Fuller Bianka pszichológus szerint természetes, hogy a gyermekek igényei dinamikusan változnak a fejlődésük során, amihez gyakran az otthoni környezetnek is alkalmazkodnia kell. Amikor felmerül az igény egy saját szobára, jó megoldás lehet már a tervezési folyamatba is bevonni a csemetéinket.
A külön szoba önállóságra nevel
A csecsemők szülei gyakran választják a közös szobában alvást, hiszen ez megkönnyíti a baba éjszakai ellátását, és erősíti a szülő-gyermek kötődést is. Később azonban fontos, hogy a gyerekeknek saját kis birodalmuk legyen, ahová elvonulhatnak. Patricia H. Hawley, a Texas Tech University professzora a kétezres évek elején arra a következtetésre jutott, hogy a külön szobában alvás összefüggésben lehet a gyerekek szociális kompetenciájának növekedésével. Ezt támasztja alá azoknak a pszichológusoknak a véleménye is, akik szerint a gyermek önállósága szempontjából is fontos, hogy idővel saját teret kapjon.
Vegyük figyelembe a gyerek személyiségét
Arra, hogy mikor jön el a külön szobába költözés ideje, nincs kőbe vésett szabály. Fuller Bianka szerint mindig a gyerek és a család egyedi szükségleteit kell figyelembe venni. Egyéni mérlegelést igényel az is, hogy a testvéreknek szükségük van-e külön térre.
A közös szoba például segíti az olyan kompetenciák fejlődését, mint az önérvényesítés, a kompromisszumkészség és a konfliktusmenedzsment, ám egy szorongásra hajlamos, visszahúzódó kamasznak biztonságot adhat, ha van olyan tér, amit csak a magáénak tudhat.
A pszichológus szerint ugyanakkor – habár idővel fontos a külön szobába költözés – az otthoni környezet változása jelentős hatást gyakorolhat a gyermekek érzelmi állapotára és viselkedésére. A váratlan változások szorongást és ellenállást válthatnak ki, ezért a gyerekeket érdemes előre felkészíteni ezekre.
Hol legyen a gyerekszoba?
„A külön gyerekszoba, a testvérek közös vagy külön lakótere, a játék- és tanulószoba kialakítása mind az egyensúly megtalálásáról és az egyéni szükségletek figyelembevételéről szól, és ebben sokszor szükséges a kreativitásunkat használni” – teszi hozzá Fuller Bianka.
Tény, hogy kevésbé borul fel a család élete, viszont mindenkinek lesz saját birodalma, ha költözés helyett a már meglévő otthonunkban alakítunk ki plusz életteret. Tapasztalatok szerint a magyarok többsége a tetőtér beépítését választja, amikor bővül a család, és emiatt új élettér kialakítására van szükség. Természetesen a gyerekszoba kialakításakor praktikus, ha a lehetőségeinket figyelembe véve formáljuk az otthonunk, ám vannak egyéb szempontok is, melyeket nem hagyhatunk figyelmen kívül.
Ilyen például a tájolás, vagyis hogy hol legyen a helye a gyerekszobának, illetve fontos szempont az is, hogy hány gyereknek kell saját teret kialakítanunk, és ők milyen életkorúak.
Például praktikus, ha a gyerekszoba nem közvetlenül a nappali mellett van. Amíg kicsi a gyerek, jó, ha a szobája a szülők hálószobájához közel van. A tetőtéri szoba leginkább akkor praktikus, ha már nagyobb, legalább kamasz a gyerek.
Ha több gyerek szobáját kell kialakítani, akkor jobb, ha ezeket egymás mellé tervezzük. Ez egyrészt praktikus is, hiszen így egy traktusban lesznek a gyerekek, másrészt egymás közelsége segítheti a testvéri kötődés erősödését.
Ami pedig a tájolást illeti, fontos, hogy a gyerekszoba világos legyen, ehhez a déli, a délnyugati, illetve a délkeleti szobák a legalkalmasabbak. Nagyobb gyerekek esetében az északi fekvésű szobák is alkalmasak gyerekszobának, ugyanis mire hazaérnek az iskolából, már az ő szobájukba is be fog sütni a nap.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
