek az az oka, hogy - a beszéd elsajátításához hasonlóan - a nyelvtanulásban létezik egy kritikus periódus, egy olyan korszak, amikor fogékonyabban vagyunk az új nyelv elsajátítására, mint később. Egy friss kutatás szerint azonban ez az elmélet egyáltalán nem igaz. A gyerekeknek egyszerűen több szabad ideje, és kevesebb a felelőssége van, mint a felnőtteknek, ezért hatékonyabban tanulnak.
A PLOS one-ban megjelent vizsgálatban brit kutatók 101 Németországban élő lengyel, orosz és német anyanyelvű résztvevőnek játszottak le helyenként hibás német mondatokat, miközben egy szkennerrel pásztázták az agyukat. Kiderült, hogy a hibák detektálása nem azon múlott, hogy ki mikor tanulta meg a nyelvet (7 vagy akár 36 évesen), valódi különbség ugyanis csak a német anyanyelvű résztvevők és a németet második nyelvként tanulók reakciói között voltak. Az előbbi csoport agya jóval erősebben reagált a hibákra.
Monika Schmid a kutató a Medical Daily-nek elmondta, hogy a vizsgálati eredmények szerint a második nyelv megtanulásában nem létezik kritikus periódus, nincs szó arról, hogy csak bizonyos időszakban lehetne jól megtanulni egy idegen nyelvet. Ráadásul korábbi vizsgálatokból azt is tudjuk, hogy egy új nyelv elsajátítása fejleszti az agyat, mindegy, hány évesen vágunk bele. Nyelvet tanulni tehát klassz, sohasem késő elkezdeni, és bármennyit is etették ezzel korábban: nem igaz, hogy nincs nyelvérzéke.