Az 1906-os születésű Sárika ötévesen, édesanyja halála után került nagynénjéhez, a hazai mozdulatművészet neves alakjaként ismert, balettintézetet vezető nagynénihez, lovag Chylinsk Györgyné Perczel Karolához Debrecenbe. A kislány később Bécsben tanul, majd 16 évesen már a Pesti Vigadóban önálló táncesteket ad. Zeneakadémiát végez, és mozdulatművész-diplomát is szerez. Még ugyanebben az évben, 1932-ben engedély kap saját művészi módszerének oktatására, mely az esztétikus testképzésre épül.
1949-ben vezetésével a Testnevelési Főiskolán is bevezetik a művészi tornát, a magyar tornászcsapat pedig Berczik Sára irányítása alatt aranyérmet szerez az 1956-os melbourne-i olimpián.
A rendszer közben betiltja mozdulatművészeti tevékenységet és Sári nénit férje tiszti múltja miatt kitelepítik. A ritmikus sportgimnasztika magyarországi megteremtőjeként közben mégis a sportág válogatott keretének vezető edzőjévé válik 1958-ban, 1962-ben pedig a Budai Táncklub művészeti vezetője lett. Ezt a munkát 93 évesen, 1999-ben bekövetkezett haláláig végezte.
Táncmódszere túlélte Berczik Sárát
A rendszernek nem volt ugyan ínyére a mozdulatművészet táncbeli kifejezőeszköze, a lovagi származású nagynéni, sem a tisztként elismert férj, de Sári néni érdemeit így sem lehetett a szőnyeg alá söpörni egy olyan hazai közegben, ahol a balett és a néptánc mellett egyéb táncirányzat nem nagyon létezett.
Ebbe a közegbe látott bele Sum Anikó, aki fiatalon vált Berczik Sári néni tanítványává és asszisztensévé. Metodikáját koreográfusként nemcsak szívvel-lélekkel és nagyfokú kreativitással vitte tovább, de ötvözte is azt a gyógytorna tudományával. Közben hasonlóan haladó szellemiségű táncművész társaival együtt letette a modern táncművészet hazai alapjait. Berczik Sári néni örökségéről Sum Anikó többszörös nívódíjas koreográfussal, az UniverSum Táncművészeti Stúdió alapítójával beszélgettünk.
Hogyan fonódott össze életében a tánc és a gyógyítás?
Világéletemben a tánc volt a mindenem, állandóan mozogtam. Gyerekként, az 1960-as években megvártam, míg a szüleim este aludni mennek, aztán bekapcsoltam a Szabad Európa Rádiót. Olyankor táncolni kezdtem Beatlesre, vagy más jó zenére, amit adtak. Közben egyszer az iskolánkba látogatást tett egy fiatal orvostanhallgató, aki elsősegély nyújtást tanított nekünk, hatodik osztályos tanulóknak, mely egy életre bevésődő, meghatározó élménnyé vált számomra. Azóta tudtam, az életem a tánc és a gyógyítás kettőse kell hogy legyen. Akkor mindezt még az orvosi és a színművészeti egyetemekre jelentkezéstől vártam.
A káderlapom azonban nem tette lehetővé, hogy bejussak az orvosi egyetemre, így gyógytornásznak mentem, s közben Dévény Anna vezető gyógytornász megismertette velem Berczik Sári néni módszerét. Ennek hatására próbáltam én is alkalmazni technikáját anatómiai ismeretekkel, gyógytornász szemlélettel ötvözve azt.
Mitől különleges a módszere? Mi a mögöttes hitvallás?
Berczik Sári néni mellett asszisztensként habzsoltam magamban a szépet és a jót, Dévény Panninál pedig láttam azt a spirál karkört, amivel a félig bénult betegek mozgását gyógyította. Én közben kétszeres anyuka lettem, így mindemellett gyógytornászként is dolgozni nem maradt időm, de úgy döntöttem, amennyire csak lehet, ötvözni fogom a kettőt. Így jöttem rá:
ami esztétikus, az megfelel az anatómiai elvárásnak is.
