Dr. Herz Éva, a XV. kerületi Tüdőgondozó Főorvosa segített kérdéseink megválaszolásában arról, hogy, mit kell tudni az allergiáról és mit tehetünk a megelőzés érdekében.
Megkezdődött a tavaszi pollenszezon – vajon a tavaszi, vagy az őszi pollenekre allergiásak többen?
Az ősziekre sokkal többen allergiások, ami azért van, mert a parlagfű az őszi allergének közé sorolható. Igaz, sokszor már július végén felüti a fejét, de igazán augusztusban ontja a pollenjeit, a betegek pedig szeptemberre robbannak le teljesen, addigra a szervezetük már teljesen megszívja magát a pollennel.
A tavasznak ebben a korai szakaszában, február-márciusban még csak a legkorábban virágzó fajok vannak jelen, az első ilyen a mogyoró, amit február végén már éreznek azok, akik allergiásak rá.
Ugyanakkor most még enyhe a pollenkoncentráció. Hamarosan jönnek a fák, - nyír, kőris, éger - de az igazi szénanátha szezon majd akkor kezdődik, amikor májusban csatlakoznak a füvek is. A pázsitfüvek ugyanis – amikre nagyon sokan érzékenyek - akkor kezdik szórni a pollenjeiket.
A sok fűallergiás beteg ráadásul hétvégenként ugyanúgy kimegy a telkére és füvet nyír, mintha semmi bajuk nem volna, amit nem lenne szabad. Igaz, mit csináljon az ember, ha egyszer van füve. A pázsitfüvek után jön egy kis csönd, de aztán berobban a parlagfű, ami nálunk azért ennyire erős, mert az irtás ellenére egész Magyarország fertőzött vele. Szinte nincs is olyan hely, ahol ne lenne. Ezt a növényt nagyon nehéz, szinte lehetetlen kiirtani, minél jobban vágják, annál erősebben nő vissza.
Ha ez magában nem lenne elég, a parlagfű pollenje ráadásul egy nagy, agresszív pollen, ami még a levegőben lévő koszt, kipufogógázt, füstöt is összeszedi. Amikor nagyon nagy a pollenkoncentráció, akkor még mi orvosok is hiába próbáljuk a betegeket kezelni, általában rosszul reagálnak. Ilyenkor teljes tünetmentességet még gyógyszerekkel sem lehet elérni.
Tavaly nagyon rossz év volt ebből a szempontból, és ugyan előre nem lehet megjósolni, hogy milyen lesz a szezon, jelenleg a meteorológusok azt mondják, hogy itt a Kárpát-medencében ismét borzasztóan meleg nyár lesz. Ha pedig nagyon meleg a nyár, és kevés lesz az eső, akkor megint nagyon magas lesz a pollenkoncentráció.
Függ-e valamitől az, hogy valaki allergiás lesz-e vagy sem?
Igen, az hogy valaki allergiás lesz, az tulajdonképpen az immunrendszer „hibája”, és az esetek 80 százalékában genetikus. Tehát a legtöbb allergiás felmenőinek kórtörténetében lehet találni, ha nem is konkrétan pollen allergiát, de valamilyen atópiás betegséget, amibe beletartozhat az ekcéma, vagy az ételallergia is.
Az allergiát szokták civilizációs betegségként is leírni, ami azért alakul ki, mert az immunrendszer telítődik.
Valóban, az ipar, a gyárak, a közlekedés, a szmog, tehát a nagyvárosi életmód velejárói rontják az esélyeinket az allergiával szemben. Sajnos azonban hiba volna azt hinni, hogy megoldást jelent vidékre költözni, mert ott ugyan jobb a levegő és kevesebb az autó, viszont a növényi allergének sokkal többen vannak. Érdekességképpen mondom, hogy már a régi, még lovas kocsin közlekedő ember is tudta mi az a szénanátha. Ma persze sokkal többen és sokkal könnyebben lesznek allergiások, pontosan azért, mert az immunrendszernek nagyon sok ellenséges faktorral kell felvennie a harcot.
Van-e adat arra vonatkozóan, hogy ma Magyarországon hányan allergiások?
Pontos adat nincs, az egészségügyi intézményekben ugyanis ezt nem mérjük. Ez kivételesen nem csak pénzkérdés, hanem nem is lenne túl sok értelme, mivel az allergiások egy része eleve nem keres fel orvost, más részük pedig alternatív gyógymódokkal próbálkozik. Van egy olyan adat, ami 2 millióra teszi az allergiások számát, de ez statisztikai becslésen alapuló szám.
Jó pár éve a pesti kerületekben csináltak egy felmérést erről, de ez akkor volt, amikor Újpesten még nagyon sok gyár működött. Akkor ezt a felmérést meg is nyerte a 4. kerület. Azóta sok bezárt már ezek közül a gyárak közül, de azért maradt belőlük még így is.
Orvosként mindig csóválom a fejem, amikor látom, hogy milyen sokan futnak a városban. Sajnos még az sem kizárt, hogy ezzel többet ártanak az egészségüknek, mint amennyit használnak, mert teli tüdővel lélegzik be a szmogot. Még a zöld Margitsziget is nagyon szennyezett, ha olyan a széljárás, akkor mind Pest, mind Buda felől hatalmas dózisban kapja a szmogot.
