Az egyik évben a brokkolit, a másikban a sütőtököt, a harmadikban a goji bogyót kiáltják ki mindent vivő szuperélelmiszernek, egy-egy csokorra való egészségjavító hatást tulajdonítva nekik. Mint valami egészségipari divatbemutatón, úgy jönnek-mennek a sztárok a szuperélelmiszerek kifutóján. Az egyik a rákos megbetegedések kockázatát csökkenti, a másik a menstruációs panaszokat enyhíti, a harmadik pedig hosszabb és boldogabb életet ígér.
A Huffington Post cikke megkísérli előrevetíteni, mik lesznek a 2012-es év szuperélelmiszerei. Mi pedig – mivel Magyarországon a befutók egy része ritkaságszámba megy –, annak jártunk utána, hogy itthon hol találkozhatunk velük.
A jeruzsálemi articsóka
A jeruzsálemi articsóka kiemelkedően gazdag forrása a vasnak és az antioxidánsoknak. A vas segít a koncentráció növelésében, csökkenti a fáradtságérzetet és jótékony hatással van az anyagcsere folyamatokra. A kép láttán megdöbbentem, és azt gondoltam, hogy na, ha ez articsóka akkor én vagyok a japán császár. Aztán ahogy utánanéztem a kérdésnek, Dolce Vita blogján meg is találtam rá a választ. Szóval ez a küllemre nem annyira szép jeruzsálemi articsóka nem azonos az articsókaként ismert tetszetős, pikkelyes zöld virággal. Magyarul csicsókaként ismerik, és a gumóját fogyasztjuk, nem pedig a virágját, mint a „hagyományos” articsókának.
A fekete fokhagyma
A fekete fokhagyma attól fekete, hogy egy speciális, magas hőmérsékleten történő fermentációs eljárásnak vetik alá. Állítólag az íze édes és nagyon-nagyon finom, ráadásul nem lesz tőle fokhagymaszagú lehelete az embernek. Én még nem kóstoltam, de mivel mindenféle formában imádom a fokhagymát, és mivel itthon is kapható, biztosan kipróbálom. A fekete fokhagymában állítólag kétszer annyi antioxidáns van, mint fermentálatlan, fehér társaiban, és magas koncentrációban tartalmazza az allicin nevű anyagot, amely a rák megelőzésében bizonyítottan hatásos. Az allicin egyébként érdekes módon még nincs benne az egész fokhagymagerezdekben, akkor termeli a növény védekező rendszere, amikor a gerezdet összetörjük/rágjuk.
Kendermag
Nekem a kendermagról mindig a kendermagos tyúkocska jutott az eszembe, egészen idén őszig, amikor egy magazinban azt olvastam, hogy a kendermagolaj mennyire egészséges, és ráadásul emellett állítólag olyan finom, hogy akár kanalazni is lehetne. De ha nem is kanalazzuk, salátaöntetként mindenképpen utolérhetetlen. Kicsit összetörve magát a kendermagot is rászórhatjuk bármilyen más ételre is a müzlitől a paradicsomlevesig – finom lesz. Szuperélelmiszerré pedig azért válhat, mert kitűnő forrása az omega 3 zsírsavaknak, amelyeknek a szív egészségének megőrzésében van kiemelkedő szerepük, ezenkívül anyagcserejavító és gyulladáscsökkentő hatással is bírnak.
Kukicha „vessző” tea
A kukicha tea az eredeti teanövényből, a camellia sinensisből készül, csak éppen nem a friss hajtásokat, hanem az idősebb vesszőket, szárazabb leveleket használják fel hozzá. Emiatt a belőle készült ital koffeintartalma igen alacsony, az elkészítési módszertől függően akár 90 százalékkal is kevesebb mint egy normál csésze kávéé. De nem elsősorban emiatt lesz belőle szuperélelmiszer, hanem azért, mert elmulasztja a haspuffadást és magas az antioxidáns tartalma is. Itthon is kapható, bár engem kicsit meglepett az ára, tekintve, hogy a teanövény másra már nem használható részeiből készül. De biztosan azért drága, mert annyira egészséges.
Adzuki bab
Az adzuki bab több fehérjét és kevesebb zsírt tartalmaz, mint bármelyik másik hüvelyes. Ezen kívül nagyon magas a káliumtartalma is, ami a szélütés kockázatát csökkenti és a magas vérnyomás ellen is kitűnő. Magas a rost- és a cinktartalma is, utóbbi az ízületekre jó, előbbi pedig a vércukorszint egyensúlyban tartására. Tényleg szuper. Még az ára sem olyan istentől elrugaszkodott, hogy ne lehetne olykor adzuki babfőzelék az asztalon. Ez a bab állítólag a japánok egyik nagy kedvence, ezért aztán nem is túl valószínű, hogy főzelékként szokás enni. Hanem például barna rizzsel összekeverve, mint ebben a receptben is.
Tisztított vaj, azaz a ghí
Az indiai konyha egyik alapanyaga a ghí, azaz a tisztított vaj. Bár a vajnak magas a zsírtartalma, az egészségügy néhány éve rehabilitálta, és ma már mindenki (úgy) tudja, hogy sokkal egészségesebb, mint a transzzsírokat tartalmazó margarinkészítmények. A ghít úgy kell elkészíteni, hogy a sózatlan vajat addig melegítjük forrásközeli hőmérsékleten, míg a víztartalma kicsapódik belőle. A megmaradt szilárd anyagok alkotják a ghít, ami azzal érte el a szuperélelmiszer státuszt, hogy állítólag mértékletes fogyasztása fejleszti a memóriát és erősíti az immunrendszert.
Cupuacu
Nos, itt egy gyümölcs, amelyiknek eddig a létezéséről sem tudtam. Pedig a trópusi esőerdőkben termő Cupuacu lágy, fehér húsának állítólag már az illata is olyan mennyei, minthogyha csokoládés ananászt szagolgatnánk, az íze pedig mintha körtét és banánt kevertünk volna össze. A gyümölcs rokona a kakaónak, és azért lett szuperélelmiszer, mert tele van antioxidánsokkal, B1, B2 és B 3 vitaminokkal, nincs benne viszont koffein, mint a kakaóban. Ennek ellenére a benne található anyagnak állítólag hasonlóan energizáló a hatása. E hatás élvezetéhez nem is szükséges megenni a gyümölcsöt, mivel a kozmetikai iparban már régóta használják annak kivonatát. Ez egyébként nem is baj, mert bár kenőcsből jócskán találtam itthon is beszerezhetőeket, maga a gyümölcs, úgy tűnik, nem kapható.