Vagyis, akkor tud szép lenni egy mozgás, érzéseket táplálni, végigvinni egy mozdulatot, ha az anatómiailag is helyénvaló. Gyógytornászként elvégeztem a Táncpedagógia Főiskolát, és a mozdulatkultúrát a gyógyító mozgás oldaláról kezdtem megközelíteni. 15 éven át jártam Bécsbe a nemzetközi tánchetekre, ahol kiváló, világszerte ismert mesterektől, első kézből sajátíthattam el a különböző tánctechnikákat, melyeket mindig anatómiai szemüvegen át vizsgáltam. Arra is fókuszáltam, hogy mely gyakorlatokkal tudja a testet jobbá tenni tánc közben az ember. A mai napig 3 évestől 70 év fölötti korig vannak növendékeim, és ha az egyiknek a második blokkban lévő csigolyáját ki kell mozdítani, tudom, melyik mozdulatra van szüksége, a testtudaton keresztül neki is át tudom adni, mit kell éreznie, ráadásul úgy, hogy mindez esztétikus és a tánc nyelvén elbeszélve élvezetes is.
Hogyan alakult ki a betiltott mozdulatművészetből a modern tánc mozgalma Magyarországon úttörő munkásságuknak hála?
A modern tánc gyökerei az 1890–1920-as évekre nyúlnak vissza, amikor még nem volt internet, mégis a világban több helyen ugyanazokat a gondolatokat egyszerre fogalmazták meg többen is. Kialakultak többek között a Limon- és a Graham-technika, s ennek a hullámnak a részeként Magyarországon is a mozdulatművészet. Berczik Sári néni is ennek a mívelője volt, de ez inkább a polgári réteghez kötődött, így a mozdulatművészet betiltása után inkább művészi torna néven kezdte újragondolni Sári néni, aki ennek a sportváltozatához is kapcsolódott aztán a ritmikus sportgimnasztika, ma már ritmikus gimnasztika vezéregyéniségeként.
A Budai Táncklubban Sári néni asszisztenseként, majd saját csoportokat kapva eleinte én is élő zongorakísérettel dolgoztam, de mindig nyitott voltam az újdonságokra is, így egy idő után magnóra vettem a zongorakíséretet,
és azzal dolgoztam, ami lehetővé tette, hogy új zenéket és új stílusokat is bevigyek az órára. Elindultunk a jazz irányába is, és a hasonlóan haladó szellemiségű koreográfus kollégáimmal szorgalmaztuk egy olyan országos fesztivál megszervezését, amelyen évente mindenki megmutathatja a másiknak, hol és merre tart. Ez lett a Táncpedagógusok Országos Szövetsége és annak táncművészeti fesztiválja, amit máig már 33 alkalommal rendeztek meg.
Vagyis generációk nőttek fel immár nemcsak Berczik Sári néni, de akár Sum Anikó módszereit követve is. A mozgás értése és szeretete mellett az egészséges testtudat minden tanítványának sajátja, de van, akinek egész további életútját meghatározta. Hogy mennyire, arról növendékei meséltek nekünk.
- „Összehozott minket egy csapatba, akik életre szóló barátnőim lettek. Tőlük sem élethelyzet, sem távolság nem tud elszakítani. Emellett kiváló technikai tudásával és személyiségével is inspirálóan hatott rám. Neki is köszönhetem, hogy jógaoktató lettem” – mondja Terka okleveles jógaoktató és oktatókat képző pedagógus.
- „Egyedülálló az a komplex szemlélet, ahogy a gyógytorna és a tánc egyesül a tudásában. Emellett sosem hagyja abba tanulást, nyitott az új, progresszív irányzatokra, technikákra, amelyeket első kézből sajátított el a mesterektől. Anatómiai tudása kimagasló, és rendszerben látja a testet és a lelket. Minden testi problémára van ötlete és megoldása. Kicsik és nagyok is szívesen járnak hozzá, mindenki fantasztikus alapokat, szép tartást és testtudatot kap tőle, ami egész életünkben elkísér. Sokan észre is veszik” – összegzi emlékeit Virág.
- „Megtanultam ismerni és használni a testem a tudatosság egy másik szintjén, együtt élni a testi problémáimmal és tágítani a lehetőségeimet” – meséli Nóri, aki gyerekként gerincferdülése miatt keresett eredetileg gyógytornászt, majd ebből közel 20 éves táncpályafutás lett Anikó néni csapatában. „Sum Anikó végtelen nyitott és mindig jobbító szándékú látásmódja egyedülálló, ahogy a gyógytorna és a tánc kettősének egybegyúrt összetett módszertana is, amiből ki-ki vérmérséklete szerint elsajátíthatott hozzáállást, elvárást, tudatosságot, mozgásformát, testtudatot, izmai és ízületei megfelelő használatát, testi határai feszegetését.”
Megjelent az új Dívány-könyv!
Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés