Az megvan, amikor valaki elásítja magát a társaságban, és pillanatokon belül többek szintén önkéntelen ásítozásba kezdenek? Szoktuk ezt fogni a levegő hiányára, vagy arra, hogy unalmas a beszélgetés, pedig valójában csak az empátiánk, pontosabban az azért felelős idegsejtjeink, a tükörneuronok aktivizálódnak. A valószínűleg a fáradt agy hűtésére szolgáló ásítás tehát azoknál a leginkább ragadós, akik éppen empatikus hangulatban vannak, nem véletlen, hogy családi környezetben vagy szoros baráti körben gyakrabban fordul velünk elő. De vajon mi a helyzet azokkal, akik genetikailag híján vannak az empátiának? Vajon ragadós-e az ásítás a pszichopatáknál? Hát, nem az.
A Personality and Individual Differences nevű szaklapban nemrég megjelent tanulmány szerint legalábbis a 135 vizsgált diák közül minél magasabb pontszámot ért el valaki a pszichopátiát mérő személyiségteszten, annál kevésbé volt valószínű, hogy az ásítozó társaságban maga is átvette a viselkedést. Az eredmény persze nem meglepő, tudjuk, hogy a pszichopátiás tendenciákkal rendelkező emberek, azoknak, akik MAOA, vagyis a "harcos gén" egy rövidebb változatával rendelkeznek az agyműködése alapvetően eltér az átlagtól. Náluk a homloklebeny és a halántéklebeny empátiáért, moralitásért és önkontrollért felelős egyes területei alacsonyabb aktivitást mutatnak, így jellemző rájuk az önző, manipulatív, impulzív viselkedés, gyakran dominánsak, nem ismernek félelmet és hiányzik belőlük az empátia. Ettől persze – hacsak nem áll mögöttük traumatikus gyerekkor – még nem lesznek hidegvérű gyilkosok, annál valószínűbb viszont, hogy feljebb viszik a céges ranglétrán.
“A kutatásunk tanulság nem az, hogy ha valaki a társaságból nem ásít a többi után az feltétlenül pszichopata lenne. Egy csomó ember nem ásít ilyen helyzetben, és tudjuk, hogy mi is kevésbé vagyunk hajlamosak az ásításra, ha ezt előttünk egy idegen teszi, akivel kevésbé empatizálunk. A kutatásunk eredménye azt mutatja, hogy létezik neurológiai kapcsolat a pszichopátia és az ásítás között. Ez pedig jó alap arra, hogy további kérdéseket vessünk fel a témában" – mondja Brian Rundle kutató. Mindenesetre, ha ön gyakorló pszichopata azt azért megjegyezheti: ásítson, ha mások is ezt teszik!