Miközben a panelben rendszerint a fúrás vagy a kalapálás vezet viszálykodáshoz, addig a kertes házakban a flexelés, a fűnyírás vagy a növények elhelyezkedése veri ki a biztosítékot a szomszédságban. Bár ezek apró-cseprő dolgoknak tűnnek, gyakran elegendőek ahhoz, hogy elmérgesedjen a helyzet, nem ritka, hogy a viták miatt peres eljárásra kerül sor. Cikkünkből megtudhatod, az átnyúló faágakra milyen szabályok vonatkoznak, illetve hogyan lehet rendezni egy ilyen helyzetet.
Ezt mondja a jog a szomszéd átlógó fájáról
A kérdést korábban a Polgári Törvénykönyv szabályozta. „Az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével azonban már egy másik törvény tartalmaz eligazítást a szomszédjogok, viták egyes, tipikus esetei kapcsán” – hívta fel figyelmet dr. Burján Zsuzsanna jogász, a D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt. oldalán megjelent cikkében.
A főszabály az, hogy a két ingatlan határvonalán lévő növény vagy fa, illetve annak terménye egyenlő arányban illeti meg a szomszédokat.
Ez azt is jelenti, hogy az érintett fa gondozása közös kötelezettség, amely egyenlő arányban terheli a feleket. Ennek akkor lehet különös jelentősége, amikor egy már veszélyes, például korhadó, vagy gallyazásra szoruló fáról van szó.
Amikor azonban a fa nem a határvonalon áll, hanem valakinek az ingatlanán helyezkedik el, akkor gondozásának terheit a tulajdonos viseli. Ha pedig egy terebélyes fa ágai átlógnak a kerítésen, azokat nem lehet önhatalmúlag levágni, legfeljebb akkor, ha az érintett ingatlan használatát akadályozza. De ez esetben is csak akkor, ha előzetesen felszólítod a szomszédot az ágak eltávolítására, és ennek ő nem tesz eleget.
„Bármennyire is körülményesnek tűnik, de ezeket a lépéseket végig kell járni. Az ingatlan tulajdonosának nemcsak azt kell igazolnia, hogy az ingatlana használatát akadályozza, de azt is, hogy felszólításának a fa tulajdonosa nem tett eleget” – fogalmazott a szakember.
Az egyik ilyen tipikus eset, amikor a faág átnyúlva kárt tesz az épület tetejében, például leveri a cserepeket, vagy lehulló levelei eldugítják az ereszcsatornát.
A gyümölcsöket sem lehet csak úgy leszedni
Hiába tűnik csábítónak a lehetőség, a szomszéd fájának gyümölcseit nem tanácsos leszedni – még akkor sem, ha az átlógó ágak miatt fizikailag a te térfeledre kerülnek. A vonatkozó törvény ugyanis
csak azt engedi meg, hogy az ingatlan tulajdonosa a kertjébe hulló gyümölcsöket takarítsa be.
Mindazonáltal itt is érvényes, hogy erre először meg kell adni a lehetőséget a szomszédnak. Vagyis a gyümölcsöket csak akkor szedheted össze, ha a fa tulajdonosa ezt elmulasztotta.
Érdemes előre átgondolni a növények helyét
Ha nem egy kész kerttel rendelkező ingatlant vásárolsz meg, hanem te magad tervezel növényeket, fákat ültetni, azok elhelyezkedését érdemes alaposan átgondolnod. Fontos figyelembe venni a fák végső magasságát, és úgy megválasztani helyüket, hogy ne lógjanak át a szomszédhoz, illetve ne árnyékolják be házának ablakait.
Az ültetési távolságokat gyakran a helyi önkormányzat szabályozza. Ennek hiányában az alábbi általános szabályzat az irányadó:
- Széles lombozattal rendelkező fák (pl. diófa) a szomszédos épülettől számított 8 méter távolságban ültethetők.
- Akác-, fűz-, fenyő-, cseresznyefa: 7 méter.
- A 4 métert elérő, de ennél magasabbra nem növő fa, melynek lombozata nem túl széles, a szomszédos ingatlantól számított 4 méter távban helyezkedhet el.
- A 3 méter magasságig növő fák esetében a távolság 3 méter.
- Bokrok, sövények, díszfák, szőlő, melyek 2 méternél nem nőnek magasabbra, azok 2 méter távolságban ültethetőek a szomszédos épülettől.
- Cserjék vagy bokros növények, melyek növekedése nem haladja meg az 1 métert: ültető távolságuk 1,5 méter.
- Kisebb virágok, hagymák esetében: 30 cm.
Szabályozás hiányában a magasra növő, terebélyes fák ültetésénél ajánlott a szomszédnak jelezni az ültetési szándékot. Ha nem sikerül megegyezni vele, a helyi önkormányzat jegyzőjénél akár birtokvédelmi eljárás is kezdeményezhető. Ebben az esetben a jegyző jelölheti ki az ültetési távolságot. Amennyiben a döntés nem kielégítő számodra, bírósági eljárás tehet pontot az ügy végére.
Ha érdekel, hogy milyen esetben lehet még birtokvédelmi eljárást kérni, olvasd el ezt a cikkünket is.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés