Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Tudja, hogy mi az a karácsonyi fegyverszünet vagy, hogy honnan ered a betlehemezés hagyománya?
Elgondolkodott már azon, hogy milyen sebesen kell száguldania a Mikulásnak ahhoz, hogy a világon minden gyerekhez eljusson egy éjszaka alatt? És azon, hogy honnan ered a karácsonyfa-állítás hagyománya? A hajtás után tényekről és legendákról is olvashat.
Karácsonyi villámbéke
Száz évvel ezelőtt, az első világháborúban a nyugati fronton harcoló brit katonák Szenteste alkalmából rázendítettek és karácsonyi dalokat énekeltek egymásnak a csatatéren. Másnap reggel váratlanul elhallgattak a fegyverek és a német katonák “Merry Christmast” skandálva előbújtak a lövészárkokból. A szövetségesek szerencséjére ez nem egy trükk volt: több tucat brit katona előmerészkedett, hogy viszonozza a jó kívánságot: az ellenfelek kezet ráztak, cigarettát és élelmiszert ajándékoztak egymásnak, sőt, a semleges zóna egyes területein még focimeccseket is tartottak. Később az 1914-es karácsonyi fegyverszünet néven emlegették az eseményt mint a háborús lovagiasság és a humanitás egyik utolsó szép példáját.
Kitalált dátum
A közhiedelemmel ellentétben a Biblia valójában nem említ egy bizonyos napot a Jézus születéséről szóló részben. A legtöbb történész szerint Jézus valószínűleg tavasszal született, éppen ezért nem véletlen Lukács evangéliumában a leírás a nyájukat a szabadban terelő pásztorokról. Ám a 4. században, amikor a katolikus egyház úgy határozott, hogy Jézus születését hivatalos ünneppé nyilvánítják, I. Gyula pápa december 25-ét választotta az esemény megünneplésének napjává. A karácsony szellemiségéhez és jellegéhez hasonló ünnepek már korábban is léteztek: ilyen volt például a pogányok téli napfordulós ünnepe, a Saturnalia, amit az ókori Rómában december 17-25. között tartottak a földművelés istenének, Szaturnusznak a tiszteletére.
Illegális ünneplés Amerikában
1659 és 1681 között az új-angliai Bostonban a karácsonyt ünneplő lakosokat öt shillinggel büntették meg, a karácsonyozást ugyanis a puritán hódítók megtiltották. Érdekes módon Jamestown település pont egy ilyen puritán szellemű lakosának, John Smith kapitánynak a fejében ötlött ki a tojáslikőr elkészítésének gondolata. (Angolul a tojáslikőr eggnog, a nog szó pedig a grog kifejezésből ered, amit a rummal készült italok megnevezésére használtak.) A korai Amerikában annyira jelentéktelennek számított a karácsony, hogy a függetlenségi háború után a kongresszus nem is rendelt szabadnapot annak megünneplésére. Sőt 1789-ben az első ülést pont karácsony napján tartották. Innentől egy egész évszázadnak kellett eltelnie ahhoz, hogy a kongresszus szövetségi ünneppé nyilvánítsa a karácsonyt.
Így vált népszerűvé a szakállas, puttonyos öregember
A szánkóján repülő Santa Claus, vagyis a Mikulás ikonikus ábrázolását Az Álmosvölgy legendájának szerzője alkotta meg 1819-ben. A rövid történetekből álló The Sketch Book of Geoffrey Crayon című könyvében a New York-i származású Washington Irving egy álmát is leírta, amelyben Szent Miklóst egy súlytalan szánon látta átsuhanni az égen. A történetek olyan népszerűvé váltak, hogy egyfajta karácsonyi ébredést váltottak ki az Egyesült Államokban és állítólag Charles Dickensnek is ez a kötet adott ihletet a Karácsonyi ének megírásához.
A Mikulás még Supermannél is sebesebb
A Göteborgi Egyetem matematika tanszékének vezetője, Stefan Remurell számításai szerint ha feltételezzük, hogy egy családban átlagosan 2,5 gyermek van, akkor a Mikulásnak 152 millió otthont kell meglátogatnia egy éjszaka alatt, azaz másodpercenként 900-at. Az UNICEF adatai alapján a világon nagyjából kétmilliárd gyermek él, de a Télapó nem látogatja meg a muszlimokat, hébereket, buddhistákat, így összesen csak 380 millió gyereknek kell ajándékot vinnie. A számításba a fizikusok is beszálltak: ha feltételezzük, hogy a házak száz méterre vannak egymástól, és a Télapónak időbe telik, míg megfelelően leparkol a szánnal, bemászik a kéményen és kiosztja az ajándékokat, akkor átlagos sebessége 90 ezer km/órára becsülhető, ami a hangsebesség több mint 250-szeresének felel meg. „Jó lenne tudni, hogy mi a titka a Télapónak, mert ez áttörést hozhatna az űrkutatásban is” – nyilatkozta az egyetem honlapján Maria Sundin, a fizika tanszék docense.
Jingle Bells az űrben
1965-ben a Gemini 6 két űrhajósa, Tom Stafford és Wally Schirra a Föld pályájára vezető útja során egy különös tárgyra lett figyelmes, amit képtelenek voltak azonosítani és azonnal értesítették a kontroll állomást. Kiderült, hogy a riasztás csak egy megtévesztés volt: néhány perc néma csend után felcsendültek az űrben a Jingle Bells dallamai: az eszelős asztronauták egy csengettyű és egy harmonika segítségével adták elő a népszerű karácsonyi dalt. A zenélő űrhajósok ezután hangszereiket a washingtoni Space & Aeronautics nemzeti múzeumnak ajándékozták.
A fagyöngy varázsa
A kelta és germán legenda szerint a fagyöngynek varázsereje van, mivel alkalmas sebgyógyításra, növeli a termékenységet, sőt szerencsét hoz és megvéd a rossz szellemektől. Az ókori rómaiak körében a fagyöngy a béke szimbóluma volt: úgy tartották, hogy a különleges növény alatt összefutó ellenségek leteszik a fegyvert és öleléssel köszöntik egymást. Annak a legendának a gyökerei azonban, miszerint a fagyöngy alatt elcsattanó csókok örök szerelmet hoznak, a skandináv mitológiáig nyúlnak vissza. Ez a hiedelem angolszász területen csak jóval később, a viktóriánus korban terjedt el.
Az első karácsonyfák
A németeknél már a kereszténység megérkezése előtt szokás volt az örökzöldek kivilágítása, hogy ezzel hangulatosabbá tegyék a komor és szürke hétköznapokat a téli napforduló idején. Állítólag Luther Márton volt az első, aki gyertyákat aggatott a fenyőfákra. Az első beltéri karácsonyfák azonban csak jóval később, Strassburgban születtek a 17. században és hírüket az 1820-as években német bevándorlók egészen Pennsylvaniáig vitték. 1840-ben, amikor Viktória királynő feleségül ment a német Albert herceghez, Angliában is meghonosították a karácsonyfa állítás szokását. Nyolc évvel később az első amerikai újság, az Illustrated News fotókat közölt az angol királyi család windsori kastélyában felállított különleges fájáról és innentől kezdve már nemcsak Pennsylvaniában, hanem egész Amerikában elterjedt a karácsonyfa díszítés hagyománya.
A betlehemezés szokása
Tudta, hogy a The Rockettes tánctársaság a Radio City Music Hall-lal közösen tart tevéket, szamarakat és juhokat csak azért, hogy az évente megrendezett “Christmas Spectacular” során minél élethűbben előadhassák Jézus születésének jelenetét? A legelső imitáció azonban 1224-ben készült, amikor Assisi Szent Ferenc prédikációja helyszínén, a grecciói erdőben megjelenítette a betlehemi istállót: egy védőtetőt ácsoltatott, alá szalmával bélelt jászolt állított - ami az éjféli mise során oltárként is szolgált -, majd odavezetett egy ökröt és egy szamarat. Ennek a bensőséges jelenetnek a bemutatása ezután egész Európában elterjesztette a jászol- és betlehem állítás szokását.
Így született a Csendes éj
A Csendes éj című éneket 1818-ban egy osztrák pap, Josef Mohr írta. A karácsony előtti napon közölték vele, hogy a templom orgonája eltörött és Szentestére nem tudják megjavíttatni. A pap bánatos lett, és mivel a karácsonyt nem tudta zene nélkül elképzelni, úgy döntött, ír egy dalt, amit a kórus előadhat. A szöveg valójában már két évvel korábban elkészült, de Mohr csak az előadást megelőző Szentestén kérte meg Franz X. Grubert, hogy szerezzen dallamot és gitárkíséretet a sorokhoz. A karácsonyi szentmisére végül elkészült és az ausztriai Oberndorf bei Salzburg Szent Miklós-templomában csendült fel először a Stille Nacht.
