Gyakori kifogás, ha valaki túlsúlyos, hogy "a családban mindenki ilyen”. Való igaz, hogy az elhízás esetében is megfigyelhető a családi halmozódás, de ez elsősorban annak köszönhető, hogy a gyerekek ugyanazokat az életmódbeli mintákat követik, mint amiket otthon láttak. Ebben az esetben sokkal nehezebb a váltás, a helyes táplálkozás és a rendszeres mozgás kialakítása és követése. Ami genetikailag meghatározott, az az, hogy mennyi zsírsejtet halmoz fel és mekkora zsírszövet kialakítására törekszik a szervezet, de ez nem végzetszerű, megfelelő életmóddal szintén korrigálható.
A hormonrendszer felborulása sokszor hízással jár
Az étrendtől független súlygyarapodás leggyakoribb oka a pajzsmirigy alulműködése lehet. Ennek tünetei között szerepel a fáradékonyság, aluszékonyság, és a hízás is. Szélsőséges esetben kialakulhat mixoödéma is, ennek következtében az arc felpuffad, a vonások elmosódnak, a beteg lelassul, elbutul. A kórkép hormonpótlással gyógyítható. Hízáshoz vezet még a mellékvesekéreg fokozott hormontermelése, vagy más néven a Cushing-szindróma is. Jellegzetes tünetei a hason megjelenő széles, lila striák, a pirospozsgás, holdvilágszerűen telt arc, és a vékony végtagok.
Azt azonban ne felejtsük el, hogy maga az elhízás is okoz hormonproblémákat, és ilyenkor elég nehéz eldönteni, hogy melyik betegség okozza a másikat. Erre jó példa lehet a PCOS, (policisztás ovárium szindróma), ami a nők esetében jelentősen csökkentheti a teherbeesés esélyét. Előfordulhat még, hogy az endokrin (hormontermelő) szervek daganatos megbetegése áll az elhízás hátterében.
A súlytöbblet nem feltétlenül csak zsír
A hirtelen megszaporodott kilóknak nem csak az elhízás lehet oka. Bizonyos betegségek kísérőtünete lehet az ödéma, a szövetek közti folyadékgyülem. Ide tartoznak a vesebetegségek, de bizonyos szív- és érrendszeri problémák is. Ha váratlan, látszólag ok nélküli (azaz nem néhány kiadós vasárnapi családi ebéd után) súlygyarapodást tapasztalsz magadon, célszerű felkeresni a háziorvost.
Az elhízás következményei
Az elhízás a legtöbb életmóddal összefüggő krónikus megbetegedés hátterében megjelenik. Ide tartozik a magasvérnyomás, a II.-es típusú cukorbetegség, bizonyos ízületi problémák, sőt a bőr gombás megbetegedései is gyakoribbak. Bizonyos daganattípusok előfordulása is valószínűbb. Szív- és érrendszeri megbetegedések, így például az agyvérzés, a szívinfarktus is gyakrabban fordul elő elhízott emberek körében, mint a normál testsúlyú társaiknál.
Amikor a kényszerű életmódváltás az ok
Váratlan súlygyarapodáshoz vezethet a hirtelen életmódváltás, ilyen például, ha valaki aktívan, vagy versenyszerűen sportolt, majd abbahagyja, de az étrendjén nem változtat. A rendszeresen sportoló ember értelemszerűen több energiát használ fel, így a testsúlygyarapodás szempontjából nem gond, ha több kalóriát enged meg magának. A felesleges energiát azonban mozgásszegény életmód mellett nem tudjuk elégetni, így zsírpárnák formájában elraktározódik rajtunk, ínségesebb időkre. Az igazság az, hogy ezek az idők nem szoktak eljönni, és ha nem teszünk ellene, a zsírpárnák csak nőnek, biztos, ami biztos, legyen tartalékunk. Ilyenkor simán felszedhetünk akár 5 – 10, vagy még több kilót, és egy nap kétségbeesve állunk a mérlegen és nem értjük, hogy ez hogy történhetett.
Ugyanez a helyzet, ha valakinek baleset miatt szűkül be a mozgástere. Ilyenkor is figyelni kell rá, hogy kisebb energiatartalmú étrendet kövessen, de ez az állapotának megfelelő legyen, és ne szenvedjen hiányt semmilyen fontos tápanyagból, vitaminokból és ásványi anyagokból, mert ez hátráltatná a gyógyulási folyamatot.
