Különleges felkérést kapott a Mahgashegyi Underground egy budapesti idősek otthonától. A zenekar egyes dalait szerették volna megjeleníteni a lakók az éves képzőművészeti kiállításukon, különféle technikákkal reflektálva a szövegvilágra. A megnyitón egyes zeneszövegeket el is szavaltak. Bocskor Bíborka énekesnővel ebből az alkalomból beszélgettünk.
A dallam és a szöveg élhet külön életet
Bár manapság a népszerű slágerek szövegeire kisebb hangsúlyt fektetnek egyes előadók, még mindig akad a zenei szakmában jócskán olyan együttes, akik szerint éppen olyan fontos a szöveg is, mint a dallam. A Magashegyi Underground egyike ezeknek.
„Minden alkotás, és maguk a szavak és a zene együtt olyan katartikus erővel bír, hogy teljesen más kontextusba kerülhet attól függően, ki interpretálja”
– mesélte az énekesnő. – „Büszke vagyok a zenekarunkra, hogy karitatív irányt kapnak a dalaink, volt például korábban a Bátor Tábor himnusza is egy dalunk, az Egytől Hétig, és az is nagyon jó érzést adó projekt volt. Persze van egy-két kivétel, amikor az ember nem adja oda, például politikai célra, vagy ha nagyon más irányba vivődik el a dal üzenete.”
Az, hogy egy másik generáció is megtalálhatta a verssorokban a saját élethelyzetére vonatkozó útravalót, láthatóan meghatotta az énekesnőt. Mint mondta, amióta édesanya lett, sokkal érzékenyebb a külvilág történéseire.
A gyermek- és az időskor kiemelten fontos időszak Bocskor Bíborka szerint
„A gyermekek és az idősek eszméletlenül fontosak, mert ami közötte van, ahogy mi vagyunk, az sokkal komfortosabb. Mert nem vagyunk magunkra hagyatva, nem vagyunk kiszolgáltatva, úgyhogy azt ajánlom mindenkinek, hogy foglalkozzon sokat az idősekkel és a kisgyerekekkel” – mondta Bocskor Bíborka, aki azt is elmesélte, miként tudja magát lélekben és testben egyaránt karbantartani, hogy aztán magából is adhasson.
Ha kíváncsi vagy arra, miként hatnak a dalok ránk, ezt a cikkünket ajánljuk neked.
