A Meat Eater's Guide to Climate Change and Health számításba veszi az ételek gyártásának, termelésének, fogyasztásának minden egyes állomását, illetve azt is, mennyi hulladék keletkezik ezek során.
Az összeállítás tanulságai közé tartozik, hogy azok az emberek, akik kevesebb sajtot és húst esznek, jóval kisebb részben járulnak hozzá az üvegházhatást kiváltó káros gázkibocsátáshoz, és kevesebb egészségügyi kockázattal is kell szembenézniük. A korábbi nagy volumenű tanulmányok jobbára csak a gyártási procedúra hatásaira koncentráltak.
Mintha 7,6 millió kocsit vonnának ki a forgalomból
Az Egyesült Államokra vonatkozó felmérésből az is kiderül, ha ott hetente csak egy nap nem enne senki se húst vagy sajtot, az olyan hatással lenne a környezetre, mintha 7,6 millió kocsit vonnának ki a forgalomból. Meglepő felfedezés az is: a kukába került hús a hússal kapcsolatba hozható káros környezeti hatások 20%-áért felelős.
“Ha a fogyasztók kevesebb húst ennének, azzal komolyan hozzájárulnának ahhoz, hogy csökkenteni tudjuk a környezeti károkat, amelyeket a trágyázás, az üzemanyag- és vízfelhasználás, a növényvédőszerek okoznak, és akkor még nem is említettük a mérgező anyagokat, amelyeket a gyártás során használnak, vagy annak során keletkeznek" - mondta Kari Hamerschlag, az EWG vezető elemzője, a tanulmány szerzője.
“Az egészségesebb, legelőn nevelt állatok húsa egészségesebb is, és a húsfogyasztással járó környezeti károk is csökkenthetők, ha ilyen eszünk.” A híres séf, Mario Batali így vélekedik: “Tény, hogy az amerikai emberek sokkal több húst esznek, mint amennyi jó nekik vagy a bolygónak. Ennek ellenére valószínűtlen, hogy mindenki vegetáriánus életmódot választ - még kevésbé, hogy vegán étrendet. Nem reális elképzelés ezt kérni bárkitől is, de arra igenis figyelhetnénk, hogy több zöldséget, gyümölcsöt fogyasszanak, és támogassanak olyan farmereket, akik humánusan és környezettudatosan tartják állataikat. Ezért is hiszek nagyon a Húsmentes Hétfő Mozgalomban és az Environmental Working Group kalauzának fontosságában."
A tanulmány arra is rámutat, hogy a nagy mennyiségben fogyasztott marha- és előkészített (fűszerezett, pácolt) hús fokozza a mérgező anyagok mennyiségét a szervezetünkben, és növeli az elhízás, a rák és a szívbetegségek kockázatát.
Az egy főre jutó húsfogyasztás alakulása és megoszlása Magyarországon 2004-2008
| Húsféleség | 2004 | 2005 | 2006 | 2007 | 2008 | |||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| kg | % | kg | % | kg | % | kg | % | kg | % | |
| Marha és borjúhús | 3,2 | 5,3 | 3,1 | 4,9 | 3,4 | 5,2 | 3,3 | 5,2 | 2,8 | 4,6 |
| Sertéshús | 25,9 | 42,5 | 26,7 | 42,0 | 27,9 | 42,3 | 27,6 | 43,7 | 25,8 | 42,0 |
| Baromfihús | 27,7 | 45,5 | 29,8 | 46,9 | 30,8 | 46,7 | 28,7 | 45,4 | 28,7 | 46,7 |
| Egyéb hús | 1,1 | 1,8 | 1,2 | 1,9 | 1,0 | 1,5 | 1,1 | 1,7 | 1,4 | 2,3 |
| belsőség | 3,0 | 4,9 | 2,7 | 4,3 | 2,8 | 4,2 | 2,5 | 4,0 | 2,8 | 4,6 |
| Összesen | 60,9 | 100,0 | 63,5 | 100,0 | 65,9 | 100,0 | 63,2 | 100,0 | 61,5 | 100,0 |
Forrás: KSH
A sajt készítése során sok gáz keletkezik
Az EWG a környezettanulmányokkal foglalkozó CleanMetrics-et kérte fel arra, hogy készítsék el közösen a tanulmányt, amely a bölcsőtől a sírig követi nyomon húszféle, nem organikus vagy legelőn táplált állattartásban nevelt állat húsát. Halak, tejtermékek és zöldségek életútját is nyomon követték, és így számolták ki az ökolábnyomukat.
Többek között az alábbi megállapításokra jutottak:
- - A marhatenyésztés, -feldolgozás és fogyasztás legalább kétszer annyi káros anyagot termel, mint a disznóé, négyszer annyit, mint a csirkéé, és több mint tizenháromszor annyit, mint az olyan növényeké, mint a bab, a lencse vagy a tofu.
- - A sajt is előkelő helyen áll. Viszont a kevésbé sűrű tejtermékek, mint a túró, kevesebb gázt bocsátanak ki.
- - A legtöbb káros anyag a gyártási folyamat során keletkezik, a marha esetében a teljes mennyiség 90%-a. Ez a csirke esetében csak 50%.
Az EWG szerint változás csak a fogyasztók bevonásával érhető el. Ők azt javasolják, hogy csak annyi húst és sajtot vásároljanak, amennyit biztosan el is fogyasztanak, illetve tartsanak hetente legalább egy hús- és sajtmentes napot. Válasszanak zöldebb termékeket, azaz legelőn tartott állatok húsát, és csak olyan tejtermékeket vásároljanak, amelyek olyan gazdaságokból származnak, ahol az állatokat etikus módon tartják, és ahol nem adnak nekik antibiotikumokat vagy hormonokat.
