Szép számmal jegyez a magyar történelem is olyan nőket, akik bátorságukkal és tehetségükkel a világ történelmébe is beírták a nevüket. De lássuk, kik is ők, azok a nők, akik öröksége még ma is hatással van ránk!
Zrínyi Ilona, a legbátrabb magyar nő
Zrínyi Ilona neve örökre összeforrt a hősies ellenállás fogalmával, hiszen nemcsak férje, Thököly Imre oldalán állt ki Magyarország függetlenségéért, hanem tovább harcolt özveggyé válása után is, amikor már sokan feladták volna. Zrínyi Ilona három éven keresztül megvédte Munkács várát 1685-ben, az akkor mindössze 13 éves fiával, II. Rákóczi Ferenccel. Amellett, hogy Zrínyi Ilona nem csak katonai hősként vált ismertté, az anyai szeretet és a hazafiasság mintaképeként is számon tartják. A harcok során részt vett a vár védelmének megszervezésében is, valamint a mindennapokban is erős, és állhatatos asszony maradt. Zrínyi Ilona nemcsak férjét, de a fiát is a függetlenségi harcok élére nevelte.
A magyar történelem egyik legkiemelkedőbb és legfontosabb női alakjává tette Zrínyi Ilonát a bátorsága és kitartása, hiszen nemcsak túlélte a megpróbáltatásokat, hanem aktívan formálta is azokat.
Hugonnai Vilma, aki áttörte a törhetetlennek hitt falakat
A 19. század végi Magyarországon szinte elképzelhetetlen volt egy nő számára, hogy orvosként dolgozzon. Elsősorban a konzervatív hozzáállás, a társadalmi normák, valamint az előítéletek vastag betonfalakat húztak a nők számára a szakmai előrejutás előtt.
Hugonnai Vilma azonban úgy döntött, hogy nem hagyja magát megállítani.
Hugonnai Vilma nemesi családba született 1847-ben, és korán a szenvedélyévé vált az orvoslás. Miután Magyaroszágon nem kapott lehetőséget az orvosi pályán való előrejutásra, külföldön próbálkozott, így a zürichi egyetemen szerezte meg az orvosi diplomáját 1879-ben. Miután hazatért, hosszú küzdelmet folytatott azért, hogy diplomáját elismerjék Magyarországon is. Mindez nem volt hiábavaló, ugyanis 1897-ben megkapta az engedélyt a praktizálásra, így ő lett az első magyar orvosnő. Hugonnai nemcsak úttörő volt, de egész életében a szakmai elismerésének, valamint a nők oktatásának elkötelezett szószólója lett. Ennek köszönhetően számos magyar nő előtt nyitotta meg az utat a tudomány és az egészségügy világába.
Brunszvik Teréz, az óvodák úttörője
A történelem nagyjai között különös helyet foglal, nélküle mégsem létezhetnének az óvodák. Brunszvik Teréz hozta létre elsőként az óvodát Magyarországon, ezzel új korszakot nyitva a gyermeknevelésben.
1828-ban nyitotta meg Budán az első óvodát, amely mintaként szolgált az ország többi részén is.
Brunszvik Teréz pedagógiai ténykedése nem csupán a gyermekek nevelését reformálta meg, hanem a nők társadalmi szerepvállalására is nagy hatással volt. Az óvodák megjelenésével hozzájárult ahhoz, hogy a nők számára is elérhetőbbé váljon a szakmai élet, hiszen a gyermekek korai nevelésére szakosodott intézmények lehetőséget biztosítottak a dolgozó anyák számára. Brunszvik Teréz élete során számos intézményt alapított ennek szellemében.
Kéthly Anna, a politikusok amazonja
A 20. század elején – amikor még a nők politikai szerepvállalása gyerekcipőben járt –, Kéthly Anna a magyar politikai élet egyik meghatározó szereplője volt. 1917-ben tagja lett a Magyar Szociáldemokrata Pártnak, majd 1922-től 1948-ig országgyűlési képviselő volt, ahol szocialista politikusként a nők jogaiért harcolt.
Kéthly Anna kiállt a szociális igazságosságért, a női munkavállalók jogainak védelméért, az egyenlő választójogért, valamint a szociális jólét fejlődéséért is.
A második világháború után a magyar politika egyik legbefolyásosabb női alakja lett. 1949-ben bebörtönözték, ugyanis nem volt hajlandó meghajolni a kommunista diktatúra előtt. Szabadulását követően is folytatta a politikai küzdelmet, élete végéig küzdött a demokráciáért és a nők jogaiért. Kéthly Anna nem félt szembeszállni a hatalommal, és egész életét a társadalmi igazságosság szolgálatába állította.
Báthory Erzsébet, a hírhedt „vérgrófnő”
Báthory Erzsébet neve a történelemben való szerepvállalása miatt még máig vitatott, egyfajta misztikus homály fedi. A híres magyar grófnő, akit „vérgrófnőként” emlegetnek, a 16. század magyar arisztrokrácia kiemelkedő alakja volt. Bár története a legtöbb esetben rémtörténetek és legendák tárgyává vált, semmi kétség nem fér ahhoz, hogy a maga korában hatalmas befolyása volt.
Báthory Erzsébet nemesi családból származott, férje halála után pedig hatalmas birtokok és vagyonok úrnője lett. A korabeli híresztelések szerint több száz fiatal lányt gyilkoltatott meg kegyetlen módon, hogy fiatalságát megőrizze. Bár a történetek nagy része feltehetően túlzó vagy teljesen hamis, Báthory Erzsébet mégis olyan hatást gyakorolt az emberekre, hogy legendája évszázadokon keresztül fennmaradt. Az igazság talán sosem derül ki teljesen, de az biztos, hogy
Erzsébet erős, független nőként sokak számára félelmetes jelenség volt.
A történelem kevésbé ismert, mégis befolyásos formálói
Ez az öt magyar nő mind különböző korokban, eltérő körülmények között élt, de mindannyian valamilyen módon átírták a történelem menetét. Legyen szó harcról, oktatásról, politikáról, vagy éppen a társadalmi normák megkérdőjelezéséről, ezek a nők nemcsak megélték, hanem formálták is korukat.
Ha kíváncsi vagy arra, hogy hogyan üzengetett egymásnak a két legmocskosabb szájú magyar politikus, olvasd el az erről szóló cikkünket!
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
