Az olyan kihalt fajok visszahozása az életbe, mint a mamut, az erszényesfarkas vagy a dodó madár, régóta foglalkoztatja a tudósokat. Rengeteg embert érdekel ez a téma, most pedig lehet, hogy megtalálták a nagy áttörést, amelynek segítségével ez nemcsak egy futurisztikus álomkép, hanem valóság is lehet.
Kihalt fajok visszahozásán dolgoznak a tudósok
Ha arról olvasunk, hogy tudósok kihalt fajokat akarnak visszahozni, akkor olyan ősi állatok jutnak leginkább az eszünkbe, mint a mamut, a dodó vagy a kardfogú tigris. Azonban nemcsak ezek az állatok haltak ki, hanem rengeteg másik is, amelyeknek a visszahozásán dolgoznak a kutatók. Az egyik faj, amellyel éppen kísérleteznek, a Karácsony-szigeti patkány.
Ez az állat a származási helyéről kapta a nevét, egy Ausztrália melletti szigetről. Erre a patkányra erős fogak a jellemzők, amellyel még rákokat is el tud fogyasztani. Azonban ez a rágcsáló több mint egy évszázaddal ezelőtt eltűnt, amikor az európaiak áthajóztak a Karácsony-szigetre, és új betegségeket hoztak be.
Egy kihalt faj visszahozása nagyon bonyolult feladat, a siker legfontosabb összetevője a sértetlen, teljes DNS-szekvencia helyreállítása. A leginkább ép maradványok azonban nem mindig rendelkeznek a legjobb genetikai kiindulási anyaggal. Ez a helyzet a jégbe zárt mamuttetemek esetében, mivel az extrém hideg helyrehozhatatlan károkat okozhat a DNS-ben.
Az 1903-ban kihalt Karácsony-szigeti patkány esetében azonban úgy tűnik, hogy a tudósok nagy áttörést értek el. Egy norvégiai csapatnak sikerült megszereznie a patkány szinte teljes genomját. Ez ezért volt lehetséges, mert nem olyan régen vált el a túlélő fajoktól, így a Karácsony-szigeti patkány genomjának mintegy 95 százalékán osztozik a közönséges barna színű társával, a vándorpatkánnyal.
Elméletileg csak annyit kell tenniük, hogy azonosítják a genomok azon részeit, amelyek nem egyeznek, és úgy szerkesztik az élő faj DNS-ét, hogy az megegyezzen a kihalt fajéval. Van azonban néhány gén, mint a szaglóérzéket kódoló gén, amelyet lehetetlen visszanyerni, ezért a tudósok nem lesznek képesek tökéletes másolatot létrehozni.
A gyapjas mamut visszatérésére azért még várnunk kell
A Colossal Biosciences nevű cég több mint 60 részleges gyapjasmamut-genomot szerzett meg, amelyeket az elefántok genomjával akarnak szerkeszteni. A tudósoknak az a tervük, hogy egy elefánt-mamut hibrid embriót ültetnek be egy ázsiai vagy afrikai elefántba. A vállalat 2028-ra tervezi az első borjak előállítását. A céljuk a biológiai sokszínűség védelme, és a már kihalt fajok visszahozása. Úgy gondolják, hogy ezzel a technikával meggyógyíthatják a sérült bolygót, megvédhetik a rajta élő fajokat.
A mamut esetében egyes tudósok úgy vélik, hogy az állat enyhítheti az éghajlatváltozást, és szerepet kaphat a sarkvidéki ökoszisztéma helyreállításában. Több ezer évvel ezelőtt a hatalmas növényevők megakadályozták a bokrok és fák növekedését, mivel letaposták a földet, és beporzóként is szolgáltak, mivel ürülékükkel magokat terjesztettek. Távollétükben a sarkvidéki terep mohássá és vizessé vált. Nem világos azonban, hogy van-e helyük a mai környezetben, vagy esetleg több kárt okozhatnak, mint amennyi hasznot jelentenének.
Emberek miatt kihalt fajok is szerepelnek a tervek között
Egy másik állatot is szeretnének feltámasztani, ez pedig a dodó. Ez a madár az Indiai-óceánban található Mauritius szigetén volt honos. Az elszigeteltség miatt nem voltak természetes ragadozói, egészen a telepesek megérkezéséig. Az emberek a húsukért vadásztak a madarakra, és nem őshonos állatokat telepítettek be, amelyek megették a tojásaikat, és kiszorították őket. A röpképtelen és lassan szaporodó dodók különösen sebezhetőek voltak, az új körülmények miatt néhány évtized alatt kipusztultak.
Egyesek szerint a rosszul fejlett madarak már a kezdetektől fogva halálra voltak ítélve. A tudósok azonban úgy vélik, hogy tökéletesen alkalmazkodtak a környezetükhöz, és még a sziklás terepen is képesek voltak megelőzni az embert.
Tavaly teljes mértékben sikerült szekventálni a dodó genomját a Dániában talált maradványokból. A következő lépés a genetikai információk összehasonlítása volt a legközelebbi rokonaival, a galambokkal. A tudósoknak ősi ivarsejteket kell eltávolítaniuk egy petesejtből, és a laboratóriumban szerkeszteni a kívánt genetikai tulajdonságokkal. Ha ez a folyamat befejeződött, befecskendezik őket egy azonos fejlődési stádiumban lévő tojásba, amelyből hibrid utódok születnek. Azt persze, nem tudni, hogy a hipotézis a valóságban is megállja-e a helyét.
Szintén az embernek "köszönhetően" halt ki az erszényesfarkas. Az utolsó fogságban tartott példány 1936 szeptemberében pusztult el, ha minden igaz, elhanyagoltság miatt. Miután kizárták alvóhelyéről, a fagyos időben lényegében megfagyott. A Colossal ezt a fajt is szeretné visszahozni.
Az ellenzők szerint a kihalt állatok visszahozása felesleges pénzkidobás, és inkább arra kellene ezeket az összegeket fordítani, hogy megmentsék a még létező, de kihalás szélén álló állatokat.
Nem is gondolnád, de valamikor elefántok éltek Magyarország területén, tudd meg az alábbi cikkünkből, milyen is lehetett ez az időszak.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
