Sokáig tartotta magát az a tévhit, amely szerint a komposztálással csak azoknak érdemes foglalkozniuk, akiknek kertes házuk van. Szerves növényi hulladék és kávézacc azonban nem csak a zöldövezetben keletkezik, így a városlakóknak is érdemes ily módon „újrahasznosítani” a szerves hulladékot.
Mi történik, amikor komposztálunk?
Azzal, hogy növényeket termesztünk, folyamatosan kimerítjük a termőtalaj anyagraktárait, és ezt egy idő után muszáj visszapótolni. A komposztálás során tápanyagokban gazdag, humuszos közeg képződik szerves, főleg növényi hulladékból a mikroorganizmusok segítségével, a korhadásnak nevezett lebontó folyamatok révén.
Szinte minden növényi eredetű háztartási hulladék komposztálható, még a kávézacc és a tealevél is. Dobhatunk a komposztba papírt – ami nem újságpapír –, tollat, szőrt, pamutból, gyapjúból és lenvászonból készült ruhát, fűrészport, viszont nem kerülhet bele állati eredetű maradék – kivéve a tojáshéjat –, zsír, csont, olaj, beteg növényi rész, szintetikus, nem lebomló anyag. Arról, hogy mit lehet és mit nem lehet komposztálni, itt lehet olvasni.
A komposztálás folyamatának alapja a megfelelő oxigénellátás és a nedvességtartalom. Fontos, hogy jól szellőzzön a tárolóhely, és elég úgynevezett lazító anyagot is helyezzünk a komposztra, mert ha nincs elég oxigén, a komposztban nemkívánatos baktériumok kezdenek szaporodni, és az egész egy furcsa, visszataszító masszává áll össze. Túl kevés nedvesség esetén a bomlási folyamatok leállnak, vagy be sem indulnak, ha túl sok a víz, nem lesz elég oxigén, a komposzt kellemetlen szagú lesz és rothadni kezd – egyébként akkor ideális a nedvességtartalom, ha a markunkba vett komposzt nyomásra enyhén összetapad. Időnként át kell forgatni a komposztot, és ellenőrizni kell a nedvességtartalmát.
Városban, kert nélkül is lehet komposztálni
Ha kertes házunk van, mindenképp érdemes kialakítani vagy építeni egy komposztálót, a megfelelő elhelyezésről és a kivitelezésről rengeteg szakirodalom található az interneten. Van, aki komposztáló ládát, vagy keretet használ, más gödröt ás erre a célra, de akár egy műanyag kukát is át lehet alakítani.
A komposzt javítja a talaj minőségét, növeli a tápanyagtartalmát, és még vizet is spórolhatunk vele: kevesebbet kell ugyanis öntözni a veteményest, mert megköti a talajban a nedvességet.
A komposztálás azonban a városlakók számára is járható út. Vannak már olyan kézi komposztálók, amelyek akár egy kis belvárosi lakásban is komfortos, szagtalan megoldást jelentenek. Itt van például a magyar startup, a Compocity „okoskukája”, amely szagmentesen, 2-4 hét alatt képes erjesztőkapszulájában komposztot készíteni, akár a nappaliban is.
A végeredménynek nem csak az erkélyre ültetett paradicsom látja hasznát. A komposztot eljuttathatjuk más közösségekhez, vagy kereshetünk olyan szervezeteket, amelyek segítenek befogadó kertet találni. Ilyen például a ShareWaste, a Humusz Szövetség vagy a Miutcánk.hu.
Ha nem tudjuk megoldani az otthoni komposztálást, használhatjuk az egyre elterjedtebb közösségi komposztálókat is. Egyre több önkormányzat teszi lehetővé, hogy a lakók kültéri komposztálókba gyűjtsék a növényi hulladékot, a komposztálással foglalkozó szervezetek pedig szívesen tartanak workshopokat, hogy a lakók megfelelően használják a komposztálókat.
A szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének egy másik módja: a füstmentesség
A háztartási hulladék csaknem fele élelmiszer. Ha ezt komposztáljuk, jelentősen csökken a háztartásban képződő hulladékmennyiség. Ez nemcsak azért jó, mert ritkábban kell levinni a szemetet, hanem így a hulladékkezeléshez kapcsolódó metán- és szén-dioxid-kibocsátás mérsékléséhez is hozzájárulhatunk. A komposztálás tehát nemcsak a talajnak és a növényeknek, hanem közvetetten a Föld klímájának is kedvez.
Az üvegházhatást okozó gázok számos természetes forrásból is a légkörbe kerülhetnek, az emberi tevékenység azonban olyan mértékben növelte a mennyiségüket, hogy globális hőmérséklet-emelkedést és klímaváltozást okoznak. Egy köbméter szerves háztartási hulladék kezelése 450 kilogramm üvegházgáz-termeléssel jár, komposztálással viszont ez az érték nullára redukálható. A hulladékfeldolgozás is a szén-dioxid-kibocsátás fő forrásai közé tartozik a fosszilis energiahordozók égetése, az energiatermelés, az ipar, a közlekedés és a mezőgazdaság mellett.
Van egy olyan tevékenység is, amelyre általában nem tekintünk úgy, mint a karbonkibocsátás egyik forrására, pedig nagyon is az: ez a dohányzás. A hagyományos, égéssel járó dohányzásnak meglepően magas a szén-dioxid-kibocsátása.
Füstgáz nemcsak a fosszilis tüzelőanyagok elégetésével keletkezik, hanem a dohányzással is. A cigarettafüst szén-dioxidot és emellett közel száz olyan egyéb égésterméket is tartalmaz, amelyek ártalmasak lehetnek a dohányzóra, és arra is, aki a környezetében él.
Az FDA, az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatala, a cigaretta égése során keletkező füstben lévő több mint 7 ezer vegyi anyagból 93-ról már megállapította, hogy káros vagy potenciálisan káros az egészségre. Ezek az anyagok felelősek elsősorban a dohányzáshoz köthető megbetegedésekért is.
A dohányzás minden formája káros és számos betegség kialakulásáért felelős, és mivel jelentős a szén-dioxid-kibocsátása, a környezetkárosító hatása sem elhanyagolható. Egyedül a leszokással szüntethetőek meg100 százalékban a dohányzás környezeti és egészségügyi ártalmai, ezt pedig csak úgy kerülhetjük el, ha tartózkodunk a dohány- és nikotintartalmú termékek fogyasztásától, vagyis ha egyáltalán nem dohányzunk.
Ha már dohányzunk, a leghatékonyabb és legeredményesebb módja az ártalomcsökkentésnek, ha minél előbb leszokunk róla. Ezzel egyértelműen és idővel arányosan csökkentjük a megbetegedések valószínűségét, ezért azt, aki úgy dönt, hogy le akar szokni, minden eszközzel támogatni kell ebben a folyamatban.
Mi a helyzet a csikkekkel?
Eldobált cigarettacsikkekkel sajnos már szinte mindenhol találkozunk: a buszmegállókban, a parkokban, de még a tengerpartokon is. Sokan tévesen úgy gondolják, hogy a dohánytermékek szűrői is papírból készülnek és könnyen lebomlanak a természetben. A szűrők anyaga azonban cellulóz-acetát, egy módosított cellulózból készült bioműanyag. Ez a hagyományos petrolkémiai műanyagokhoz képest ugyan rövidebb idő alatt bomlik le, de a filterek így is nagy mértékben hozzájárulnak a világszerte tapasztalható mikroműanyag-szennyezéshez. A szűrők emellett számos más anyagot – kormot, kátrányt stb. – is tartalmaznak, amelyek az eldobott filterekből folyamatosan beoldódnak a talajba, illetve a felszíni vizekbe. Ezért fontos, hogy aki dohányzik, a csikkeket a kommunális hulladékkal együtt megfelelő hulladékgyűjtőkbe gyűjtse.
Ha a leszokás valamilyen okból kifolyólag az ismert egészségügyi kockázatok ellenére sem történik meg, akkor is csökkenthetjük a dohányzás ártalmait azzal, hogy t tájékozódunk az ártalomcsökkentés további lehetőségeiről. A füstmentes alternatívák használatakor 70-95 százalékkal kevesebb káros anyag szabadul fel, mint a hagyományos dohánytermékek estében. A füstmentes technológiáknál nincs égés, így közvetlenül a használatuk során keletkező szén-dioxid-kibocsátás is jelentősen alacsonyabb a cigarettához képest. Azonban a károsanyag kitettség csökkenésének mértéke és az egészségkárosító hatás csökkenése között nem áll fenn egyenes arány, ezen technológiák hosszú távú hatásait még vizsgálják.
A füstmentes alternatívák tehát előrelépést jelenthetnek az ártalomcsökkentés útján azon dohányzó felnőttek esetében, akik valamilyen okból nem szoknak le, de a teljes ártalomcsökkentés kizárólag úgy érhető el, ha egyáltalán nem fogyasztunk semmilyen dohány- és nikotin tartalmú terméket, azaz csak a leszokással. Hiteles, megbízható forrásból történő tájékozódással nagy lépéseket tehetünk az ártalomcsökkentés útján.
Változni sosem késő
A szén-dioxid-kibocsátás egyes tevékenységek során nem, vagy csak nehezen elkerülhető, de ebben az esetben választhatjuk a kisebb kibocsátással járó, és kevésbé ártalmas tevékenységeket. Ez az üzenete a Magyar Ártalomcsökkentő és Környezeti Betegségekkel Foglalkozó Tudományos Egyesület, valamint a füstmentes.hu szeptember 9-én indult „Dobj le 100 kilót” című kampányának.
A kampány kulcseleme egy füstmentes kalkulátor, amely azonosítja és számszerűsíti a mindennapi tevékenységeinkhez tartozó szén-dioxid-kibocsátásokat, másrészt megmutatja a kisebb kibocsátással, kevesebb ártalommal járó alternatívákat is. A kalkulátor a dohányzáshoz kapcsolódó szén-dioxid-emissziót is számításba veszi, ezzel is ösztönöz a teljesen dohányzásmentes életmódra, emellett gyakorlati tanácsokkal szolgál a fűtéssel, a hulladékkezeléssel vagy a komposztálással kapcsolatos, szén-dioxid-kibocsátást csökkentő lehetőségek megtalálásához.
A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött tájékoztatás, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.
