Azt már tudjuk, hogy a kreatív emberek általában jobbak a kamuzásban, de ezzel messze nincs vége a kreativitással kapcsolatos fura tudományos tényeknek. Gyűjtöttünk még párat.
A kupi jót tesz a kreativitásnak
Kathleen Vohs, a Minnesotai Egyetem marketing professzora és kollégái számos kísérlettel bizonyították, hogy az embereknek kreatívabb, egyedibb, különlegesebb ötletei támadnak rendetlen, mint nett környezetben. (Ilyenkor sajnáljuk igazán, hogy nem lehetünk többé kamaszok. „Bocs, mama, ha rendet raknék, rontanék irodalomból!") Persze ez az eredmény nem azt jelenti, hogy mostantól jobb, ha mindenki szétdobálja a cuccait. Vohs szerint az ötletelést a rendetlenség, a hatékony döntéshozatalt és a gyors meetingeket viszont inkább a rendezett környezet segíti.
Az edzés, az segít
Úgy tűnik, hogy az edzés nemcsak a testnek, a hangulatnak és a memóriának, de a kreativitásnak is jót tesz. Legalábbis ezt állítja Preston C. Ni kommunikációs coach, aki szerint a fizikai aktivitás segít kiszakadni a megszokott környezetünkből, tevékenységünkből, és új gondolatokat, ötleteket inspirál.
A kreativitás hasonlít a skizofréniához
Pontosabban a dopamin rendszer hasonlóan működik a skizofrén és a nagyon kreatív embereknél. Svéd kutatók vizsgálata szerint mindkét embercsoportra jellemző, hogy a talamuszban az egyik típusú dopamin receptor (D2) kisebb sűrűségben található meg, mint általában. (A talamusz egyik legfontosabb feladata az agyban, hogy megszűrje a környezetből beérkező információkat, mielőtt azok magasabb agyterületekre jutnának.) Az, hogy ezen a területen kevesebb dopamin receptor van, valószínűleg azt jelenti, hogy kevésbé hatékony az infoszűrési folyamat, vagyis több információ jut ki a talamuszból. A kreativitás egyik kulcsa pedig a dolgok közötti szokatlan kapcsolatok létrehozása. Több infóval ez is könnyebb.
A természet inspirálja a kreativitást
Akármekkora klisé, a kutatások szerint igaz: a természetben eltöltött idő kreatívabbá tesz. Méghozzá jóval kreatívabbá. A Kansasi Egyetem bölcsei szerint a természet ugyanis 50 százalékot dob a kreatív teljesítményen. Sajnos azonban ehhez vajmi kevés a Margit-szigeten telefonnyomkodással eltöltött fél óra, az érzékelhető eredményekhez több (telefon és net nélkül) ott töltött napra van szükség.
A meditáció kreatívabbá tesz
Persze nem mindegy, hogy melyik. A nyitott, szemlélődő típusú meditációs formák, melyekben az ember nem összpontosít egy-egy konkrét érzésre, cselekvésre, tárgyra, hanem csak hagyja, hogy szabadon áramoljanak a gondolatai, na azok, amik tényleg serkentik a kreativitást. Pontosabban a fantáziatevékenységet, a megszokottól eltérő, divergens gondolkodást. Az összpontosítást, koncentrációt igénylő módszerek pedig a kutatások szerint ahhoz járulnak hozzá, hogy jobban átlássuk a problémákat. A kreativitásnak tehát mindkét forma használ, kérdés, hogy új ötleteket vagy jobb megoldásokat keresünk.
Ha tehát épp nagy szüksége van egy kreativitás-löketre, a legjobb, ha lelép pár napra a természetbe, óriási kupit tart a sátrában, edz és meditál, és reménykedik, hogy elpusztul néhány dopamin-receptor a talamuszában. Sok sikert kívánunk!
