levegő minőség

Egy új jelentés szerint mindössze hét ország felel meg a nemzetközi levegőminőségi szabványnak. A világ sok részén nagy a baj, helyenként halálos mértékűvé válik lassan a légszennyezettség a WHO legfrissebb vizsgálatai szerint.

Az egészségügyi világszervezet a gazdasági tevékenységek fellendülését és az erdőtüzek füstjét okolja a problémáért.

Világszerte romlik a levegő minősége

A jelentésben vizsgált 134 országból és régióból csak 7 – Ausztrália, Észtország, Finnország, Grenada, Izland, Mauritius és Új-Zéland – teljesíti a WHO által előírt szálló porra vonatkozó szabályokat.

A levegőbe kerülő, mikronméretű szennyeződések belélegzése számtalan egészségügyi probléma forrása lehet, amelyek akár halálosak is lehetnek. A WHO most a svájci székhelyű, a levegőminőséget vizsgáló IQAir jelentése miatt kongatta meg a vészharangot. A legfrissebb vizsgálat a világ több mint 30 000 megfigyelőállomásáról begyűjtött adatokat összegezte.

Noha a világ levegője manapság már sokkal tisztább, mint az elmúlt évszázad nagy részében volt, még mindig vannak helyek, ahol a szennyezettségi szint különösen veszélyes. Az IQAir jelentése szerint a legrosszabb levegőminőséggel a Pakisztánban élőknek kell számolniuk, itt a megengedett határérték 14-szerese a levegőbe kerülő, szennyező anyag mennyisége, de India, Tádzsikisztán és Burkina Faso területén sem sokkal jobb a helyzet. 

A magyar adatokkal valami nem stimmel

A Német Környezeti Segély Egyesület (Deutsche Umwelthilfe, DUH) a Levegő Munkacsoport közreműködésével Budapest levegőjét is éppen a napokban monitorozta. Itt sokkal rosszabb eredményeket kaptak, mint a mérőállomások által mutatott számok. Az Index beszámolója szerint a DUH szakértői Szlovákiát, Csehországot és Bulgáriát követően végeztek méréseket Budapesten, többek között hivatalos mérőállomásoktól távolabb, azok ugyanis jellemzően zöldebb területeken helyezkednek el.

A civilek a Rákóczi úton, a Blaha Lujza tér közelében és az Üllői úton, a Nagykörúthoz közel vizsgálták a légszennyezést. A DUH eszközei jóval magasabb NO2-koncentrációt mutattak ki, mint a hivatalos adatok, a nitrogén-dioxid mennyisége ráadásul kiugróan magas volt, amikor egyes régebbi típusú gépjárművek haladtak el a mérőműszer mellett.

Ez megerősíti azt a szakértői álláspontot, amely szerint az összes jármű mindössze 10 százaléka okozza a szennyezés 60 százalékát.

Az erdőtüzek sem segítenek

Világszerte is hasonlóan szomorú a helyzet, Kanada, amelyet sokáig a nyugati világ legtisztább levegőjű országának tartottak, tavaly negatív rekordot döntött az országban pusztító, nagy kiterjedésű erdőtüzek miatt. Kínában ellenben a Covid-járvány óta egyre tisztább levegő, de még mindig 6,5 százalékkal több szennyező anyagot találtak ott is, mint a megengedett maximum. 

Becslések szerint a levegőszennyezés évente 7 millió ember halálát okozza világszerte – ez több mint az AIDS és a malária együttvéve –, leginkább a fejlődő országokban.