A kései hetvenes évekből ugrott át a 21. századba ez a konyha, ahol jó főzni vagy csakúgy lenni. Mondjuk ezért jó sokat izzadtunk, de végre majdnem teljesen kész. Nézd meg, hogyan ötvöztük a praktikus szempontokat, a használhatóságot és a dizájnt.

Amikor először megnéztük a házat, kifordultunk. Talán sikerült tartanunk az udvarias mosolyt, és csak a kocsiban omlottunk össze. A baj a szokásos volt: túl kevés pénz, hogy összejöjjön a jó méretű jó lakás a jó helyen. 

Itt a háromból kettő stimmelt, jó volt a méret és a hely. A ház maga tipikus késő hetvenes, kora nyolcvanas évek, rengeteg lambéria, régi burkolatok, elavult műszakilag, stb, stb. 

Hát persze, hogy megvettük.

anigif.gif
Fotó: Dívány

Bontás, tervezés, újratervezés, újratervezés, újratervezés, újratervezés

A ház annyira toldozott-foldozott volt, hogy mielőtt bármit tervezni kezdtünk volna, először inkább bontottunk, hogy a csontvázak ne később kezdjenek kipotyogni a szekrényből. 

Aztán nekiláttunk megtervezni. Talán a ház egyetlen részével sem szenvedtünk meg annyira, mint a konyhai alaprajzzal, pedig nem is voltunk magunkra hagyva, volt szuper belsőépítészünk, és segített a szuper lakberendező barátnőm is.

A feladatot az nehezítette, hogy szerettük volna beépíteni amit csak lehet, viszont a rendelkezésre álló nem túl nagy helyen sehogy sem fért el minden, pláne, hogy lehetőleg felső szekrények, és látható helyen tornyosuló hűtő nélkül terveztük az életet. De akárhogy izzadtunk, valami mindig kimaradt. Vagy a hűtőnek nem maradt hely, vagy a sütőt kellett volna pult alá rakni, de akkor meg nem fért el normálisan a főzőlap, vagy a lábosoknak nem volt elég a hely, vagy azoknak igen, de akkor nem maradt fiókos szekrény, vagy marad, de akkor mégis kellenek felső szekrények, és oda kell tenni a mikrót, magasra. Sehogy se volt jó.  

Legalább 20 alaprajzi variáció után, az utolsó utáni pillanatban, egy késő éjjel küldte át Ági, a belsőépítész "talán most sikerül" tárggyal azt a változatot, ami végül megoldotta a problémát: ha a kamrából feláldozunk némi helyet, oda besüllyeszthetünk egy hatvan centi szélességű magas elemet, ami elnyeli azt, amit addig nem sikerült elhelyezni. Heuréka!

Mit és honnan?

A beszerzési források között nem volt nagyon különleges, a konyhabútor Ikea (ezt a frontot már nem árulják), amin kis apróságokat igazított egy asztalalos, hogy pont beférjen, egy szekrényt kicsit keskenyebbre szabott, a pult fölöttinek meg kivett a magasságából 4 centit, hogy szintben legyen a mellette lévőkkel. A lámpákat szinte mind a Vaterán vettem, darabja volt egy ezres. A burkolatok közül messze a pult fölötti fekete-fehér volt a legdrágább, de abból szerencsére elég kevés kellett.

A konyhapult talán az egyetlen extra: mikrocement, szerintem nagyon szép, viszont kicsit meg is bántam, mert sérülékenyebb, mint amire számítottam. 

És kétszer meggondolnám a fehér mosogatót: amilyen szép, olyan kényes, heti egy domestos fürdő biztos kell, hogy hófehér maradjon, és nagyjából semmit nem lehet benne hagyni, mert minden megfogja, akkor meg aztán állhat benne a hipós víz, mire eltűnik a folt. Mondjuk vízkőcseppek sosem látszanak rajta, azt meg kell hagyni. 

A gépek egy része Ikea (sütő, főzőlap, mikro), voltak kétségeim, de eddig mind hibátlanul funkcionál. A mosogatógép, szagelszívó máshonnan jött. 

A felújítás szinte teljesen kész van, bár még vannak hiányzó lámpák (és a beépíthető hűtőt és fagyasztót sem vettük meg egyelőre. 

A felújítás mérlege két év után

Két év használat után is imádom a konyhát. Sikerült ötvözni a praktikus szempontokat, a használhatóságot és a dizájnt, jó itt főzni, jó itt lenni. Jól működik az elrendezés (a bűvös fogalom a technológiai sorrend), a sütő-mosogató-főzőlap egymáshoz képest kényelmesen vannak elhelyezve.

Szuperül bevált a gépgarázs, amibe a robotgépet és a hasonlókat rejtettük, ott vár bedugva, ha kell, csak előhúzom, ha nem kell, visszatolom, varázslat. 

Nincs ideális helyen (de nem volt jobb megoldás) a mosogatógép, ami sarokban van, így a mellette lévő szekrénybe csak akkor lehet bepakolni, ha a mosogatógép ajtaját becsukjuk. Ha neked van helyed, tervezd úgy, hogy egyenes szakasz közepére essen.

Mustra