Tudták, hogy Bőny a petesejtek fellegvára? Nem viccelünk, itt van Magyarország egyik legnagyobb tojásos cége, a Farm Kft, ahonnan évente sokmillió tojás kerül ki. Húsvét előtt ide látogattunk el, hogy mindent megtudjunk róla, hogyan és honnan kerül a tojás a tányérunkba.
A Farm kft. ma Magyarország egyik legnagyobb tojással foglalkozó cége, a hipermarketes tojások nagy részét az ő valamelyik farmjukon termelik meg.
A történet persze a tyúkokkal kezdődik, amelyek a három nagy telep valamelyikére naposcsibeként kerülnek. Egy-egy ilyen telepen hagyományos tartásban 400 ezer tyúkot tartanak, egy bioüzemben pedig 18000 tyúk kapirgál. Az egynapos koruktól nevelt csibék kötelező és ajánlott vakcinázási programon esnek át (baromfipestis és szalmonella ellen) majd 17-18 hetes korukban állítják be őket a termelésbe. Az életük innentől viszonylag egyhangú: esznek, szarnak és tojnak. 12-13 hónapos korukban a vágóhídra kerülnek, vagy letojt tyúkként eladásra.
Hogy értsük a számokat, ma Magyarországon 120-130 millió hagyományos és 4 millió biotojás fogy el évente. Jelenleg a szükségletet nem fedezi a termelés, ezért az ország importra szorul. Jelenleg a tyúkok száma stagnál, olyan 4 millió van az országban.
De vissza az üzemekhez. A tyúkok ketrecekben, vagy egy nagy hodályban vagy szabadtartásban élnek. A ketreces tartás a tyúkoknak nem olyan jó, de ez ritkán érdekel bárkit is. A mélyalmos tartásban a tyúkok tudnak mozogni, de bezárva élnek, míg szabadtartásban pont olyan jó dolguk van, mint a nagyi vidéki állatainak.
Hol a kakas? Kérdezhetik sokan, akik annyira nem figyeltek oda a biológia órán, hogy nem tudják, hogy a tojáshoz a kakasra nincs szükség. A kakasok megszívták, ugyanis nem egy háremben élnek, ahol egész nap tyúkcsajokat kergetnek, hanem már naposcsibe korukban kiszelektálják őket, és mennek a halálba. A csajok legalább nyertek egy év pluszt. (Ha hagynánk élni a tyúkot, úgy 5-7 évig élne el). A tyúkok a Farm Kft-nél Lohmann Brown Classic típusúak, ezek tojóhibridek, ebben erősek.
A tyúkok antibiotikumot nem kapnak, a tápban viszont vannak vitaminok (A,E,D3), illetve karotint és lucernát 5-6%-ban, mely a szép sárga színért a felelős.Vannak prémium tojások, melyek megemelt omega-3 tartalommal bírnak, vagy E-vitaminosak, ezeket is a tápokkal érik el. Azt fontos tudni, hogy bár ezek a tyúkok eleve tojásra vannak kitenyésztve, évente 340 tojásnál többet így sem tudnak termelni, mert a héj kialakulásához 25 óra szükséges. A tyúk a fényre érzékeny, ezért van az, hogy télen, amikor kevés a fény az állatok kevesebbet tojnak. Az ipari tojás esetében 14-16 órát vannak fényben, és 8-10 órát alszanak az állatok.
Mitől függ a tojás mérete?
Méretek és grammok
S: 52 gramm alatt
M: 53-63 gramm
L:63-73 gramm
XL: 73 gramm fölött
S-es az 52 gramm alatti, az 53, 52-50 gramm alatti, és az 53-tól 63 grammig az az M-es, általában ezt látjuk legtöbbször a boltokban. Az L-es már 63 gramm fölötti, és 73 fölött még van az XL-es kategória.
Gondolkozott már rajta, mitől függ mindez? Tán a kövér tyúk nagyobb tojást tojik? Nem nyert. A lényeg, hogy a tyúk élete során különböző méretű tojásokat tojik. A kezdetben 1,50-1,60 kilós tyúkok az S-es mérettel indítanak, mire 1,80-1,90 kilósak lesznek az M-es méretet állítják elő. Később pedig jön az L és az XL-es méret, mely időszak függő is. Ám a méretnek ára van. A héj egyre vékonyabb lesz, és ez nem tesz jót a szállításnak, tehát a minősége romlik ilyen értelemben. Jelenleg a legtöbben az M-es méretű tojást keresik, de a prémiumnak számító nagyobb méretek is teret hódítanak.
Mi történik egy ilyen üzemben?
A telephelyekről minden nap befutnak a kamionok, majd telephely és tojástípus szerint leválogatásra kerül az áru. A biotojások már jelölten érkeznek a raktárba, a többit itt látják el jelöléssel. Minden paletta egyedi QR-kódot kap, rákerül a megtojási dátum, az üzem, ahonnan érkezett, illetve minden információ, ami szükséges. Egy raklapra 8640 db tojás kerül, ez megy be a nyersáru raktárba. Innen indul a leválogatás, 1 óra alatt 150 ezer darabot tudnak szelektálni. A tojásokat a gépek átnézik, a piszkosak jelölést kapnak. Az UV-fényes fertőtlenítés után ultrahanggal ütögetik meg 36 alkalommal a héjat, nehogy hajszálrepedés legyen rajta. Az osztályba sorolás után dobozolják, és még egy ellenőrzésen átesnek a tojások, hogy biztosan minden dobozba adott számú darab került, és azokkal minden rendben van-e. Innen kerülnek ismét raklapra, és mennek a készáru raktárba. A folyamat során ember szinte egyáltalán nem ér a tojásokhoz, a piszkos melót a gépek végzik el.
Hogyan tovább?
Ha már arra jártunk, megnéztük, hová kerülnek a tojások. Egy részük biztosan a Tesco frissáru raktárába Gyál mellé, ahonnan a 209 üzletet látják el. Itt 1313 ember dolgozik, és bár bizonyos helyeken mindössze 1 fok a hőmérséklet, a 10 éve működő raktárban még az eredeti gárda 50-60 százaléka megtalálható. A több részre osztott raktár 35000 négyzetméteres, napi 210000 karton kerül ki, ami 170-180 darab kamiont jelent. Tojásból a Tescónál évente 114,2 millió fogy, ami 3,969 milliárd forintnyi bevételt hoz. Ebből csak a húsvét elvisz 9-10 milliót, de meglepő módon az igazi kasza karácsonykor jön el. A tojás 78 százaléka származik itthonról.
A bekerülő áru szinte azonnal megy is tovább, ahogy megérkezik a kamion, már QR kód alapján szétosztásra is kerül az üzletekbe. Az árut egyébként folyamatosan ellenőrzik, a gyümölcsök esetében cukorfokát, keménységet és beltartalmi vizsgálatokat is végeznek, a peszticid tartalom vizsgálatához Angliába küldik a mintákat. A húsok esetében a lé kiválást és a zsírtartalmat ellenőrzik. A hűtési lánc betartáshoz pedig egy-egy termékre un. loggert szerelnek, amely végig rögzíti, hogy hány fokon jutott el az áru az üzletbe, és ott hová került. Erről természetesen az üzletek nem tudnak, a célba érkezés után távolítják el a rögzítést a termékről, és elemzik az adatokat. Mi meg eldöntjük, hogy milyen tojást emelünk le a polcról.