Hogyan működnek az allergiagyógyszerek és mitől függ, hogy kinek melyik használ?
Hogy mitől függ, arra igazából nincs válaszunk, a gyakorlat az, hogy felírjuk az egyik gyógyszert, és ha nem jó, akkor kicseréljük a másikra. A hatóanyagok mindegyike ugyanúgy az immunsejtekre hat, de egyénfüggő, hogy jobban, vagy kevésbé. Úgy kell elképzelni, mint amikor a fejfájására szed valaki gyógyszert, - mindenkinek megvan a jól bevált tablettája.
A működési elve tehát mindegyik gyógyszernek ugyanaz – letompítják az immunrendszer reakcióit. A legnagyobb különbség talán az első és második generációs gyógyszerek között van. Például az egyik legelterjedtebb allergia elleni hatóanyag a Cetirizine. Nagyon sok allergia elleni gyógyszerben ez a hatóanyag van, de a tompító hatás sajnos álmossággal és általános bágyadtsággal jár együtt. Ma már létezik a második generációs változata, a Levocetirizine is, aminek ez a mellékhatása már jóval enyhébb. Csakhogy az ezt tartalmazó tabletták jóval drágábbak, több mint háromszorosába kerülnek, mint az első generációsak. Akinek napi szinten kell szedi őket, huzamosabb ideig, annak ez komoly anyagi megterhelést jelent, mivel nincs rá támogatás.
Van-e valami életmódbeli dolog, amit megtehetünk megelőzés, vagy védekezésképpen?
Van, de nehezen kivitelezhető. A legjobb megoldás ugyanis az, hogy igyekezzünk elkerülni az allergéneket. Ha valaki például a házi porra allergiás, - azaz a benne élő poratkára - annak nem szabadna takarítania, porszívóznia, port törölnie pedig csakis nedves ronggyal. A szőnyegeket ne ő rázza ki, sőt, a szőnyegpadlótól úgy ahogy van szabaduljon meg. A legjobb, ha minél kevesebb a szőnyege egyáltalán. A gyerek plüssjátékait 24 órára a mélyhűtőbe kell tenni, akkor elpusztulnak az atkák, és segíthetünk pollenszűrős porszívó vásárlásával is.
Lehet ma már kapni, antiallergén, atkaellenes ágyneműt is, meg olyan aerosolt, ami meggátolja a poratka szaporodását. Csakhogy ez mind pénz kérdés, és a páciensek legtöbbje nem engedheti meg magának.
Aki parlagfű allergiás, az a szezonban ha lehet ne menjen vidékre, de ha mégis megy ne húzza le az ablakot a kocsiban. Csak este 10 után szellőztessen, mert este nem annyira aktívak a pollenek. Éjszaka lehűl a levegő, a virágok abbahagyják a pollenszórást, aztán reggel kezdik előről.
Mosson minden este hajat, lefekvés előtt, így a pollen nem kerül a párnára, és nem jut éjjel a szervezetbe. Viseljen napszemüveget még esőben is, mert a pollenek beesnek a szembe, amitől az még inkább fog viszketni.
Még valami, ami fontos lehet: az olyan pároknak, akiknek az egyik tagja allergiás, tervezniük kell a kisbabát, mégpedig úgy, hogy ne a pollenszezonban szülessen, mert nagyon rontja az esélyeit, ha az immunrendszere rögtön ezzel szembesül.
A táplálkozást illetőleg bevallom, szkeptikus vagyok – érdemes kerülni a keresztallergiát kiváltó élelmiszereket, ez idáig rendben van.
Érdemes sok olyan élelmiszert fogyasztani, amik erősítik az immunrendszert, de a bajok már itt elkezdődnek: ugyanis, hogy melyek ezek az élelmiszerek arról egyáltalán nincs tudományos konszenzus.
Mindenki hall olyan történeteket, hogy valaki meggyógyul a kecsketejtől, vagy éppen ellenkezőleg, ha szezonban semmilyen tejterméket nem fogyaszt, attól lesznek enyhébbek a tünetei. Sajnos azonban ezek nagyon ritkák ahhoz, hogy hihetőek volnának, és semmilyen kutatás nem támasztja őket alá. Van, aki egyfajta immunterápiaként parlagfű koncentrátumot, vagy teát javasol. Ez esetenként működhet ugyan, de van, hogy nem válik be és súlyosbítja a tüneteket.
Igaz-e az, hogy aki allergiás az könnyebben lesz később asztmás?
Sajnos igen. Az allergiások 40 százalékából asztmás lesz fordítva pedig az asztmás betegeknek körülbelül 80 százaléka allergiás. Ez azért van, mert a nyálkahártya, ami a garatot és a szájüreget borítja, és amely az allergiás tünetek fő „színhelye”, nem ér véget a szájban, hanem megy tovább a tüdőbe. Nyálkahártya borítja a hörgők belsejét is, tehát amikor valaki allergiás és a szervezete már jól telítődött az allergénekkel, akkor az allergiás gyulladás továbbterjed a hörgőkig. Ezután alakul ki először a köhögés, majd a gyulladás következtében a hörgők megvastagodnak, azok is begyulladnak, a beteg sípolva kezd lélegezni, és egy idő után kialakul az asztma.
