Az élet cukorbetegként olyan, mint egy soha véget nem érő tánc az egészség és a betegség határán, ahol a legapróbb lépések is számítanak, és ahol az ember megtanulja értékelni a mindennapi győzelmeket és a belső erőt, amely mindent legyőz. Minden egyes nap egy újabb fejezet, tele kihívásokkal és küzdelmekkel. Az ébredés első pillanatai egy vércukorszintmérő halk csippanásával kezdődnek, mint egy ősi szertartás, amely meghatározza a nap további menetét. Az étkezések gondos tervezést és számítást igényelnek, hiszen minden falat, minden korty egy újabb lépés a stabilitás felé vagy épp az ellenkező irányba. Az inzulininjekciók szúrásai a bátorság és elszántság jelei, amelyek emlékeztetnek arra, hogy a test képes alkalmazkodni és kitartani.
Szemfenékvizsgálattal megelőzhető a vakság
A glükóz testünk egyik fő energiaforrása, amit az ételeinkből nyerünk. A vércukorszint azt mutatja meg, hogy mennyi ilyen anyag van jelen a véráramban. Ha ez a szint magasabb 126 milligrammnál 1 deciliter vérben (vagy másképp 7 millimólnál 1 liter vérben), akkor hiperglikémiáról van szó, ami komoly egészségügyi problémákat, akár vakságot is okozhat. A jó hír az, hogy van olyan vizsgálat, amellyel az esetleges előjelek vagy kezdődő problémák időben felismerhetők.
A leghatásosabb persze az, ha magának a cukorbetegségnek a kialakulását igyekszünk elkerülni. Ennek megelőzésére több lépést is tehetünk:
- Egészséges ételek fogyasztása: Úgy kell kialakítani az étrendet, hogy a gyümölcsök, zöldségek és teljes kiőrlésű gabonafélék domináljanak benne. A cukros és feldolgozott ételek kerülendők.
- Rendszeres testmozgás: Az aktív életmód segít elkerülni a túlsúly kialakulását, ami a cukorbetegség kockázatának egyik fő tényezője.
Mikor okozhat vakságot a cukorbetegség?
Cukorbetegségről (diabétesz) akkor beszélünk, amikor a vércukorszint annyira megemelkedik, hogy a szervezet már nem képes hatékonyan szabályozni az inzulint. Ennek szintje több módon is mérhető:
- Hemoglobinteszt (HbA1c): Ez megmutatja az utóbbi 2–3 hónapban a vércukorszint átlagos értékét. Ha ez 6.5% vagy magasabb, akkor cukorbetegségnek számít.
- Glükóztolerancia-teszt (OGTT): Itt a vércukorszintet meghatározzák szomjazás előtt és után. Ha utóbbi 200 mg/dl (11,1 mmol/liter) vagy magasabb, az cukorbetegségnek számít.
A cukorbetegségnek két fő fajtája van: az 1-es típusú, ami gyakran fiatalkorban jelentkezik és autoimmun eredetű, illetve a 2-es típusú, amely inkább idősebb korban, életmódhoz és genetikai tényezőkhöz kötődve alakul ki.
A betegség
- növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát,
- okozhat súlyos bőr- és izomproblémákat, amelyek akár amputációhoz is vezethetnek,
- és súlyos szemproblémákat is eredményezhet, amelyek a vakságig fajulhatnak.
A 30 és 65 éves kor között kialakuló vakság leggyakoribb oka a fejlett országokban a cukorbetegek szemkárosodása (diabéteszes retinopátia – DR).
Hányan vannak kitéve a vakságnak?
Hazánkban az 50 év feletti lakosság mintegy 20%-a cukorbeteg, és minden ötödik cukorbetegnél felfedezhetőek a DR szemfenéki jelei – derült ki a Semmelweis Egyetem (SE) Szemészeti Klinikájának kutatócsoportja által készített országos reprezentatív felmérésből, amelybe több mint 3500 ötven év feletti embert vontak be.
