Bármennyire is szeretnénk, a nehéz helyzeteket nem tudjuk elkerülni, az utóbbi időben pedig sajnos a korábbi évekhez képest jóval több bizonytalansági tényezővel kell megbirkóznunk. A világjárvány, az infláció és a klímaváltozás, a jövőnkkel kapcsolatos bizonytalansági tényezők egyaránt növelhetik a stresszt – amelyet káros hatásai miatt a World Health Organization (WHO) a 21. század világjárványának nevezett (még a koronavírus előtt).
A stressz csökkentésének hatékony módszereit számos pszichológiai kutatás vizsgálja. Ezek közül az egyik a humor és a nevetés, ami minden emberi kultúra egyetemes jellemzője. A humornak számos funkciója van: pozitívan hat a társas kapcsolatainkra, leggyakrabban a kapcsolatok megerősítését, a konfliktusok elsimítását, kötődés kialakulását szolgálja.
Schnell Zsuzsanna: A humor szerepe a pszichológiában és a társalgásban (Pléh Csaba (szerk.): Pszichológia, Akadémiai Kiadó, 2021.) című tanulmánya szerint a humor az olyan rizikós megnyilatkozások során is nagyon hasznos, amelyeknél a túl direkt véleménykifejezés konfrontációhoz, vagy akár kellemetlenséghez vezethetne. Ezenkívül fontos szerepe van a feszültség levezetésében és a megküzdésben (coping) is. Utóbbi azt a törekvést jelenti, hogy megbirkózzunk azokkal a stresszkeltő élethelyzetekkel és eseményekkel, melyek fenyegetést, veszteséget vagy kihívást jelentenek számunkra. Elég, ha arra gondolunk, hogy humorral akár egy orvosi, fogorvosi beavatkozás kellemetlenségeit is könnyebben át lehet vészelni.
A nevetés pozitív élettani hatásait mindenki ismeri: beindítja az olyan örömhozó vagy boldogsághormonok termelését az agyban, mint a dopamin vagy a szerotonin. Ezek segítenek a hangulat stabilizálásában, csökkentik a stresszhormonok, a kortizol és az adrenalin szintjét a szervezetben, és fájdalomcsillapító hatásuk is van. (Nem véletlen, hogy a nevetésnek a gyógyításban is egyre nagyobb szerepe van, gondoljunk csak a kórházakban tevékenykedő bohócdoktorokra).
„A humor egy kapu, ami kinyitja az elmét”
George Valliant amerikai pszichiáter mondta azt, hogy
„Nem a stressz az, ami megöl bennünket, hanem a stresszhez való hatékony alkalmazkodás teszi lehetővé azt, hogy éljünk.”
Vaillant a humort az "érett megküzdési mechanizmusok" közé sorolta. Ez azt jelenti, hogy a humor egy olyan eszköz, amelynek használatával megküzdhetünk az adott helyzettel, és úgy segíti a túlélésünket, hogy közben nem okoz ezzel hátrányt nekünk, mondja Csikós Nóra pszichológus.
„A humor már önmagában valamiféle kognitív rugalmasságot jelez, azt, hogy nem mereven, fekete-fehér alapon látjuk a világot. Ez általában hozzájárul ahhoz, hogy a nehezebb élethelyzetekben ne szűküljön be a tudatunk, és ne telepedjen rá az egész lényünkre a stressz és a negatív szituáció” – teszi hozzá a szakember.
A pszichológus szerint a humor kapu lehet egy rugalmasabb gondolkodás felé. Paradoxonnak tűnhet, hogy egy helyzet nehéz, mégis tudunk találni benne valami pozitívat, valamit, amin tudunk nevetni.
„A humor, mint egy kapu, ki tudja nyitni az elmét, hogy ne csak a rosszat lássuk. És azáltal, hogy így tudunk hozzáállni az adott helyzethez, az érzelmeink nem fogják átvenni felettünk a hatalmat, nem fogunk összeomlani. Ha tudunk nevetni, ha tudunk valami olyat látni egy nagyon nehéz, ijesztő vagy fájdalmas helyzetben, ami nemcsak ezt az ijedtséget és a fájdalmat táplálja, akkor beindul egy olyan folyamat, ami tudat alatt arról szól, hogy van megoldás, és ezt is ki tudjuk bírni” – magyarázza Csikós Nóra.
A humor nem hasznos, ha elnyomjuk vele az érzéseinket, vagy agresszióra használjuk
Nem mindegy azonban, hogy mikor, hogyan és milyen mértékben használjuk a humort. Mindenkinek van olyan ismerőse, aki folyamatosan poénkodik, mindenből viccet csinál, és egy idő után zavaróvá válik, hogy nem válthatunk vele egy komoly szót. Ez nem a megfelelő megküzdési stratégia. A szakember szerint nem hasznos a humor, ha arra használjuk, hogy teljes mértékben helyettesítsük vele az adott helyzettel kapcsolatos eredeti érzéseinket, vagy elnyomjuk, elhárítsuk őket, esetleg egyáltalán ne is vegyünk az érzéseinkről tudomást. „Ha nem tudatosítjuk, hogy hogyan állunk hozzá az adott helyzethez és hogyan érzünk, akkor ez nem is valódi érzelmi megküzdés, csak menekülés, és ezáltal megoldani sem fogjuk tudni a szituációt.”
Különbséget kell tenni a kapcsolatépítő és az agresszív humor között is. A humor tökéletesen alkalmas arra, hogy oldja a feszültséget, ugyanakkor könnyen az agresszió eszközévé is válhat: egy-egy megjegyzéssel megsérthetünk másokat, és önmagunkat is értéktelenebbnek állíthatjuk be. Ahogy egy korábbi cikkben írtuk, többféle humortípust különíthetünk el. A korábban tárgyalt önmegerősítő és a társas kapcsolatainkat erősítő (affiliatív) humor mellett létezik agresszív humor is, amely során a szarkazmus, a gúnyolódás, vagy éppen mások nevetségessé tétele sok esetben egyszerű tréfának van beállítva, miközben hatásában gyakran megfélemlítő, megalázó és bántó. Az „önleértékelő humor” pedig azt jelenti, hogy az ember – néha kegyetlen élességgel – poénkodik magán azért, hogy mások elfogadják őt.
A nehéz helyzetekre is lehet „edzeni”
A humorra „gyúrni” is lehet, vagyis tudatosan is használhatjuk, és felkészíthetjük magunkat a nehéz helyzetekre, ezáltal tudatosan tehetünk azért, hogy a humor apránként épüljön be a hétköznapjainkba.
Fontos, hogy mindenki olyan módszert találjon ehhez, ami a leginkább illik hozzá, tanácsolja a pszichológus. Gyakorolhatunk közösen egy szerettünkkel vagy barátunkkal, pl. úgy, hogy napi néhány vicces videót vagy mémet küldünk egymásnak. Fontos a felkelés utáni és a lefekvés előtti ébren töltött egy óra, mert ezek nagyobb hatással lehetnek az egész napi hangulatunkra. Ebben az időszakban érdemes lehet humorral kapcsolatos cselekvéseket beilleszteni, megnézni egy vidám, állatos videót, vagy meghallgatni egy podcastet. Érdemes összeállítani egy listát ezekből, hogy egy olyan helyzetben, amikor jólesne egy kis humor, tudjuk, melyik előadót, sorozatot, videót nézzük meg.
Forduljunk szakemberhez!
Ha úgy érezzük, hogy a humor, vagy bármilyen más megküzdési mechanizmus már nem segít, és nem tudunk megküzdeni a stresszel, érdemes szakemberhez fordulni. Az, hogy ez a pont mikor jön el, mindenkinél más, de talán úgy lehet megfogalmazni, amikor az átélt szenvedés mértéke olyan szintű, hogy az az élet bármelyik nagyobb területén egyértelműen érzékelhető – a munkahelyen, a kapcsolatainkban vagy a belső világunkban, mondja pszichológus.
Sok kutatás bizonyította, hogy a különböző terápiás módszereknek, a segítőhöz, terapeutához járásnak preventív jellege is van a mentális betegségekkel szemben. Nem kell megvárnunk tehát, amíg a dolgok igazán nehézre fordulnak, akkor is nyugodtan felkereshetünk egy szakembert, ha azt érezzük, hogy egy kicsit nehéz egy helyzet, és nem akarjuk, hogy így maradjon.
Marsra utazva vigad a magyar?
A humor nemcsak a hétköznapokban, hanem a különböző szórakoztató műfajokban, regényekben és filmekben is fontos szerepet játszik. A május 2-án érkező Marsra magyar! című áldokumentumfilm-sorozatban egy olyan magyar kis- és középvállalkozásnak számító Kft. hétköznapjaiba nyerhetünk bepillantást, amelynek távlati tervei egészen a vörös bolygóig érnek. Hogy sikerül-e egy kis magyar cégnek meghódítani a világűrt, az kiderül a kizárólag az Indexen debütáló sorozatból! A további részletekért figyeljék a marsi tartalmakat!
A cikket a Dialogue Creatives készítette, nem a Dívány szerkesztősége. Arról, hogy mi is az a támogatói tartalom, itt olvashat részletesebben, ha üzenne nekünk, ezen a címen elér minket.