Ha a cukorbetegek évente részt vennének szemfenékvizsgálaton, jelentősen csökkenteni lehetne esetükben a látásproblémák kialakulásának kockázatát, ugyanakkor a kutatásban résztvevő betegek több mint negyede még sosem volt ilyen vizsgálaton
– mutatott rá Németh János egyetemi tanár, a kutatócsoport vezetője, aki szerint a cukorbetegséggel élőknél a vakság kockázata tízszeres, ezért feltétlenül szükséges az érintettek rendszeres szűrése.
A diabéteszes retinopátia kiváltó oka az, hogy a cukorbetegség miatt sérülnek a kiserek, kapillárisok érfalai, emiatt elvékonyodnak, áteresztővé válnak vagy elzáródnak, helyettük új erek keletkeznek, amelyek gátolják a retina működését.
Mivel a diabétesz szövődményeként jelentkező szemproblémák hosszú időn át nem okoznak panaszokat, ezért többnyire akkor derül ki a baj, amikor már előrehaladott állapotban van a betegség, és jelentkeznek a látászavarok. Ilyenkor a tárgyakat gyakran már csak homályosan látják, ha pedig a szem üvegtestjében bevérzések keletkeznek, a betegek hulló koromhoz hasonlító fekete pontokat vagy foltokat látnak.
Mit lehet tenni a vakság ellen?
A szemfenékvizsgálat azonban lehetővé teszi a korai diagnózis felállítását, hiszen az ott megjelenő apró értágulatok, majd kis vérzések egyértelműen jelzik a problémát.
A cukorbetegség szemészeti szövődményeinek kialakulását hatékonyan csökkenti a szoros vércukor-, vérnyomás- és vérzsírkontroll. Mindezek rendbetétele a sikeres szemészeti kezelésnek is feltétele – hangsúlyozta a szakember, aki szerint minden ötödik cukorbetegnek nem volt megfelelően beállítva a vércukorszintje, pedig a szövődmények kockázatának csökkentéséhez ez is alapvető lenne.
A mintegy 800 ezer ismert hazai cukorbeteg közül több mint 32 ezren vakok vagy súlyosan látássérültek, és évente csaknem további ezer ember veszíti el a látását a diabétesz miatt
– ismertette a szomorú statisztikát Nagy Zoltán Zsolt, a Szemészeti Klinika igazgatója, hozzátéve, hogy lézeres és injekciós kezelésekkel 95 százalékban kivédhető lenne a cukorbetegség miatti vakság.
A retinopátia kezelésének alapvető és elsődleges eszköze a lézer. A kezelés során a retinára irányított lézersugarak elpusztítják az újonnan képződött ereket, és elzárják a folyadékot áteresztő kóros kapillárisokat.
A kulcs a szűrés és a rendszeres vizsgálat
Az Elkerülhető Vakság Gyors Felmérése (Rapid Assessment of Avoidable Blindness – RAAB) egy egész országot lefedő szűrőprogram keretében csupán néhány helyen valósult meg. Az egyik jó példa Izland, ahol már 1980-ban megkezdődött az országos szűrés, és mára ötödére esett vissza a cukorbetegségben megvakultak száma. 2012 óta ez Magyarországon is elérhető: optikai üzletekben szűrőállomások indultak, a központi elemző és képolvasó állomás pedig a SE Szemészeti Klinikáján található.
A magas rizikójú betegek kiszűrésével mind az egészségügyi rendszer, mind a betegek terhei csökkennének. A cukorbetegség miatt megvakult páciensek betegségterhe az állam számára körülbelül 20 milliárd forintot jelent évente, míg a fejlett szűrési rendszer kiépítéséhez, működtetéséhez ennek tizedére, mintegy 200 millió forintra lenne szükség. A Magyar Szemorvos Társaság ezért együttműködést kezdeményezett a Magyar Diabetes Társasággal az új egészségügyi diagnosztikáról és kezelésről szóló szakmai irányelv kidolgozására.
Ha ötezer évvel ezelőtti orvosi csodák is érdekelnek, ide kattintva ilyenekről is olvashatsz.
Megjelent az új Dívány-könyv!
Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés